Makovecz-házak fotókon
Gyutai Csaba alpolgármester a neves építész közösségi épületeiről készült fotókiállítást megnyitva elmondta, Makovecz Imre ezer szállal kötődik Zalához. Élete első tíz évét Nagykapornakon töltötte, s ma is vallja, hogy a zalai emberek lelkivilága, a táj szépsége mindig beépült munkáiba.
Az Ybl- majd Kossuth-díjas építész munkásságában 1973-ban állt be fordulat; a sárospataki művelődési ház tervezésénél ugyanis felhagyott az addigi expresszív, skandináv elemekkel, s megalkotta az első igazi Makovecz-stílusú házat, mellyel iskolát teremtett. Hogy ez miből is áll? Mindenekelőtt organikus stílusból, mely azonban nemcsak az épületeket jellemzi, hanem egy magatartásforma is. A mester szerint az épület: élő egység.
Az alpolgármester úgy látja, ezt mi magunk is érezhetjük, ha bemegyünk egy Makovecz-házba, hiszen ott rögtön jól érezzük magunkat. Különös, szakrális épületek ezek, ahol a tér, a táj, és az emberi lélek tökéletes egységet alkot. Van e mögött egyfajta magyar tradíció. Azonban ez nem népies magyarkodás, mert a hagyományok, és a magyar szellem megújításán, újrafogalmazásán van a hangsúly.
Az építész szerint az épület egy többlet, nemcsak építőanyagok egymásutánja. Minden ház társadalmi funkciót is jelent, melyben az emberek keresik társukat, szellemi-lelki partnereiket. Tán mondani sem kell, hogy minden épület így válik egy-egy műalkotássá. Ez tette világszerte is ismertté Makoveczet, különösen az 1990-es sevilla-i világkiállítást követően, ahol a magyar pavilont ő tervezte.
A zsinagóga tárlata megemlékezik Makovecz szellemi elődjéről Kós Károlyról is, akire Erdélyben az utolsó polihisztorként tekintenek. Ő sem egyszerűen építész volt, hanem emellett nagyszerű író, festő és filozófus. Ehhez hasonló összetett személyiség Makovecz Imre is.
Az ünnepélyes kiállításnyitón Bertók Sándor a mai építészeket nagyobb közéleti szerepvállalásra bíztatta. Mint mondta az ügyészek és bankárok ezt már kiharcolták maguknak, jó lenne, ha az építész szakma is nagyobb társadalmi szerephez jutna.
A rendezvényen részt vevő Fekete György pedig egy régi történettel köszöntötte a mestert, mely az 1988-89-es időkbe kalauzolt minket. Ekkor épült ugyanis a Makovecz által tervezett paksi templom; a szocializmus és a tanácsrendszer akadályait is leküzdve… A fotókiállítás február 12-ig látogatható.
(Zala-Lap, P. P., S. P.)
Tartalom megosztása: