De miért is olyan fontos és jelentős számunkra Mindszenty alakja? Ki volt ő valójában? 1892. március 29-én Pehm József néven Csehimindszenten. Szülei szőlő- és földműveléssel foglalkoztak. József volt a legidősebb, az elsőszülött gyermek, aki testvéreivel együtt példás, rendes, gondos szülői nevelésben részesült. Az általános iskolát Mindszenten végezte, majd a jó hírű szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségi után pedig a Szombathelyi Szemináriumba jelentkezett, ahol papnövendéknek tanult. Zalaegerszegen lett plébános, ahol szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapított. Az 1920-as évek elején tisztséget vállalt a Keresztény Párt vármegyei elnökségében egy rövid időre. 1921-ben Zalaegerszeg plébánosa lett. Fölépíttette a zalaegerszegi ferences templomot és kolostort Olában, melyet 1927 szeptemberében szentelt fel Mikes János. Egy évre rá Törökbálintról Zalaegerszegre hívta a francia gyökerű Notre Dame Női Kanonok- és Tanító rend nővéreit, hogy segítsék és tanítsák a leányokat. Segítségül létrehozta a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, valamint elemi és polgári iskoláját. Modernizálta és felújította a plébánia-épületet. Megújította a katolikus művelődési ház működését, részt vett és segítő kezet nyújtott a Göcseji Múzeum létrehozásában, és nyomdát is létesített. XII. Pius pápa 1944. március 4-én, veszprémi püspöknek nevezte ki, 21 nappal rá pedig püspökké szentelték Esztergomban. 52. születésnapjára nagy ajándékot kapott, mert március 29-én elfoglalhatta a főpásztori hivatalt. Nevéhez fűződik egy tiltakozó levél, amelyet a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökökkel. Két hét múlva letartoztatták papjaival együtt, mert egyházmegyéjében megtiltotta a nyilasok által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidán raboskodott, majd házi őrizet alatt tartották egy soproni kolostorban. 1945. április 20-án szabadult, és térhetett vissza Veszprémbe. Érkezése után pár nappal meghalt az esztergomi érsek, így XII. Pius 1945. szeptember 8-án kinevezte esztergomi érseknek. Kis idő elteltével, 1946. február 21-én kreálták bíborossá. Mindszenty az 1947. augusztus 15-től 1948. december 8-ig terjedő időszakot Boldogasszony évének hirdette meg. Ezekben az években a már kommunista magyar állami hatalom megkezdte üldözését, és 1948. december 26-án, István vértanú napján letartoztatták, és az Andrássy út 60-ba hurcolták. Megkezdték kínzását és kihallgatását. A koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték Mindszentyt, de betegsége és a nyugati nyomás hatására később házi őrizetbe került Püspökszentlászlón és Felsőpetényben.   Szabadulását az 1956-os forradalom hozta meg. A szovjet csapatok bevonulása miatt 1971-ig az Amerikai Nagykövetségen tartózkodott menedéket keresve. Ezek után Bécsbe került, vesebajban és prosztatarákban szenvedett. 1975-ben meg akarták műteni a bécsi Irgalmasok Kórházban, de az altatásból már nem ébredt fel többé. 1975. május 6-án érte a váratlan halál, de az Úr kegyessége miatt fájdalmat nem érzett, hanem csak elaludt. A bécsi Stephansdomban Kőnig bíboros tartotta a gyászszertartást, majd átvitték a mariacelli zarándok-bazilika magyar kriptájába, ahol 1991. május 4-ig nyugodtak hamvai.

Hogy magyar földben nyugodjék véglegesen, magának a mártír bíborosnak az óhaja volt. Végrendelete záradékában ugyanis ezt nyilatkozta: „Ha az istentelen kommunizmus csillaga a Magyarok Nagyasszonya és Szent István egéről lehull, vigyék tetememet az esztergomi bazilika kriptájába.” Így is történt. Esztergomi sírján ez áll: „Devictus vincit!” (Legyőzetve győz!)

Mindszenty József volt az utolsó magyar bíboros, aki a hercegprímási címet viselhette hazánkban. Sokan csak a katolikus egyház és a magyar nemzet ügyéért bátran kiálló politikus-papot látták benne, azonban ő ennél több volt, kiváló hitszónok, író, sajtóapostol. De akár történésznek is mondható, olyan tudományos alapossággal írta meg a Padányi Bíró Márton püspökről szóló monográfiáját. A török pusztítás utáni időben, a 18. században élt püspök egyházszervezői munkásságát a maga számára is példaértékűnek tekintette. Mi pedig elmondhatjuk, hogy Mindszenty József jelent példát számunkra Istenhez, Egyházhoz, hazához, nemzethez való ragaszkodásban.

Méltó rá, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az idei évet Mindszenty Évnek nyilvánította.

Varga Viktória, Hancz Helén, Karvalics Réka, Horváth Alexandra, Alotti Meriem (11.a)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium