Magyar hősök Szent Istvántól a békefenntartókig
Ünnepi beszédében Tombi Lajos önkormányzati képviselő – az áldozatok számbavétele után – kiemelte: talán nincs is olyan település a Kárpát- medencében, ahol ne lenne emlékműve a magyar hősöknek. Azt is hangsúlyozta: „az a nemzet, amelyik megtagadja a múltját, elveszíti létjogosultságát”
Az ünnepség résztvevői a beszéd után fejet hajtottak a trianoni, majd a második világháborús emlékműnél, végül a lélekharangnál elhelyezték koszorúikat. A város nevében Balaicz Zoltán alpolgármester és Tombi Lajos képviselő, a megyei kormányhivatal nevében Rigó Csaba kormánymegbízott és Shifter Rózsa főigazgató koszorúzott – őket a társadalmi szervezetek képviselői követték.
Az ünnep jelentéstartalma az utóbbi években tovább bővült: ma már idézi mindazoknak a névtelen hősöknek emlékét, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért – és egyúttal a magyar békefenntartók napja is. Egyébként a békefenntartás is magyar „találmány”: 1896-ban Kréta szigetén az Osztrák-Magyar Monarchia konzulja harminc tengerészgyalogost állított élőláncként az egymásra támadni készülő görög és török lakók közé, így akadályozva meg a vérengzést.
ZTV/MR1-krónika
Fotó: Seres Péter
Nézze meg a képgalériát!
Tartalom megosztása: