– A 60-as, 70-es években nagyon dinamikusan fejlődött Zalaegerszeg, bár ez a fejlődés sok kritikát is kapott, mert sokan agresszívnek tartották az átépítést. Ezt különösen akkor tették szóvá, amikor felvetődött, hogy a városközpontot, a város szerkezetét meg kellene őrizni – mondja Czigány István. – Több fejlesztési elképzelés is volt akkoriban, ebből a legkönnyebben megvalósíthatót fogadták el, ezért is nem alakult ki a belső sétány a Kossuth utca és a Kosztolányi utca között. Mindezzel párhuzamosan a város külterülete is erősen megváltozott, tehát a felvetődő problémák ellenére is jó irányba fejlődött a város.
Évek óta napirenden van a Kossuth utca tehermentesítése és egy részének sétálóutcává alakítása. Czigány István azt mondja, bizony jó lenne ezt megcsinálni, bár szerinte későn jött az ötlet, mert a városszerkezet nem ennek megfelelően alakult ki. A gépkocsiforgalmat az oldalsó utakra kell terelni, ugyanakkor ezeken az utakon több szűk keresztmetszet is van. Nehéz lesz a végső megoldás. Hiszen más a közlekedéskoncepció és más a várospolitika, jegyzi meg az építész.
– Ezért is születnek néha nehezen döntések, melyek fájdalommal is járnak – teszi hozzá és példaként említi a Piac teret, a Munkácsy utcánál a szűk keresztmetszetet, amit meg lehetett volna oldani kulturáltan úgy, hogy a városszerkezetet nem bántják.
– Sokak véleménye, hogy a belvárosban nem szabadott volna lebontani minden régi házat. Helyettük pedig túlméretezett épületek születtek. Egyetért ezzel?
– A belváros átépítése még a 70-es években történt. A történelmi városszerkezetet teljesen nem lehet megőrizni, de Zalaegerszeg rendezési terve igyekszik ezt megtartani, és erre épülnek rá az új fejlesztések. Az például várospolitikai kérdés, hogy biztosítanak-e a rendezési tervben az ilyen léptékű fejlesztésekhez infrastrukturális hátteret, zöldfelületeket, ami nyilván elég sokba kerül. Megterhelő lenne a városnak, ha magánterületek terhére megpróbálna közterületeket, közparkokat kialakítani. Nagyon nehéz kérdésről van szó, különösen a belvárosban.
– Pedig itt szép tereket alakítottak ki…
– Igen. A Kossuth, a Centrum, és a Deák tereket elegánsan alakították ki. Ma már egy építész sem merné ezt megcsinálni, mert ezzel belenyúlna a városszerkezetbe. Egyébként ahogy a város növekedett az elmúlt évtizedekben, úgy a belváros is és a többszintes épületek megszületése teljesen természetes. A kérdés az, hogy a belváros peremén ezeknek a kiszolgálásához tudnak-e plusz területeket biztosítani. A város centrumának környéke jól parkosított, elég, ha csak a Béke ligetre, vagy a Vizslaparkra gondolunk.
Most a Piac téri rekonstrukció ad nagyon érdekes feladatokat egy építész számára – folytatja. – A jelenleg már folyó építkezéseket figyelembe véve, hogyan is lehet gazdálkodni az önkormányzati tulajdonú területeken? Hogyan alakítható át úgy a piac környéke, hogy megfeleljen a mai igényeknek? Izgalmas kérdés, több variáció is készül.

– Milyen Zalaegerszeg épületeinek a stílusa? Ahány tervező, annyi elképzelés?
– Alapvetően nagyon szolid karakterű épületek jellemzik a várost, ez alól talán a Dél Hercegnője kivétel, amelyiknek  egy nagyon sajátos, kellemes arculata van – válaszol Czigány István. – Az építészek a hagyományos formákhoz nyúlnak vissza, ugyanis a telkenkénti beépítések eleve meghatározzák a lehetőségeket, ezért a város arculata sem tud nagyon erősen megváltozni.
– Az Ady és a Mártírok utcákban még vannak nyomai a régi Zalaegerszegnek, bár elég sok új ház is épült az elmúlt években.
– Azok a társasházak, melyek mostanában épültek, belesimulnak, beleilleszkednek a telekszerkezetbe. A mai épületek megőrzik a történelmi térfalat, hangulatában igazodnak a régiekhez, de túlépítettek a házak. Nem baj ez. Az utcakép viszont ugyanolyan szerkezetű mind a két említett utcában, mint régen.  
Amit kritizál az építész, az a nagytemplom északi részének a beépítése, a Batthyány utca és környéke. Azt mondja az üzleti szempontok túlzott szerepet játszottak a rekonstrukciónál, és az ott épült házak idegenek a városszerkezettől. Az természetes, hogy a magánberuházók minden lehetőséget ki akarnak használni, a tervezőnek a felelőssége, hogy amennyire tudja, befolyásolja a beruházót. Szerinte a város rugalmas és szigorú, és ez kontrollt szab a magánbefektetőknek.
– Jött a cégünkhöz dolgozni egy fiatal kolléga, aki most járt először Zalaegerszegen. Körbevittem a városban és környékén. Ahogy jöttünk be Egervár felől az új elkerülő úton, a napsütéses időben szinte rácsodálkoztunk a felüljárón a városra. Gyönyörű dombok veszik körül a völgyben fekvő Zalaegerszeget. Tényleg szép helyen fekszik és hihetetlen adottságai vannak a városnak.