Matyéka István, a városi szervezet elnöke a tanácskozás előtt érdeklődésünkre elmondta: szeretnének szót ejteni a szakképzésről, mivel a város, illetve a megye az iskolák fenntartója. Az a cél, hogy ne iróasztal mellett döntsenek a szakképzésről, hanem vegyék figyelembe, mit vár el a gazdaság. Ebben a kamarának is szerepe van, ugyanis 16 szakmában a szakképzést országosan iráűnyítja.

– Az iparűzési adóval kapcsolatban azt szeretnénk elérni, hogy a vállalkozók beleszólhassanak abba, milyen célt szolgáljon az adója. Bizonyos százalékkal maguk akarnak rendelkezni, természetesen úgy, hogy a prioritást a város nevezi meg. Jelezzük, hogy új fórumot kíván a kamara létrehozni „Szót kér a gazdaság” címmel. Elképzeléseink szerint bizonyos időnként a a város polgármestere, az önkormányzat képviselői összejönnének a gazdasági élet szereplőivel és megbeszélnék az aktuális gondokat, feladatokat – fogalmazott Matyéka István és hozzátette: – A közüzemi díjakról szintén szót kell váltanunk, különös tekintettel a tüzivíz helyzetére. Többen felvetették, jó lenne, ha a közgyűlés szakbizottságaiba a kamara is delegálhatna tanácskozási és hozzászólási joggal egy-egy tagot.

Dr. Gyimesi Endre polgármester fontosnak tartja az együttműködést a kamara elnökségével. A közel kétórás tárgyalást is eredményesnek értékelte.
– Abban állapodtunk meg, hogy felülvizsgáljuk és konkrétumokkal kiegészítjük az együttműködési megállapodásunkat. A felvetett kérdésekkel kapcsolatban is kifejtettük a véleményünket. Elmondtuk: a szakképzésnek bonyolultabb összefüggései vannak, mint amit helyi szinten közösen meg tudnánk oldani. A törvények sajnos ellene mennek a praktikus megoldásoknak. A középiskolák, főiskolák abban érdekeltek, hogy minél több diákot felvegyenek, függetlenül attól, hogy el tudnak-e helyezkedni. Fontos lenne ezeken a törvényeklen módosítani – véli a polgármester. – Természetesen figyelembe vesszük a kamarák javaslatát, mert igazuk van abban, hogy jó lenne pontosan ismerni a gazdaság szakemberigényét.

Az iparűzési adóval kapcsolatban úgy látom, vissza szeretnének térni átdolgozott formában ahhoz a régi rendszerhez, amikor a gazdaság szereplői bizonyos szintig beleszólhattak az iparűzési adó felhasználásába. Ez az adónem az egyik legfontosabb bevételi forrása az önkormányzatoknak és azok a vállalatok és vállalkozások is használják azt az infrastruktúrát, amit az iparűzési adóból létrehozunk. Természetesen partnerek tudunk lenni a változtatásban abban az esetben, ha pontosan behatárolható, hogy ez az adó milyen körre terjed ki. Egyébként az úgynevezett címkézést éppen azért szüntettük meg, mert sok vállalkozás visszaélt vele. Ha közösen nevesítünk 15-20 célt, vagy konkrét egyesületet, alapítványt, melyek számára adnának a vállalkozások bizonyos százalékot, nem fogunk elzárkózni. Abban maradtunk a kamara elnökségével, hogy ősszel visszatérünk a konkrétumokra.