– Alapvető különbség a két törvény között, hogy míg az előbbi az államigazgatási eljárást szabályozta, a KET a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szól, azaz vonatkozik a klasszikus államigazgatási hatósági eljárásokra éppen úgy, mint az önkormányzati hatósági eljárásokra. Magyarra fordítva: szabályozza azokat az ügyeket, melyeknek a címzettje a jegyző, de azokat is, melyekben a képviselőtestület tagjai hivatottak eljárni. Egy komplex jogszabályról van tehát szó – ismerteti a KET legfontosabb tudnivalóit dr. Kovács Gábor jegyző. – Legfontosabb vívmánya a KET-nek az ügyfélközpontúság. Újdonságként bevezette a hatóságra vonatkozó értesítési kötelezettséget. Ennek megfelelően november 1-jétől minden ügyfél értesítőt kap, melyben benne foglaltatik ügyének tárgya, iktatási száma, az ügyintéző neve, annak elérhetősége, az ügyintézés várható időtartama, és tájékoztatást kap arról is, miként tekinthet bele az ügy menetébe. Hivatalból indult eljárás esetén köteles a hatóság megküldeni ezt az értesítőt az ügyfélnek, kérelemre indult eljárás esetén pedig a kérelmezőt és az ellenérdekű ügyfelet is értesíteni kell. Az értesítőt az ügy indítását követő öt napon belül kell kiküldeni.

Újított a KET az ügyintézési határidőket illetően is – folytatja a jegyző. – Fő szabályként továbbra is megmaradt a 30 napos ügyintézési határidő, kiskorú ügyféllel szemben, életveszéllyel, vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, illetve a közbiztonság érdekében azonban az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Az ügyintézési határidő egy esetben meghosszabbítható, a kiskorúak ügyeiben azonban maximum 15 napos csúszást enged a törvény.

Ugyancsak jó hír az ügyfelek számára, hogy tőlük az azonosításhoz szükséges adatokon kívül nem kérhető olyan igazolás, melyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezen adatok beszerzése az eljáró hatóság feladata. Természetesen az ügyfél maga is beszerezheti – ha ragaszkodik hozzá – például az építési engedély kiadásához szükséges földhivatali nyilvántartást, ám nem kötelezhető arra.

Új jogintézmény november 1-jétől a hatósági közvetítő és a hatósági szerződés. Hatósági közvetítőt nagyszámú ügyfelet érintő esetben vehet igénybe a hatóság. A hatósági közvetítő legfőbb feladata, hiteles tájékoztatást adni az érintetteknek. Hatósági szerződést kizárólag az első fokon eljáró hatóság alkalmazhat. Közérdek, vagy az ügyfél szempontjából az ügy előnyös rendezése érdekében nem határozatot hoz a hatóság, hanem szerződést köt az ügyféllel. Ennek révén a korábbi alá-fölérendeltség, mellérendeltségi viszonnyá alakul. Fontos tudni, hogy amennyiben megszegi az ügyfél a szerződésben foglaltakat, azonnal jogerős, végrehajtható határozattá válik a szerződés. Zalaegerszeg önkormányzata – egyebek mellett – a támogatásban részesített első lakáshoz jutókkal köt hatósági szerződést. 

A már ismert lehetőségek – a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat – mellett két új módot kínál a KET a jogorvoslatra. Újrafelvételi eljárást akkor kezdeményezhet az ügyfél, ha a határozat meghozatala előtt valamilyen, az ügy elbírálása szempontjából fontos adatot, vagy tényt figyelmen kívül hagyott a hatóság. Míg méltányossági eljárás indítására akkor van mód, ha a határozat végrehajtása súlyos hátrányt jelent az ügyfél számára.

Megteremtette a KET az elektronikus ügyintézés lehetőségét is, ám mint azt dr. Kovács Gábortól megtudtuk, Zalaegerszeg önkormányzata egyelőre nem vezette be azt.

– Az elektronikus ügyintézés technikai és műszaki feltételei egyelőre nem adottak önkormányzatunknál. Dolgozunk a feltételek megteremtésén, bízunk benne, hogy a jövő év nyarán már fogadni tudjuk az ügykezdeményezéseket Interneten keresztül – fogalmaz a jegyző. – Közbeszerzési eljárást írtunk ki egy Internetes tartalom és dokumentumkezelő rendszer létrehozására, ami első lépcsőfoka lehet az elektronikus ügyintézésnek.

Kitér dr. Kovács Gábor arra is, hogy a KET-re való felkészülés jegyében valamennyi, szám szerint 66 helyi rendeletét felülvizsgálta a hivatal. 43 rendelet módosítását elfogadta a közgyűlés, így elmondható, hogy Zalaegerszegen valamennyi helyi rendelet megfelel az új eljárási törvény szabályainak.

Magának a KET-nek a bevezetése egyébként – a számos többletfeladat folytán – éves szinten 55 millió forintos többletköltséget jelent városunk önkormányzata számára. (Zala-Lap Kft., F. M.)