Kiállítás a Bécsi Zsidó Múzeum anyagából
Az 1895-ben Bécsben alapított Zsidó Múzeum az első volt a világon. Feladata nemcsak a gyűjtés, archiválás és bemutatás volt, hanem előadássorozatokat is tartottak, s a tudományos munkákra is nagy hangsúlyt fektettek. A történet aztán 1938-ban az Anschlussal átmenetileg véget ért, s a 6474 nyilvántartott tárgyat több osztrák múzeumba próbálták átmenteni.
A Bécsi Zsidó Múzeum 1990-ben alakult meg újra, a visszajuttatott állomány azonban már csak 3517 tárgyból állt, az anyag fele, tehát elpusztult. Mag. Eva Wosobe, a kiállítás koordinátora ennél azonban optimistább, hiszen ő úgy látja, hogy a páratlan anyag fele megmaradt, túlélve a világháború borzalmait. A cfeladat megőrizni, feleleveníteni és átörökíteni az értékeket a szekularizált zsidóság számára, tehát egyfajta identitásformálás a cél. A múzeum anyaga főleg az egykori monarchia területéről származik, s az európai zsidóság kulturális emlékeit gyűjti össze.
Ezekből a mindennapi- és vallási célokra használt ősi tárgyakból láthatunk ízelítőt a hangversenyteremben. Megelevenedik a vidéki Tisztaszoba hagyományos berendezése, melyet az urbánus zsidóság jóval autentikusabbnak gondolt „életviteli” szempontból sajátjánál. Fali gyertyatartó, kiddus-pohár, menóra, ünnepi asztal, női főkötő, bszamin-fűszertorony és számos fotográfia őrzi a hagyományt. A tárlat utal a zsidó múzeum igazgatási korszakaira, a kiépülés, anyaggyűjtés fázisaira, de a zsidó hitélet fontos tárgyait is bemutatja (tóra-mutató, tóra korona, Eszter-tekercs, Hanukkai gyertyatartó, körülmetélő kés). A tárgyak a zalaegerszegi zsinagógában természetes környezetükben hirdetik a zsidóság kultúráját. Ahogy Török Zoltán, az önkormányzat kulturális és idegenforgalmi bizottságának elnöke utalt rá, a kiállítás emléket állít annak ami volt, és annak ami már soha nem lesz. A gyűjtemény csak ízelítőt adhat, s azt is csak úgy átutazóban…
Tartalom megosztása: