Beethovent 1809-ben kérték fel, hogy írjon Goethe Egmont című darabjához kísérőzenét.

Goethe egy XVI. századi németalföldi gróf, Lamoral Egmont hősi történetét dolgozta fel. Egmont szembeszáll a népét elnyomó II. Fülöp spanyol királlyal, amiért lefejezik. A darabhoz Beethoven komponált kísérőzenét a bécsi császári színház felkérésére. Művének legismertebb és legerőteljesebb része a nyitány. A fájdalmas dallamokkal indító, majd az igazságért való harcot és a hős halálát kifejező részek után elemi erővel tör elő a befejezésben a mondanivaló, amely szerint bár a hős elbukott, a szabadság eszméje tovább él.

1956. okt. 23-án este a rádió épületénél a harcok miatt lehetetlenné vált az adás elkészítése, ezért a Parlament épületében alkalmi stúdiót rendeztek be. A rádióból átkerült néhány hanglemez a Parlamentbe, ahol a közlemények és a híradások között azokat felváltva játszották le. Elhangzottak operarészletek, többek között a Bánk bánból és a Hunyadi Lászlóból, lehetett hallani Beethoven V. szimfóniáját, amely a francia forradalom kapcsán szintén a győzelemért és az igazságért való küzdést testesíti meg, de az egyik leggyakrabban játszott darab mégis az Egmont-nyitány volt.

A mű a magyar hallgatókban összeforrt az 1956-os forradalommal, ami ma is gyakran csendül fel a forradalommal foglalkozó műsorokban és megemlékezéseken.

A koncert második felében Camille Saint-Saëns 3., c-moll szimfóniáját hallhattuk, amit a benne alkalmazott orgona miatt Orgonaszimfóniának is neveznek. A nevezetes művet a szerző az akkoriban elhunyt Liszt Ferenc emlékének szentelte. Saint-Saëns műve mindig újra meglepi a hallgatót elképzelésének alapvető, bájos szemtelenségével – tulajdonképpen minek egy romantikus szimfónia zenekarának egy orgonát a nyakába rakni – ha legalább még versenyműről volna szó? És úgy, hogy a zenekarban még zongora is szerepel? S miután tudjuk, hogy a mű vége felé az orgona minden regiszterével és fortissimóban fog zengeni… De a darab azután minden alkalommal szerethetőnek bizonyul, mert mindez valami nehezen meghatározható üdeséggel társul.

Büszkén ültem a koncerten, mély benyomást tett rám a zenekar (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar), nem csak művészi előadásmódjuk miatt, hanem mert a pódiumon ott szerepelt édesanyám, egyik nővérem, és nővérem férje is.

Györe Bendegúz (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Zalaegerszeg