A választott bibliai szöveg témája a sötétség büntetése, a tíz csapás közül a kilencedik csapás. Az Úr három napos sötétséggel sújtja Egyiptomot.

Három bekezdésre van tagolva ez a rövidebb rész. Az első rész, amikor az Úr felszólítja Mózest, és sötétséget teremt egész Egyiptomban. A második bekezdés, mikor a fáraó elhívja Mózest, hogy tisztelje az Urat. A harmadik pedig, amikor a fáraó végül elküldi Mózest. A tagolás tartalmi tagolás, az első az Úr általi elhívás, a második már a fáraó parancsa, a tetőpont, Mózes ellent mond, és a végkifejlet. Mindhárom egység más-más témát ír le. A szöveg szókincse változatos, de nem túlságosan elrugaszkodott a ma használatos nyelvhasználattól, így a mai olvasó számára is könnyen érthető. A szóalakok sem a megszokott, nehezen értelmezhető bibliai, főként ószövetségi szövegelemek, a mondatok szintén világosak. Összetett, bővített mondatok, szép, egész tartalmi megfogalmazásban.

Megjelenik Isten alakja, mint a sötétség megteremtője, a mindenható, aki képes megváltoztatni az emberek gondolatait, megkeményíteni szívüket. Mózes, mint Isten hű szolgája, az Úr eszköze látható. A fáraó a keménykezű uralkodó. A sötétség képe felborítja az egyensúlyt. Mózes szembeszegül a fáraóval, a fáraó pedig tisztelettel fordul Isten felé.

A szöveg jelentése, hogy Istennek mekkora hatalma van, hogy a legnagyobb uralkodót is tiszteletre tudja sarkallni. A sötétség jelentheti a félelmet, a kiszolgáltatottságot, melyet a fáraó is érzett, vagy jelentheti az Istenbe vetett hit fontosságát. A sötétség jelentése nem egészen egyértelmű, és az utolsó sor egy harmadik, átvitt jelentést is ad a sötétségnek. ,,Mózes így felelt: Jól mondod. Nem látsz engem többé!” Ez a többértelmű mondat kíváncsivá tesz, elgondolkodtat. Találó befejezés.

Ész Viktória 11.b
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium