Sok áldozata volt a gonoszságnak, s ezek közé tartoztak a cigányok is. Ezzel a mondattal Velkey Péter, az önkormányzat művelődési osztályának vezetője 1944. november 3-ra utalt, mikor is a cigány gyermekeket, nőket és férfiakat a családjuktól elszakítva elindították az ismeretlenbe, a biztos halálba. A közel 70 éves történésekre mindmáig oda kell figyelni, mert ha elsiklunk fölöttük, az könnyen megismétli önmagát. Éppen azért, hogy a bajt megelőzzük, Velkey Péter úgy véli: az emlékezés mindnyájunk kötelessége. 

Velkey Pétert követően Dömötör Csaba, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke lépett a mikrofonhoz, aki többek között azt mondta: Fejet hajtunk, s megemlékezünk több százezer magyar honfitársunkról, akik a történelem legnagyobb bűntényének áldozatai voltak. 

Hozzátette még: Megemlékezünk arról a hatmillió emberről, akik ugyan a háború idején haltak meg, de nem a harcokban, hanem a náci birodalom és azok kiszolgálóinak emberiség elleni bűntényében. Az ünnepség végén az emléktáblánál elhelyezték az emlékezés koszorúit. 

 V.N./E.K. 

Fotó: Seres Péter