Tisztességes versenyben
2004 szeptember 03 - péntek
Május elsején lépett hatályba a tavaly decemberben elfogadott közbeszerzési törvény, amely már tartalmazza az európai uniós irányelveket is. Az önkormányzat e törvény előírásainak megfelelően létrehozta a beszerzési testületet, melynek a közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása és ellenőrzése a feladata.
A részletekről a testület elnökével, Rigó Csabával beszélgettünk, aki a közelmúltban a Budapesti Műszaki Egyetemen közbeszerzési menedzser-szakértő képesítést szerzett. A testület többek között gondoskodik az éves közbeszerzési terv előkészítéséről, dönt a tervben szereplő beszerzések ütemezéséről, előkészíti a közbeszerzési szabályzatot. Fontos, hogy gondoskodik a közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzések esetén az előzetes összesített tájékoztató elkészítéséről, és hirdetmény útján való közzétételéről. A testület meghatározza az egyes közbeszerzési eljárásokban a pénzügyi-gazdasági, illetve műszaki alkalmasság feltételeit és igazolásait – sorolja Rigó Csaba és hozzáteszi: – A költségvetésben szereplő fejlesztések, felújítások – az építés-beruházás, árubeszerzés és a szolgáltatás-megrendelés, beleértve a Deák városépítő programot, bizonyos értékhatár felett a közbeszerzés hatálya alá került.
– Mindez meglehetősen bonyolultnak tűnik.
– Ennek a törvénynek senki sem örül, mert növeli az adminisztrációt. Sajnos, az elmúlt években a közvélemény szemében az egész közbeszerzés, mint valami negatív esemény jelenik meg, ami valamelyest összefonódik a korrupció fogalmával. Az új közbeszerzési törvény – ami egyébként jövő év végéig lesz hatályban ebben a formában -, kötelező érvényű és kötelező szabályrendszer köti mint az ajánlatkérőt, mint pedig az ajánlattevőt. Pluszfeladattal, idővel, költségekkel jár mindez. Május elsejétől az önkormányzat intézményei is, külön, mint ajánlattevők jelennek meg, de nem csak az intézmények, a város cégei is közbeszerzési eljárást kell, hogy kiírjanak sok esetben. Egyszóval: ahol közpénz elköltése jelenik meg, ott kötelező a közbeszerzés.
– Nem lassítja a közbeszerzési eljárás a munkát?
– De igen. Ezért időben fel kell készülni mindenre. Ha nincsenek tervdokumentációk, ki sem lehet írni a közbeszerzési eljárást, mert a törvény kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Ha tehát valami nincs megtervezve, el sem lehet indítani.
Akkor járunk el helyesen, ha közbeszerzési tervvel rendelkezünk 2005-re – folytatja Rigó Csaba – és megnézzük, mit szeretnénk csinálni. Már minden egyéni választókerületben dolgozó képviselőnek kiküldtem egy levelet, hogy az egyéni (jelenleg 4 milliós) keretéből mit szeretne megvalósítani. A különböző feladatok elvégzésére egyben fogunk közbeszerzési pályázatot kiírni. Nagyon fontos feladata a testületnek, hogy az adófizetők pénzét törvényesen költse el, és a folyamatban biztosítani kell a verseny tisztaságát, az egyenlő elbánást, a nyilvánosság elvét.
– Hogyan törekszenek minderre?
– Mint a beszerzési testület elnöke, arra biztatom az ajánlattevőket, hogy készüljenek fel ők is előre, ismerjék meg ezt a szabályrendszert, előre szerezzék be azokat a pénzügyi, banki, műszaki-alkalmassági igazolásokat, melyek a közbeszerzési értesítőben tetten érhetők. Ekkor van arra esély, hogy tudnak ajánlatot tenni és indulni az egyes tendereken. Bőven van munka – mondja Rigó Csaba, hiszen csak a Deák városépítő program keretében 2,5 milliárd forintot költ el a város fejlesztésekre, felújításokra. De ezen túl az önkormányzat cégei is több milliárd forintos fejlesztésekre és egyéb munkákra írnak ki közbeszerzést.
A testület hetente, átlagosan három órán át ülésezik, mivel nagyon sok a munkájuk és szeretnének tiszta körülményeket biztosítani az ajánlattevőknek.
– Kérjük a potenciális ajánlattevőket, vállalkozókat, a gazdasági élet szereplőit, tudassák a testülettel, hogy léteznek, hogy miből van referenciájuk, mihez értenek, miben profik. Ugyanis az eljárásoknak jelentős hányada olyan, hogy egyszerű közbeszerzési eljárás indítható, és csak akkor tudnak róla a vállalkozók, ha megküldjük számukra az ajánlattételi felhívást. Ne érjen bennünket az a vád, hogy mindig ugyanazok a cégek nyernek. Szeretnénk szélesebb vállalkozói körből meríteni. Várjuk a jelentkezését azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, akik úgy érzik: kisebb-nagyobb munkában érdekeltek lehetnek és szeretnének kapni ajánlattételi felhívást – fogalmazott Rigó Csaba.
– Mindez meglehetősen bonyolultnak tűnik.
– Ennek a törvénynek senki sem örül, mert növeli az adminisztrációt. Sajnos, az elmúlt években a közvélemény szemében az egész közbeszerzés, mint valami negatív esemény jelenik meg, ami valamelyest összefonódik a korrupció fogalmával. Az új közbeszerzési törvény – ami egyébként jövő év végéig lesz hatályban ebben a formában -, kötelező érvényű és kötelező szabályrendszer köti mint az ajánlatkérőt, mint pedig az ajánlattevőt. Pluszfeladattal, idővel, költségekkel jár mindez. Május elsejétől az önkormányzat intézményei is, külön, mint ajánlattevők jelennek meg, de nem csak az intézmények, a város cégei is közbeszerzési eljárást kell, hogy kiírjanak sok esetben. Egyszóval: ahol közpénz elköltése jelenik meg, ott kötelező a közbeszerzés.
– Nem lassítja a közbeszerzési eljárás a munkát?
– De igen. Ezért időben fel kell készülni mindenre. Ha nincsenek tervdokumentációk, ki sem lehet írni a közbeszerzési eljárást, mert a törvény kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Ha tehát valami nincs megtervezve, el sem lehet indítani.
Akkor járunk el helyesen, ha közbeszerzési tervvel rendelkezünk 2005-re – folytatja Rigó Csaba – és megnézzük, mit szeretnénk csinálni. Már minden egyéni választókerületben dolgozó képviselőnek kiküldtem egy levelet, hogy az egyéni (jelenleg 4 milliós) keretéből mit szeretne megvalósítani. A különböző feladatok elvégzésére egyben fogunk közbeszerzési pályázatot kiírni. Nagyon fontos feladata a testületnek, hogy az adófizetők pénzét törvényesen költse el, és a folyamatban biztosítani kell a verseny tisztaságát, az egyenlő elbánást, a nyilvánosság elvét.
– Hogyan törekszenek minderre?
– Mint a beszerzési testület elnöke, arra biztatom az ajánlattevőket, hogy készüljenek fel ők is előre, ismerjék meg ezt a szabályrendszert, előre szerezzék be azokat a pénzügyi, banki, műszaki-alkalmassági igazolásokat, melyek a közbeszerzési értesítőben tetten érhetők. Ekkor van arra esély, hogy tudnak ajánlatot tenni és indulni az egyes tendereken. Bőven van munka – mondja Rigó Csaba, hiszen csak a Deák városépítő program keretében 2,5 milliárd forintot költ el a város fejlesztésekre, felújításokra. De ezen túl az önkormányzat cégei is több milliárd forintos fejlesztésekre és egyéb munkákra írnak ki közbeszerzést.
A testület hetente, átlagosan három órán át ülésezik, mivel nagyon sok a munkájuk és szeretnének tiszta körülményeket biztosítani az ajánlattevőknek.
– Kérjük a potenciális ajánlattevőket, vállalkozókat, a gazdasági élet szereplőit, tudassák a testülettel, hogy léteznek, hogy miből van referenciájuk, mihez értenek, miben profik. Ugyanis az eljárásoknak jelentős hányada olyan, hogy egyszerű közbeszerzési eljárás indítható, és csak akkor tudnak róla a vállalkozók, ha megküldjük számukra az ajánlattételi felhívást. Ne érjen bennünket az a vád, hogy mindig ugyanazok a cégek nyernek. Szeretnénk szélesebb vállalkozói körből meríteni. Várjuk a jelentkezését azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, akik úgy érzik: kisebb-nagyobb munkában érdekeltek lehetnek és szeretnének kapni ajánlattételi felhívást – fogalmazott Rigó Csaba.
Tartalom megosztása: