A könyv első része egy kislányról, Pollyanna Whittier-ről szól, aki egy lelkész lányaként nevelkedett. Az édesapja hirtelen bekövetkezett halála után a kislánynak nagynénjéhez kellett költöznie, aki egy komor asszony volt, megviselte az élet, és egy hatalmas házban lakott Beldingsville-ben. Pollyanna örökké fecsegő kislány volt, aki az édesapjától tanult „öröm-játékot” játszotta. A játék lényege az volt, hogy mindenben meg kell találni a jót, és mindennek örülni kell. A lányt a városban tartózkodása alatt baleset érte, és valószínűvé vált, hogy nem fog többé lábra állni, ám hatalmas szerencséjére egy szanatóriumban meggyógyították. Pollyanna visszatérésekor hatalmas örömmel fogadták a városiak, hiszen mindenkinek sokat segített azzal, hogy megtanította nekik az „öröm-játékot”. Szanatóriumi évei alatt megismerkedett sok kedves emberrel, köztük egy nővérrel is, akit Della Wetherby-nek hívtak. Ennek az asszonynak volt egy nővére, aki örökké szomorkodott az életben történt csalódásai miatt. Elvesztette férjét és nővérének a fiát, akit nagyon szeretett. A nővér felkereste Polly nénit, és arra kérte, hogy Pollyanna töltsön el egy évet Bostonban a nővérénél, ugyanis nagy szüksége lenne arra, hogy megtanulja az „öröm-játékot”. Polly néni végül beleegyezett. A kislány nagyon élvezte Bostont, a nagyvárost, a sok ismeretlen arcot, a hatalmas házakat, utcákat. Pár hét eltelte után új barátokra is szert tett, köztük egy Jamie nevű, vele körülbelül egyidős fiúra. Egy parkban találkozott vele, ahová gyakran kijárt etetni a madarakat. A fiú minden délután kint ült egy tolószékben és olvasott. Pollyanna nagyon szeretett barátkozni, ezért hamar egymásra találtak. Jamie sokat olvasott lovagokról, és a kismadarakat róluk nevezte el. Ruth néni a hónapok alatt feloldódott, eljárt sétálni a kislánnyal, és megtanult örülni, nagyon megszerette Jamie-t is, és örökbe fogadta. Az év végével eljött az ideje annak, hogy Pollyanna hazatérjen. Nagyon szerette az otthonát, az ott élő embereket, ám Polly nénivel és férjével Németországba utaztak. Polly néni férje orvos volt, és kutatásokat végzett külföldön. Pár év elteltével azonban a férfi meghalt, ezért haza kellett térniük. Elszegényedtek, ezért szükség volt valami pénzforrásra. A Bostonban élő Ruth néni kicsit megöregedett, az orvosa azt ajánlotta neki, hogy menjen el vidékre. A leányzó máris megtalálta a megoldást arra, hogy hogyan tartsák el magukat. Ruth néni és a fia, Jamie a nyarat Pollyannáéknál töltötte, ezzel megoldva anyagi problémáikat.

Ez a könyv az egyik kedvencem, mert nagyon szép a kislány története, ahogyan megváltoztatja a szomorú emberek életét. Úgy gondolom, mindenkinek érdemes elolvasni.

Kalmár Ágnes (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium