A BGF indulójára vonultak be az ünnepség díszvendégei – a nagyelőadó padsoraiban pedig ott ültek az egykori diákok is, köztük olyanok is, akik a legelső évfolyamon kezdtek, 1971-ben. Akkor mindössze 38 hallgatóval indult a képzés – azóta több mint hétezren végeztek itt. Az egykori „számviteli” – ahogyan mindenki ismerte – kis „fiókintézetből” önálló kar lett, mégsem vált túlméretezetté.

– Ez egy viszonylag kis intézmény, de minden hallgatója, minden oktatója a magáénak érzi – mondta dr. Solt Katalin, a BGF gazdálkodási karának dékánja. –  A tanárok külön-külön is odafigyelnek a diákokra, képességeikre, előmenetelükre és mindnet megtesznek, hogy a lehető legjobban elsajátíthassák a tananyagot, és minden megtesznek az intézményért is. Különösen fontosnak tartom a genius loci-t, a hely szellemét, hiszen ez az, ami a zalaegerszegi kart megkülönbözteti a többitől, és egyedivé teszi.

BGF rektora, Sándorné dr. Kriszt Éva arról beszélt: a zalaegerszegi kar szerves és fontos része a főiskola egészének, ahol összesen 20 ezer diák tanul.
– Örvendetes, hogy az utóbbi években érezhetően nőtt a zalaegerszegi képzés népszerűsége – fogalmazott. – Ez jelzi az itt folyó oktatómunka magas színvonalát. De azt is meg kell mondanom, hogy Zalaegerszegen vannak még tartalékok, betölthető helyek is. Ami a jövőt illeti: már dolgozunk a mesterképzés bevezetésén – fejezte be a rektor asszony.

A zalaegerszeg.hu-nak nyilatkozva dr. Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára kitért arra, hogy változik – csökken – az államilag finanszírozott hallgatói létszám, de pontos adatokat csak a költségvetés ismeretében lehet majd tudni. Ez érintheti akár Zalaegerszeget is, bár – tette hozzá Dux László – ez a térség felsőoktatási szempontból még mindig kissé hátrányos helyzetben van, ugyanakkor a kormány kiegyensúlyozott oktatási „lefedettségre” törekszik.