Az iskolai diákönkormányzat tagjai előtt olyan kérdéseket tehettem fel neki, amelyek bennünket, diákokat érdekelnek.

Örültem, hogy az alpolgármester úrnak jó tapasztalata van a landorhegyis diákönkormányzati képviselőkkel kapcsolatban, sok értelmes javaslattal állnak elő.

Megtudtuk, hogy ő a főiskolán kapcsolódott be ebbe a munkába, a hallgatói önkormányzat tagjaként. Felnőttként eszébe sem jutott, hogy politikus legyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar – történelem szakán végzett.

Nagyon hálás Csapó Bélának, a Széchenyi István Szakközépiskola akkori igazgatójának, hogy középiskolai tanárként el tudott helyezkedni. Jelenleg is ott tanít történelmet. Ez azért is jó, mert folyamatosan látja, mi történik az iskolában, közvetlenül találkozik a tanárok és diákok véleményével.

Elmesélte, hogy néhány évre rá kapta a felkérést, hogy először a Felsőoktatási Közalapítvány igazgatója legyen, majd 2006-ban önkormányzati képviselőnek valamint az Oktatási Bizottság elnökének választották, aztán 2010-től alpolgármesternek.

Érdeklődve hallgattuk, amikor Balaicz Zoltán egykori szónokversenyen elért sikeréről beszélt. Ő tényleg nagyon értelmesen, meggyőzően tud szólni hallgatóságához!

És hogy mire tanítana bennünket, diákokat?

A leglényegesebb szerinte az egymás iránti elkötelezettség, a szolidaritás, a közösség fontossága. Az értékek megőrzése: a jó barátság, a szeretet, a szülők megbecsülése. Megbízni azokban, akik jót akarnak nekünk. És nem szabad megfeledkeznünk a jövőt biztosító tanulásról sem!

Jó volt hallani mindezeket egy olyan ember szájából, aki tényleg hivatásának tekinti munkáját, városunk életének irányítását. Példát vehetünk róla!

Emlékezetes marad ez a találkozó mindannyiunk számára.

8. c