Frankovics Tibor, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának osztályvezetője, a megelőző régészeti feltárások koordinátora a helyszínre látogatásunkkor elmondta, hogy a tavaszi munkálatok során a bronzkori vár területének döntő részén már elvégezték az ivóvíz-beruházáshoz köthető feltárásokat. A vár pethőhenyei oldalán, az északi részen már készen vannak, a déli oldalon pedig még egy 150 méteres szakasz van hátra a teljes feltárásból. A régészek ezúttal négy méteres mélységben dolgoztak, hiszen mindig a legalsó „kultúrrétegig” kell leásniuk, és most a korábbi másfél-két méterrel szemben mélyebbről kerültek elő a leletek. (Köszönhető ez többek között annak, hogy hegyoldalról lévén szó, a talajerózió miatt mélyebbre került a „múlt”.)

Az ásatás vezetője ezúttal is Száraz Csilla régész volt, aki kérdésünkre elmondta, hogy az erődítmény centrumában egykori házak oldalfalainak nyomaira, házcölöpökre és edényekre, valamint az úgynevezett „vörös sáncra” bukkantak. Megerősítést nyert az is, hogy a Kr. e. 12-9. században bronzművesség folyt a fellegvárban. Épen maradt öntőminta, bronzsarló, bronzkés került elő, valamint vélhetően a tűzimádattal kapcsolatos félhold alakú kultikus tárgy, a „hold idol”.
Frankovics Tibor szerint kiváló keresztmetszetet ad a vár a korabeli kultúráról, annak ellenére, hogy most is csak egy kétméter széles sávban (a csatorna lefektetésének nyomvonalán) dolgozhatnak. Az egyes kultúrrétegekből folyamatosan kerülnek elő a leletek, s gyönyörűen lehet látni a bronzkori megtelepedés nyomait.