A költségvetési törvény tervezetéről véleményt mondott hét országos önkormányzati szövetség is, közös állásfoglalásukat megküldték az érintetteknek. Megállapításaik párthovatartozástól függetlenek és meglehetősen kemények. Mint az érdekszövetségek fogalmaznak: „A törvénytervezet nem biztosítja az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll az önkormányzatok ellehetetlenülésének veszélye. Az önkormányzati rendszer saját erőből továbbra sem tudja garantálni a helyi költségvetésből egyrészt a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztését, másrészt a közalkalmazotti bértábla 6 százalék feletti emelését.”
Rigó Csaba, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke azt mondja, konkrét adatokról, számokról nem érdemes beszélni még, hiszen változások várhatók, a vita még tart országos szinten is, a zalaegerszegi koncepciót csak november 25-én tárgyalja majd a közgyűlés. Ugyanakkor a kormány elképzelései elég világosak, és ezek alapján kemény év várható jövőre.
– Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folynak a béremelési egyeztetések. Az elképzelések szerint 2005. január elsejétől 8 százalékos illetményalap-, plusz 4 százalékos pótlékalap-emelést szeretnének elérni, ezenfelül pedig szó van még egy 2 százalékos intézményi szintű ösztönzési keret kialakításáról.

Rigó Csaba mindezekkel egyetért, a gond csak az, hogy ehhez nem biztosítja a központi költségvetés a fedezetet.  Ugyanakkor köztudott, hogy a kormány 25 milliárdot különített el létszámleépítésekre, országos szinten több mint tízezer közalkalmazottól válnának meg az eddigi információk alapján. Zalaegerszegen nem tervezünk létszámleépítéseket, sőt, már az idei évben is szerettünk volna közalkalmazotti bért emelni, de a fedezetét nem kaptuk meg. 
Egy másik tervezet, ami kötelezővé teszi az állami hozzájárulások 2,5 százalékának megfelelő összeg zárolását, nehéz helyzetbe hozná az önkormányzatot. Ehhez a pénzhez fél évig nem lehetne hozzányúlni és csak utána derülne ki, hogy elvonja vagy helyben hagyja a kormány. A harmadik, amit sajnos meg kell jegyezni, hogy romlani fog a helyi tömegközlekedés központi támogatásának feltételrendszere. A jövő évi tervezet szerint akkor ad az állam támogatást, ha az önkormányzat is ugyanannyival hozzájárul. Tehát önkormányzati forráshoz kötik az állami támogatást. Nagyon bízunk abban, hogy ezek az elképzelések még változni fognak, és az önkormányzatok terhei így csökkenhetnek – mondja a gazdasági bizottság elnöke.
Szerencsére Zalaegerszegen az elmúlt években nem került sor működésihitel-felvételre. Rigó Csaba fontosnak tartja a Deák városépítő program folytatását és azt, hogy a város lendületes fejlesztése ne törjön meg. Ezért mindent megtesznek.
– Jövőre közbeszerzési tervet kell készítenünk, és látnunk kell előre, hogy az egyes városrészekben mit terveznek a településrészi képviselők – mondja. Hozzáteszi: a 16 választókerület zömét – egy részét autóval, a másikat kerékpárral – végigjárta a képviselőtársaival, és felmérték a legfontosabb teendőket.  Ilyenek az utak, járdák, parkolók rendbetétele, aszfaltozása, parkok, játszóterek felújítása. Fontosnak tartják az arányos városfejlesztést, ezért rangsorolni fogják a teendőket. Az egyéni képviselők pontosan továbbítják a lakossági igényeket a közgyűlés felé. Szeretnék, ha jutna pénz a strandfejlesztésre, az Alsóerdő rendbetételére is.
A tervek szerint egyébként a jövő évi költségvetésben nem kerül elkülönítésre egyéni választókerületek számára külön keret. Az új közbeszerzési törvény következménye, hogy a beruházásoknál, felújításoknál hatékonyabb a közös közbeszerzés, jobb kondíciókat érhetnek el így. Minden bizonnyal jobban járnak az egyéni képviselők is.
– Intézményfelújítások, a vasút áthelyezésének elősegítése, víz- és csatornahálózat, kerékpárutak építése stratégiai célú ingatlanvásárlás és a lakásalapban lévő pénz egy részének a felhasználása szintén szerepel a jövő évi elképzelések között – folytatja Rigó Csaba. – Többen szorgalmazzák szociális bérlakás építését. Ezt mindenképpen át kell gondolni, ugyanis a Belügyminisztérium elutasította a szociális lakásépítési pályázatainkat. Az egyértelmű, hogy növelni szükséges  a pályázható bérlakások számát, ugyanakkor elő kell segítenünk a lakásmobilizációt is. Fejlesztési hitelfelvételtől sem zárkóznék el, különösen most, hogy új konstrukciók nyíltak meg.