Míves
tálakat, kupákat, mézes edényeket és egyéb használati eszközöket készítettek a
pintér tábor lakói.

Vass
János a ma élő két pintér mester egyike, büszke arra, hogy egy ősi,
kihalófélben lévő mesterséget próbál életben tartani. Munkái különböző fákból:
fenyőből, borókából, eperfából készülnek.

A
pintér puhafából egyenes dongával a paraszti háztartásnak az életét szolgálja
ki, arra szolgál, hogy tudja, megtermelt javait tárolni, vagy újat előállítani.
-mondta Vass János népi iparművész

A
gyertyamártás iránt ezúttal csak a hölgyek érdeklődtek, hagyományos technikával
szimpla és csavart gyertyákat is készítettek, ezeket virágmotívummal
díszítették.  Mesterük azonban az
erősebbik nem képviselője Gulyás Béla, aki több mint 40 éve foglalkozik
gyertyakészítéssel. Számos régi fényképet hozott magával, még a hetvenes
évekből, akkor még saját műhelye volt az Egri vár alatt. Olykor több kilós
gyertyát egyedül kellett elkészítenie.

Az
urak a mesterség iránt úgy érdeklődnek, hogy ha leülnek a borospohár mellé, a
gyertya pedig hangulatosan világít. Általában nőies mesterségnek tartják, pedig
nagyobb gyertyák készítésénél komoly állóképességet igényel. – tudtuk meg
Gyulyás Bélától.

A
táborlakók nagyon örültek a lehetőségének, hiszen nem mindennap tanulhatnak
olyan mesterekből, akikből alig akad az országban.

Már
többször próbálkoztam gyertyával. Az ami nagyon motivált, hogy lehet , hogy ez
az utolsó alkalom, hogy egy ilyen kihalófélben lévő érdekes szakmát valamilyen
szinten megtanuljon az ember. – fűzte hozzá lelkesen Kun Klára, aki már több
szép gyertyával is büszkélkedhet.

A
táborozók egy hét alatt ugyan csak az alapjait tudják elsajátítani a
fafaragásnak és a gyertyakészítésnek, kitartó munkával azonban ők is
bekapcsolódhatnak azok közé, akik még ápolják ezeket az ősi hagyományokat.

DZsu