Izgatottan vártuk az első forduló feladatait, és nagy örömmel dolgoztunk rajtuk. A Süni újság cikkeihez kapcsolódtak a kérdések, de alkotó munkára is ösztönözve voltunk. Levélképet készítettünk, neszverset írtunk. A feladatokat felosztottuk, de aztán mindent megvitattunk, s úgy küldtük vissza a kész munkát.

Az első forduló kiértékelésére nagyon sokat kellett várnunk. Ekkor szembesültünk vele, milyen sokan vagyunk versenyben egymással. Nem is reménykedtünk a továbbjutásban. Amikor végre felkerült az első megmérettetés eredménye az internetre, megtudtuk, hogy 450 csapat jutott tovább, köztük mi is, a 44. helyen. Azt is láttuk, hogy az első helyezett és köztünk csak 6 pont a különbség. Az semmi! Nagyon fellelkesültünk, elhatároztuk, hogy mindent beleadunk a következő két fordulóba, hiszen a cél: bent lenni a legjobb 12- be!

Lelkesen dolgoztunk hát tovább, plussz pontokért- és persze természetes környezetünkért- fát is ültettünk, mindent dokumentáltunk, beküldtünk.

Aztán újra hosszú csend következett. Május 14- én este hívott bennünket Eszter néni, hogy ne szervezzünk a hétvégére programot, mert 3. helyen bejutottunk a legjobb 12 csapat országos döntőjébe, melyet Pénzesgyőrben rendeznek!!! Nagy volt az örömünk.      
           
A következő 4 napban próbáltuk kitalálni, miből is készüljünk a döntőre. Eszter néni azt mondta, a legjobbak közt a legeslegjobbak lehetünk, ha végig figyelünk egymásra, ha IGAZI CSAPAT leszünk. 

Szombaton reggel indultunk útra. Az autóban már arról beszélgettünk, milyen jó lenne bent lenni az első 3- ban…!

Megérkezésünkkor finom ebéddel vártak minket a szervezők, majd el is kezdődött a verseny.

A mi csapatunk először egy 3 órás terepgyakorlaton vett részt. 6 állomáson kellett- elég nehéz- feladatokat megoldanunk. A legnehezebb nekünk a növényfelismerés volt.

A második fordulóban feladatlapokat kaptunk. Keményen kellett dolgoznunk, hogy időben be tudjuk fejezni.

Ezután a szervezők elvonultak, hogy összesítsék a pontokat. Addig mi az udvaron játszottunk, de nagyon izgatottan vártuk az eredményhirdetést. Nagyon szerettünk volna bent lenni az első három hely egyikén, hiszen egy nyári,10 napos sátortábor volt a tét.

Visszafelé hirdették a helyezéseket. Amikor az 5. helyen sem mondtak minket, egymás kezét szorongatva reménykedtünk, hogy nem most következünk… Sajnos mégis..

Tehát 4. helyezettek lettünk, s ráadásul fél ponttal maradtunk le a harmadik helyről! Persze büszkeséggel töltött el bennünket, hogy csak 5. osztályosok kerültek elénk! Meg a sok dicséret, amit a szervezőktől kaptunk!

Nem is szomorkodtunk sokáig, vidám, hangulatos este következett finom vacsorával, majd másnap délelőtt egy erdei túra.

Ebéd után fáradtan, de felejthetetlen élményekkel telve indultunk haza. Bár a Bakony nincs tőlünk túl messze, mégis este értünk haza, mert útba ejtettük a Vasvári Sáncot, és néhány fagylaltost is…

Répási Viktória- csapattársai és Eszter néni közreműködésével
Öveges József ÁMK 4.b