A hagyományos hanti babák kollekciója egy ötéves gyűjtőmunka eredménye, melynek során rekonstruálták a régi játékokat, a hozzájuk kötődő társadalmi szokásokkal együtt. Az arc nélküli babák színükkel, formájukkal, térbeli elhelyezkedésükkel utalnak a társadalomban vagy a hagyományos hanti családban betöltött pozíciókra, nemre, életkorra. A férfiak például kiemelt szerepük miatt magasabb helyre kerülnek az ábrázolásokon. A babák a szellemvilágot is megjelenítik; a varázslók és a fákat szimbolizáló, hosszúra nyújtott alakok a transzcendens létről árulkodnak.

Alexander Leonyidovic Szidorov, Szurgut polgármestere a kiállításokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kulturális kapcsolatokat nemcsak szavakban, hanem tettekben is szeretnék megvalósítani, ezért hoztak négy kiállítást az idei fesztiválra.

A Kisfaludi Teremben bemutatott neolit korbeli hanti lakóház modellezése tízéves időre tekint vissza, s a multimédiás előadás segítségével a hallgatóság 6000 évet utazhatott vissza az időben. Az ásatások közben készített felvételek és digitális rajzok segítségével sikerült bemutatniuk a szurguti szakembereknek egy neolit kori lakásbelsőt, használati tárgyakkal együtt.

A delegáció művészeti bemutatkozása a Hevesi Sándor Színházban folytatódott, ahol „Szurguti karikatúrum” címmel nyílt egyedülálló tárlat. A testvérvárosban már hagyomány az évről évre kiírt karikatúra pályázat, s most a tavalyi díjnyertes alkotások érkeztek Zalaegerszegre, több országból, és több ezer rajzból kiválogatva a legjobbakat. Ahogy Stefán Gábor színházigazgató fogalmazott: a humor mások kifigurázása a világ minden pontján különleges élményt nyújt, s csak a humor képes arra, hogy kisegítse az embereket a legváratlanabb helyzetekben is. A szurgutiak saját életükről és viszonyaikról – olajról, hidegről, tájról, emberi jellemekről, politikai rendszerekről – készítenek karikatúrákat, de olyan híres színészek sem maradtak ki a gúnyolódásból, mint Audrey Tautou vagy Whoopi Goldberg.

A program szombaton a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben folytatódott, ahol Valentyina Jakovlevna Parenyko gyöngymozaik képeiből nyílt tárlat. „A nyelv elválaszt, de a művészet – legyen az kép, tánc vagy szobor – összeköt” – mondta Tombi Lajos alpolgármester a tárlatnyitón. A művésznő huszonhét éve tanít művészeti iskolában, így folyamatos nevelő- és alkotómunkát végez. Egy-egy gyöngymozaik képbe másfél kilogramm gyöngy kerül, ami körülbelül egymillió gyöngyszemet jelent.

Marx Mária, a Göcseji Múzeum néprajzosa a kiállítást megnyitva elmondta, hogy a gyöngy szinte valamennyi ország néprajzi anyagában fellelhető. Ezek a képek szalmagyöngyből készültek, amit fényezéssel, aranyozással, csiszolással tesznek még szebbé.

Szurgut város művészeti csoportjai a kiállításokon túl több helyszínen is bemutatkoztak. A Kalinka Táncegyüttes és az Otrada Énekegyüttes a Gönczi ÁMK-ban megrendezett hagyományőrző gálaműsoron is színpadra lépett. (Zala-Lap Kft., PP, SP, PKE)