A felvételek az 1956-os forradalom bukása után készültek, a december 12-13-ai zalaegerszegi eseményeket ábrázolják. 1956. december 11-én a Központi Munkástanács felhívására országos sztrájk kezdődött, melyhez Zalaegerszeg munkásai is csatlakoztak. Másnap az a hír terjedt el a városban, hogy a sztrájk hírét hozó postásokat és a posta igazgatóját az oroszok el akarják vinni. Ezt megakadályozandó, többezres tömeg gyűlt össze a város központjában, akiket karhatalmisták és orosz tankok oszlattak szét. Az éjszaka során letartóztatták a megmozdulás szervezőit. Másnap, tiltakozásul a ruhagyár munkásnői szerveztek úgynevezett „gyászfátyolos” tüntetést. Délután gyászba öltözve vonultak a Csány-szoborhoz, ahonnan az orosz tankok hamarosan kiszorították őket. A tömeg azonban nem hátrált, a mellékutcákon keresztül a belvárosba jutottak, s a többszöri felszólítás ellenére sem mozdultak. Végül az orosz katonák könnyfakasztó gránátok bevetésével kényszerítették távozásra a tiltakozókat.

A megmozdulások 14-én is folytatódtak, azokról azonban Szentmihályi Imre már nem készített felvételeket. (Legalábbis nem tudunk róla.)
A forradalom bukása után különösen veszélyessé vált a fényképezés. E veszélyt vállalva Szentmihályi Imre mégis lépésről lépésre végigfotózta a tüntetések eseményeit. A felvételeket két helyszínről, a múzeum akkori épületének (Kazinczy tér 1.) erkélyéről és ablakaiból, valamint az egykori Ispita (ma Postabank) épületének tornyából, vagyis felülről, rejtőzködve készítette. Megörökítette a tömeget, az utat elzárni igyekvő Csepel teherautókat, a tüntetők ellen felvonuló karhatalmistákat, orosz tankokat. Dokumentálta a helyi propaganda és ellenpropaganda működését. Lefényképezte a Városi Tanács épületének kerítését, melyre fehér festékkel Éljen a Kádár-kormány! feliratot festettek a berendezkedő hatalom támogatói, egy tiltakozó, bátor polgár mindössze egy, a felirat elé írt „F” betűvel tette nevetségessé a gyűlölt politikust és kormányát.

Szentmihályi Imre, miután mind magára, mind a rajtuk látható személyekre nézve veszélyesnek ítélte a képeket, egy múzeumi műtárgyba, a hajdinamorzsolóba rejtette el azokat. A morzsoló pedig őrizte titkát napjainkig.
Csodás előkerülésük után az NKA anyagi támogatása tette lehetővé restaurálásukat és digitalizálásukat. E munkát a Magyar Nemzeti Múzeum két kiváló szakembere Sor Zita valamint Ormos József restaurátorok végezték el.
A kiállítás látogatható: 2006. szeptember 15-szeptember 22-ig a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében. www.zmmi.hu