És hogy miért érdekes ez a kor, arról Káli Csaba főlevéltáros beszélt a megnyitón. A nevezett időszakot a globalizáció, az USA és a Szovjetunió versengése, a tudományos és technikai forradalom, a népességrobbanás és az urbanizáció jellemzi. Magyarország a múlt században a nagyhatalmak árnyékában élt, történelme tehát önmagában nem értelmezhető, csak ezen hatalmak cselekedeteinek vonzatában.

A kor meghatározó eseményei voltak, a trianoni békediktátum és annak következményei, az 1945-49 közötti szovjet modell kiépülése és a személyi kultusz időszaka, az 1956 – os forradalom és a kudarcos rendszerváltási kísérlet, valamit „A rendszerváltás ” 1989-ben. Túlélőket, tanukat inkább csak az ’56-os események kapcsán találhatnak a diákok, az ő felkeresésük is egyre sürgetőbb.

– A mi diákéveink alatt a történelem oktatás 1949-cel véget ért. Nem tudhattuk meg azután mi történt. Illetve az azt megelőző események sem teljesen úgy voltak, ahogy az iskolában tanultuk, a szüleink, nagyszüleink mást mondtak otthon – említette fel Gyutai Csaba alpolgármester a projektnyitón az interjúk fontosságára utalva. –

Beszéltessétek ti is a szülőket, nagyszülőket, hogy közelebb kerüljön hozzátok ez a kor. Mert mélységes mély a történelem kútja és ebből néhány izgalmas elem kiemelése is sok tanulságot hoz számotokra.
Őry Gábor történelem tanár, a nevezett projekt menedzsere hozzátette, az érintett pedagógusok szakmai továbbképzésen vesznek részt októberben, ezt követően kezdődhet a munka.

Személyes ismeretségek alapján már van is néhány tippjük az interjú alanyokat illetően. A munkában 11-13. évfolyamos, önként jelentkező diákok vesznek részt, az interjúkat júniusig kell elkészíteni.

– Teljesen más dolgok nem derülhetnek ki, mint amit jelenleg tanítunk. Bár a személyes múlt mindig más, mint a hivatalos. Ez is egy érdekesség, hogy az egyes emberek hogyan emlékeznek vissza, a szelektív emlékezet is egy értékelendő szempont lesz – mondta Őry Gábor.

Zala-Lap, bánfi kati