Az ülésen dr. Németh János, a Kulturális Minisztérium közművelődési osztályának vezető főtanácsosa tartott előadást a kultúra finanszírozásáról, és a kormány kulturális stratégiájáról. Mint mondta, a szaktárcának decemberig kell elkészítenie a kulturális koncepciót, mely reagál majd az Európai Unió által megkövetelt új trendekre is. A főtanácsos szerint a magyar kultúrában tevékenykedőknek az a legfőbb problémájuk, hogy gondolkodásmódjuk a hagyományos humán/reál, illetve történeti szemléletmódon alapszik, s jórészt az elitkultúra mentén szerveződik.

Az unióban azonban már régóta egyfajta menedzserszellem uralkodik, ami inkább civilizatórikus elképzeléseket és humánerőforrás-fejlesztést támogat. A hazai kulturális területek közömbösek Európa számára, ezért léptéket kell váltanunk a kulturális stratégiai gondolkodásmódunkban. Arra célszerű figyelnünk, hogy mit támogat az EU, és mit nem, és ehhez igazodik majd a tárca új koncepciója is.

A bizottsági ülés második részében dr. Gyimesi Endre polgármester szólt a helyi kulturális értékekről. Mindenekelőtt utalt rá, hogy a jövőben csökken a művelődésre és oktatásra szánt normatív támogatás, s mintegy 105 milliárd forinttal kevesebből kell az önkormányzatoknak gazdálkodnia. Zalaegerszeg ugyanakkor büszke lehet arra, hogy az elmúlt tíz esztendőben, országos viszonylatban nézve itt avatták fel a legtöbb köztéri alkotást, és a felmérések szerint mi vagyunk a legdemokratikusabb város is.

Az elmúlt években nőttek a művészeti és kulturális életre fordított kiadások. A Nyári Színházra, a Griff Bábszínházra és Hevesi Sándor Színházra, irodalmi folyóiratunkra méltán lehetünk büszkék. Képzőművészeti, zenei és táncoktatásban is bővelkedik Zalaegerszeg, és több kulturális intézményt is finanszíroz az önkormányzat. A polgármester kitért a város helytörténeti múltjára, Zrínyi, Csány és Deák örökségére, valamint Göcsej népművészeti értékének fontosságára is.