Streit Nóri: (É)trend
A legszörnyűbb az egészben az, hogy az iskolában büszkén és boldogan – szinte már versenyezve – mesélik egymásnak, hogy mi mindent NEM ettek előző nap. Mivel látványos és gyors az eredmény, egyre többen kezdenek el koplalni a „ha a másiknak bevált, akkor nekem is be fog” – alapon. Csakhogy az elért alak nem tart örökké, az csak egy átmeneti állapot. S mire a fiatalok észbe kapnak, hogy mit is művelnek magukkal, lehet, hogy már késő. Lehet, hogy addigra teljesen tönkretették fejlődő szervezetüket és visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek. Sajnos sokan olyan túlzásokba esnek, hogy az anorexia vagy a bulimia áldozataivá válnak, ahonnan nagyon nehéz a kiút.
Megéri mindez egy 34/36- os méretért? Nem… az emberek nagy többségének válasza egy egyértelmű, egybehangzó nem lenne. Viszont nem kell idáig jutnia egy embernek. Elég, ha egyszerűen elfogadja magát olyannak, amilyen. A gyermekeken az is sokat segít, ha szülei odafigyelnek rájuk, elbeszélgetnek velük. Ha már valaki mégsem tudja kontrollálni magát, és az étkezési zavarok csapdájába esik, akkor viszont meg kell érteni, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet egyedül, vagy a család segítségével megoldani a problémát. Olyankor nem szabad szégyenkezni, hanem fel kell vállalni a betegséget, és szakemberhez kell fordulni a teljes gyógyulás érdekében.
Megjelent az IFJÚJSÁG Zalaegerszegi Diákújság 1. számában
Tartalom megosztása: