Zalaegerszeg 1885-ben kapta meg a rendezett tanácsú városi rangot, ami együtt járt az árvaszék felállításával; ennek első elnöke Kovács Károly polgármester volt. Az árvaszékek 1950-ben megszűntek, s a feladatokat a tanácsok, illetve azok szervei vették át. 1990-től, pedig az önkormányzatok jegyzői gyakorolták ezt a hatáskört.

A hivatalvezető szerint a feladat nehézsége, a speciális szakmai hozzáértés hiánya és a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások szükségessé tették a gyámügyek újraszabályozását. Így született meg 1997-ben a gyermekvédelmi törvény, ami már megfelel az ENSZ által elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezménynek is.

Tíz éve a hivatalvezetőn kívül négy ügyintéző, kettő ügykezelő és három hivatásos gondnok kezdte meg a munkát Zalaegerszegen. Első feladatok egyike az volt, hogy begyűjtsék a gyámsági és gondnoksági ügyeket a hozzájuk került 79 települési önkormányzat hivatalaitól.
A gondnokság alatt álló személyek száma folyamatosan emelkedett, ezért 2000-ben, és 2004-ben egy-egy fővel bővítették a gondnokok számát. 1997-ben 317, 2007-ben 480 gondnokság alatt álló személy ügyeit intézték. Az elmúlt tíz évben 57 gyermek örökbefogadását engedélyezték. Borda László elmondta, hogy az ideális a csecsemőkori örökbeadás lenne, ám gyakran előfordul, hogy négy, öt éves kiskorúakkal kell túlesni a procedúrán. Vannak szülők, akik anyagi okok miatt önként lemondanak gyermekükről, ám olyan eset is előfordul, hogy bírósági úton megvonják valakitől a szülői felügyelet jogát. A cél mindkét esetben az, hogy a gyermek mielőbb nevelőszülőkhöz kerülhessen, s ne nevelőotthonba, mert lelkileg könnyebb családias közegben átvészelni a megrázkódtatást.

A hivatalvezető úgy látja, hogy belátható időn belül foglalkozni kell majd a magyar jogalkotóknak az azonos neműek élettársi vagy házastársi kapcsolatainak szabályozásával, illetve az ezzel összefüggő örökbefogadási igényeikkel is. A gyámügyi igazgatásnak a fenti okok és az emberek közötti viselkedési kultúra stagnálása miatt még hosszú ideig fontos szerepe lesz a magyar társadalom életében. (Zala-Lap Kft., P.P., P.K.E.)