Válasz:
A hivatal közlekedési szakemberei is tapasztalják, hogy a kerékpárúton sok esetben vészvillogóval „legalizált” gépjármű közlekedésére, parkolására (pénzszállításra) kerül sor. Az útburkolat és a kerékpárút csatlakozásához korlát nem építhető, ezért ezzel a megoldással az illegális parkolás nem zárható ki.

A kerékpárút területe ugyanis forgalombiztonsági területként került meghatározásra, az esetenként megkülönböztetett jelzéssel közlekedő járművek részére, a forgalmi sáv telítettsége esetén. A megoldás a kerékpárúton történő parkolás ellen az, ha a hatósági szervek és szervezetek (rendőrség, közterület-felügyelet) sűrűbben ellenőrzik, büntetik a szabálytalankodókat.

* * *

Kérdés: Miért állt le az Arany Bárány melletti építkezés?
A városközpontban nem a legszebb látvány a palánkkal körülvett, elgazosodó terület.

Válasz:
A Kazinczy tér 2. szám alatt (Bárány-tömb) a tervezett beruházás nem állt le, az építkezés megkezdéséhez szükséges hatósági és egyéb eljárások, egyeztetések folyamatosan zajlottak és zajlanak. Az építkezés befejezésének tervezett határideje: 2009. december 31. A beruházás megkezdéséhez több, külön eljárást kellett lefolytatni, melyekre egymást követő sorrendben kerülhetett sor. A beruházás több, szomszédos ingatlant érintett. A területek kiürítése – a bontási munkálatokkal párhuzamosan – az önkormányzat közreműködésével csak 2008 februárjában történt meg.

A telekalakítási vázrajz 2008. március 28-án készült el, a telekalakítási eljárás ennek alapján indult. Az engedély augusztus 21-én emelkedhetett jogerőre. Közben a telekalakítási eljárás lefolytatásához az Arany Bárány Hotel ingatlanából is kellett területet vásárolnia a beruházónak. A beruházóval folytatott egyeztetések alapján, amennyiben 2009 elején rendelkezésére áll a jogerős építési engedély, akkor a kivitelezés a jövő év tavaszán elkezdhető.

* * *

Kérdés: A Petőfi utcában a Takarék közi pavilonsor melletti romos ház évek óta rontja a városképet. Miért nem tudja az önkormányzat elérni, hogy a tulajdonos rendbe tegye, vagy bontsa le az épületet.

Válasz:
Az építésügyi hatóság abban az esetben rendelheti el az építmény szükség szerinti átalakítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztet. Az ingatlan tulajdonosait már 2005-ben kötelezték „jókarbantartási” munkák elvégzésére, ennek nyomán a minimálisan szükséges teendőket elvégezték.

Az életveszély elhárításán túlmenően városképi szempontból az épület felújítását lehetne előírni abban az esetben, ha a városrehabilitációs szempontok ezt indokolnák. Az önkormányzat nem tudja a tulajdonosi szándékot meghatározni, vagy az ingatlant kivásárolni. A közelmúltban tartott helyszíni bejáráson azt állapították meg, hogy az épület műszaki állapota nem romlott tovább, nem életveszélyes.

(Zala-Lap, V. Zs.)