A magyar felsőoktatásban eddig még ritkaságnak számító együttműködést a Budapesti Gazdasági Főiskola kezdeményezte kihelyezett zalaegerszegi intézményében, felismerve a kor problémáit és kihívásait; így például a vidéki fiatalok tömeges elvándorlását szülővárosukból, megfelelő oktatási intézmény és munkahely híján.

A Regionális Tudásközpont létrehozásával a három intézmény zalaegerszegi kihelyezett tagozata – az anyaintézményeik tudásbázisára, szellemi kapacitására építve – a jövőben szeretné jobban összehangolni kutatási, oktatási tevékenységét, szélesebb kínálatot nyújtva a régió számára. Az együttműködés hozzájárul továbbá a térség gazdasági stabilitásához és a munkaerőpiaci igények hatékonyabb kielégítéséhez.

A felszólaló rektorok a magyar felsőoktatás örömteli napjának nevezték az eseményt, hiszen csak összefogással lehet az oktatás, innováció, kutatás és fejlesztés területén előre lépni. Sándorné Kriszt Éva a kezdeményező intézmény részéről elmondta: arra kötöttek most szövetséget, hogy megőrizzék, bővítsék, és piacképessé tegyék Zalaegerszeg felsőoktatását. Szerencsére komoly infrastruktúra van itt, melyre lehet, s kell is építeni.

Péceli Gábor szerint ez az együttműködés azoknak lesz jó, akik a régióban szeretnének dolgozni, ám a BMGE-nek is fontos, hogy a helyi gyárakkal, vállalatokkal tovább fejlesszék a már meglévő kapcsolataikat. Gábriel Róbert a pécsi egyetem nevében azzal érvelt a tudásközpont mellett, hogy ahol igény van a helyi felsőoktatási képzésre, ott közös erővel meg kell azt teremteni.

Annál is inkább, mert a felmérések szerint ma egy vidéki városból valamely nagyobb város egyetemére kerülő 10 fiatalból kilenc sosem tér vissza szülőhelyére, ami nagy veszteséget jelent a hazai településeknek. Így fontos, hogy Zalaegerszeg és Pécs között legyen egyfajta átjárhatóság.

Dr. Gyimesi Endre úgy látja, Zalaegerszegnek minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy élénküljön a városban és ezáltal a régióban az oktatás, a kutatás és fejlesztés hármas egysége. A város a maga erejével – önrésszel, lakó- és munkahelyek teremtésével – igyekszik segíteni ezt a kezdeményezést.

Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke úgy érzi, hogy Zala megye ismert, mint turisztikai régió, ám a jövőben fontos, hogy ne csak a pihenni, hanem tanulni, dolgozni és letelepedni vágyók is mind többen érkezzenek hozzánk. A tudásközpont ebben a humán-infrastruktúra fejlesztésben tud nagy segítséget nyújtani.

A kormány részéről felszólaló Szövényi Zsolt, az oktatási tárca főosztályvezetője üdvözölte ezt az újszerű kezdeményezést. Úgy véli, hogy a tudásközpontoknak szellemi központokként is funkcionálniuk kell. Egy „hálózatszerű” fejlesztés és képzés valósul majd meg, ami több ágazat húzóereje is lehet a régióban. (Zala-Lap Kft., P. P.)