– Hogyan jellemezné Zalaegerszeg induló pozícióját?
– Röviden úgy, hogy a nehézségek ellenére nem rossz, hiszen a 2008-as évet is úgy zárta a város, hogy nem vett fel működési hitelt, ezt egyébként kevés város mondhatja el magáról. És a kötvénykibocsátás lehetõségével sem éltünk, nem szerettük volna adósságba keverni a várost. Viszont hangsúlyozni szeretném, hogy még szorosabb, még keményebb, még nehezebb körülmények között indul az új esztendő. Arra törekszünk, hogy szerényebben, de mindenre jusson a város lakosságának.

– Mit mutatnak a képviselők elé kerülő tervezet főbb számai?
– A beterjesztett költségvetés bevételi oldalát közel 20 milliárdra, a kiadásit, pedig 21,5 milliárddal terveztük. Ez is mutatja, hogy mintegy 1,5 milliárd hiányzik a városi büdzséből. Ezt részben értékpapír-értékesítéssel, valamint fejlesztési célú hitelfelvétellel szeretnénk pótolni, és természetesen a kiadások takarékoskodásával.

A fejlesztési kiadások előirányzata, ha csak a számokat nézzük – 6,9 milliárd – imponáló, de ebben benne vannak azok a költségek, melyek a három európai uniós program ez évre szóló beruházásai. Ezeket – szennyvíz- és csatornafejlesztési, hulladékgazdálkodási és vasútfejlesztési programok – végre kell hajtanunk. Felújításokra közel 700 millió forintot tervezünk a költségvetésben – folytatja dr. Gyimesi Endre.

– Ennél sokkal többre lenne szükség a kiterjedt intézményhálózatunk miatt, de fontos tudni, hogy a nehéz helyzetben sem kívánunk a fejlesztésekrõl lemondani. A legnagyobb volumenű a belvárosi rekonstrukciós program elindítása lesz, emellett az arányos városfejlesztésről sem mondunk le, szeretnénk minden városrészben kisebb jellegű fejlesztéseket, felújításokat végrehajtani.

Figyelünk az utak, járdák, lépcsõk, parkolók állapotára, és minden olyanra, ami az itt élőknek bosszúságot okoz a mindennapjaikban. Természetesen azok a programok – inkubátorház, kerékpárutak, autóbuszöblök építése -, melyeket korábban elhatároztunk, és külsõ támogatást is kaptuk hozzá, továbbvisszük. Szeretnénk pályázati önrészt is elkülöníteni, hogyha számunkra kedvezõ pályázatot írnak ki, azonnal lépni tudjunk.

– Melyik ágazatot érinti leginkább a kialakult helyzet?
– Valamennyit érinti a csökkentés, ugyanakkor az önként vállalt feladatok területén érzem a legkomolyabbnak a helyzetet. Ez érinteni fogja a civil szervezetek támogatását, és azokat a támogatási formákat, például a sporttámogatást, melyeket a város önként vállalt fel.

– Ha már a sportot is említette, mi újság a jégcsarnok körül? Mit tervez a város?
– A jégcsarnokhoz nincs közvetlen köze a városnak, csupán a földterület az övé, maga a felépítmény magántulajdonban volt, és a felszámolás után szintén magántulajdonban, egy bank tulajdonában van. Bár hajlandók lennének kedvezményes áron értékesíteni, és lehet, hogy összességében megérné a városnak, de a csarnokot működtetni kell, és a hitelt is vissza kell fizetni.

Ez évente mintegy 300 milliós kiadást jelentene, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben vállalhatatlan. Annyit tudunk felvállalni, mint eddig: amennyiben lesz, aki mûködteti a jégcsarnokot, támogatással hozzájárulunk a zalaegerszegi gyerekek hasznos szabadidőtöltéséhez, korcsolyázásához.

– Az elmúlt évben többször beszélgettünk arról, hogy jó pár multinacionális befektetõ cég érdeklődik Zalaegerszeg iránt. Folyamatos tárgyalások zajlanak, például egy tengerentúli gépipari cég képviselõivel is. Hol tartanak az egyeztetések?
– A 2009-es költségvetésben ismételten a legfontosabb terület a munkahelyteremtés. Ezt jelzi, hogy az északi ipari park betelepítésével már tavaly is sokat foglalkoztunk. A válság miatt az említett amerikai céggel a novemberre tervezett szerződéskötés átkerült ez év első félévére, a tárgyalások azonban folyamatosak. Bízom abban, hogy a beruházás megvalósul, mert ez azt jelentené, hogy hosszú távon mintegy ezer embernek adna munkalehetőséget ez a termelő cég az északi ipari parkban.

– A kiskereskedők, a kisebb üzletek tulajdonosai gyakran teszik fel a kérdést, miért engedi meg a város vezetése, hogy ennyi külföldi kereskedelmi lánc települjön a városba?
– A multi üzletházak letelepedését adminisztratív eszközökkel nem lehet megakadályozni. Egyrészt azért, mert jórészt nem a város tulajdonában lévõ területen építkeznek, másrészt hiába állítunk bizonyos építészeti korlátokat, ezeket ügyesen megoldják. Valóban gondot, megélhetési nehézséget okoznak a kisebb kereskedõknek, ugyanakkor munkahelyeket teremtenek. Például a Media Markt és a Dechatlon több mint 150 embernek adott munkát. Zalaegerszeg önkormányzata a termelő vállalatok megteremtésében érdekelt, ezt támogatja.

És ha már a munkahelyteremtésről váltunk szót, örülök annak, hogy a közeljövőben két zalaegerszegi cég emeli alkalmazottainak a létszámát közel 300 fővel. Érdemes megjegyezni: – folytatja a polgármester, – Zalaegerszeg úgy éli meg ezt a válságos időszakot, hogy nincs lakosságot érintő adója, nincs működési hitele, nem privatizálta a közüzemeit, melyek továbbra is városi tulajdonban vannak, és segítik annak működését.

(Zala-Lap, V. Zs.)