Az segített mégiscsak abban, hogy elinduljak, hogy a tanító néni megígérte, hogy elvisz minket a VMK-ban lévő kisállat kiállításra. Gyalog mentünk és elég sokáig tartott az út, de nem baj, mert nagyon szép tavaszi idő volt.

Láttunk sok állatot. Teknősöket, egereket, csótányokat, madárpókokat, kígyókat és még sorolhatnám. Sok állat tetszett, de voltak olyanok is, amelyek nagyon ijesztően tekergőztek és néztek ránk.

A kedvenceim az egerek és a teknősök voltak. Számomra a legijesztőbb az a madárpók volt, amelyiknek hosszú volt a lába. Még a látványától is kirázott a hideg.

Egy állatot mindenkinek ki kellett választania és azt alaposabban megfigyelni, mert amikor visszaértünk a suliba, le kellett rajzolnunk. Ezt egyáltalán nem bántuk, sőt! A tanító néni kitette a falra az alkotásainkat, így most olyan, mintha itt lennének velünk.

Péntek Szonja 3.a osztály
Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Petőfi Sándor Székhelyiskola