Te, ki földet adtál,
Mondván: csak tiéd!
S mindent feláldoztál
Egy apró, kis hitért.

Te nem elvársz, kérsz.
Nem ígérgetsz, adsz.
Mindennél többet érsz,
S a fellegekben laksz.

De mi csak kérünk, nem adunk.
Sekélyes életünk, csak alig érezünk.
Fejjel a falnak rohanunk,
Embertelenségtől vérzünk.

Én nem látlak, nem hallak,
De érezlek, imádlak.
Nincs semmi, ehhez fogható kapcsolat
Jó érzés tudni, hogy örökre velem vagy.