Az album megjelenését az NKA Népművészeti Kollégiuma, és Zalaegerszeg önkormányzata támogatta. A könyv érdekessége, hogy elsősorban Németh János kerámiaszobrászatára, valamint a reliefekre, kisplasztikákra fókuszál. A fotókat Cservenka György, Lukács Zoltán és Zóka Gyula készítették. Péntek Imre úgy érzi, hogy még ez az album is csak egy szelete a művész életművének, annak ellenére, hogy az ’50-es évektől napjainkig sorakoztatja fel a legjellegzetesebb alkotásokat. Az albumban ezen kívül hét rövidebb – az elmúlt években napvilágot látott – válogatás tanulmány foglalja össze Németh János munkásságának lényegét.

Takáts Gyula, Juhász Ferenc, Pogány Gábor, Kostyál László, Salamon Nándor, Benedek Katalin és Péntek Imre írása Németh János műveinek egyes vonulatait, jellegzetességeit vizsgálják: népies, archaikus, modern, zalai és európai, „népi groteszk” és keresztény-biblikus értelmezési síkba illesztve a műveket. A kötet elején a művész ars poétikája is olvasható, melyet nagyapja ihletett: „Csinálja az ember, ahogy tudja, a maga gusztusa szerint.” Saját lelkünket kell megkeresni, hiszen ez alakítja a formát.

Újabb ékessége Zalának

A könyvbemutatót követően az ünnepség a Göcseji Múzeumnál folytatódott. Dr. Gyimesi Endre polgármester az állandó kiállítással kapcsolatban elmondta: Németh János műveiben ott van a lét, a testiség, a mindenség öröme. Az állandó kiállítást 75. születésnapjára szerették volna megnyitni, most már ugyan a 76.-on is túl van a művész – akit sokan csak „utolsó fazekasként” tisztelnek. A várakozás azonban nem volt hiábavaló. Közös összefogással – a Zala Megyei Önkormányzat, a zalaegerszegi önkormányzat és a Göcseji Múzeum támogatásával – elkészült az állandó kiállítás.

A város önkormányzata közel 40 millió forinttal támogatta a tárlat létrehozását, a megyei önkormányzat pedig 17 millió forinttal járult hozzá a kulturális projekthez. Remélik, hogy ez újabb turisztikai vonzerőt jelent a megye és a megyeszékhely számára. Nagy Kálmán, a megyei közgyűlés alelnöke szerint régi hiányt pótol a most nyíló kiállítótér. A zalaiak hálásak Németh Jánosnak, aki öregbítette a megye hírnevét, s ezt a hálát ezzel az új kiállítással szeretnék kifejezni, mely újabb ékessége lesz Zalának.

A Göcseji Múzeum Németh János termét dr. Lovag Zsuzsa művészettörténész nyitotta meg. Mint mondta a keramikusművész nemcsak kitalálja, s nemcsak megcsinálja alkotásait, hanem ki is találja, s tökéletesen meg is komponálja, meg is alkotja azokat. Ez ma ritkaságnak számít. Tökéletes biztonsággal kezelt technikája van, és jól ismeri az anyagot, korongon és kemencében egyaránt. Németh Jánossal együtt dolgoznak az elemek: tűz, víz, föld, levegő.

A művészettörténész szerint a keramikusművész bár kétségkívül egy népies vonalat képvisel, tárgyai mégsem népművészeti alkotások. A népművészet tárgyait ugyanis nehéz felnagyítani, Németh alkotásaiban azonban mindig ott van a monumentalitás. Még a legkisebbekben is. Ez az ő saját világa, mely talán négy szóval írható le legjobban: intimitás, humor, öröm, monumentalitás.

A megnyitón felszólat még Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész, valamint Pusztai Árpád, Németh János egykori osztálytársa, barátja. Az állandó tárlat jelképes kulcsát Gyimesi Endre polgármester adta át dr. Vándor László múzeumigazgatónak, aki ígéretet tett: őrzői és jó gazdái lesznek a gyűjteménynek.

A megnyitó után Boncz Barnabás, a tárlat kurátora érdeklődésünkre elmondta: az állandó kiállítás két részből áll. Egy hagyományos kiállításból, és egy „látványraktárból”, mely polcokra rendezve mutatja be Németh János korai, kísérleti műveit. A tárlatrendezők szándéka az volt, hogy olyan letisztult kiállítást hozzanak létre, mely hűen tükrözi Németh János eddigi – ám korántsem teljes – életművét. Szóval ez a tárlat egy esszencia!

(Zala-Lap, pP)