Dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő felvezetésképpen röviden vázolta az európai hatalmai politika elmúlt húsz évben bekövetkezett átrendeződéseit. „A világot meghatározó egyik unió széthullott, életet adva független, szabad államoknak, a másik unió pedig, immár 12 tagország helyett 27 tagot számlál.” Gondolkodásunkat manapság olyan új fogalmak és folyamatok határozzák meg, mint a globalizáció, a partnerség, a klímaváltozás, euróövezet. A tagság közvetlen segítséget jelenthet fontos céljaink megvalósításához. Zalaegerszegen például uniós forrásból valósul majd meg a hulladékgazdálkodási program, a több települést érintő szennyvízberuházás, a szlovén-magyar vasúti fejlesztés és a térségi integrált szakképző intézmény kialakítása. Ez a négy program mintegy 27 milliárd forintot mozgat meg.

A polgármester szólt az unió negatív hatásairól, gazdasági feszültségeiről is: az agrárágazat, a könnyűipar és az élelmiszeripar válságba került, gyárak szűntek meg. Az emiatt kialakult munkanélküliség kezelésére a foglalkoztatáspolitikának új megoldásokat kell találnia.

Hasonló problémákkal küzdenek az újonnan csatlakozott államok is – derült ki a bulgáriai Dobrics alpolgármesterének Plamen Ganchevnek, és a romániai Marosvásárhely gazdasági osztályvezetőjének, Kiss Imolának az expozéjából.

A bolgárok a gazdasági kapcsolatok és kulturális identitás fejlődését, valamint a szabad munkaerő-áramlás kérdésének megoldását várják a tagságtól. Az alpolgármester elmondta, hogy a közelmúltban náluk is sor került gyárbezárásokra, ám a csatlakozással egy hatalmas árupiac is megnyílt előttük. A feladat az, hogy ezen a nagy piacon megtalálják a helyüket.
Az Európai Unió számukra remény, ez az egyedüli lehetőség a fejlődésre.
Romániában az uniós normák, jogszabályok átvétele az egyik legfontosabb kérdés. Kiss Imola szerint ugyanis nemcsak a gazdaság és infrastruktúra terén vannak „balkáni állapotok”, hanem a bürokratikus eljárásban is, ami akadályoz minden előrelépést. Sok a pótolnivaló, nincs például a román kormánynak csatlakozási fejlesztési stratégiája. Ha nem gyorsul fel a következő időkben az uniós pénzalapok felhasználása, Románia veszíteni fog.

Szurgut polgármestere Alexander Leonyidovic Szidorov elmondta, hogy Oroszország és az EU kapcsolata fejlődőben van. A szurgutiak több európai várossal ápolnak jó kapcsolatot, 2000 óta pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank támogatja a szennyvízprojektjüket. Hat évvel ezelőtt Szurgut város kezdeményezte a „60. szélességi körön lévő városok szövetségének” megalakulását. Céljuk az volt, hogy szorosabbá tegyék az Oroszországon belüli és kívüli városok gazdasági és kulturális kapcsolatait. Szurgut így sok várossal áll kapcsolatban; legyen szó akár üzletről, sportról vagy művészetekről.

„Magyarország egyfajta kapocs a jelenlévő delegációk országai között” – kezdte beszédét dr. Fritz Heinrich a Marl-Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület ügyvivője. Zalaegerszeg az elmúlt években rengeteget fejlődött, s így tapasztalatait megoszthatja a most csatlakozott államokkal. A németországi viszonyokról elmondta, hogy nekik a kelet-nyugat problémával kellett megküzdeniük. Most is számos olyan régió van az országban, ahol gazdasági problémák vannak. Főleg a régi bányavidékeken nagy a munkanélküliség. Németország a jövőben az innováció, a kutatás és a képzés területén szeretne erősödni. A jelenleg csatlakozó államok jó esélyt jelentenek az EU-nak, hiszen bővül általa a piac, s kulturális, gazdasági téren új lehetőségek adódnak. A németek ezért üdvözlik az új EU-tagországokat.

Kiss Ferenc országgyűlési képviselő, a közgyűlés esélyegyenlőségi bizottságának elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a piac nagyon fontos az unión belül, hiszen minden ország olyan befektetőket vár, melyektől jelentős számú munkalehetőséget remél. Magyarország, így Zalaegerszeg számára is fontosak a keleti kapcsolatok, mert az a hazai mezőgazdasági termékeknek fontos piaca lehet, de a szellemi termékek – kultúra és oktatás – terén is szükséges a „szabad áramlás”. Kiemelt cél a turisztikai fejlesztés, ami mind Kelet, mind Nyugat irányában távlatokat és bevételi forrásokat jelenthet.

Tombi Lajos alpolgármester zárszavában kiemelte: igaz, hogy a kelet-közép-európai államok versenyhátrányban vannak, de ezzel együtt meg is edződtek. A vállalatok közül, aki talpon maradt az elmúlt években, évtizedekben, az erős. Magyarország előnye, hogy a munkaerő képzett, s az emberek jó munkabírásúak.
A most csatlakozó országok tanulhatnak akár a mi hibáinkból is, hiszen az ehhez hasonló kerekasztal-beszélgetések arra jók, hogy egymás tapasztalataiból meríthessünk, elmondhassuk egymásnak véleményünket, félelmeinket. A testvérvárosi hálózatok pedig jó lehetőséget kínálnak a határokon átnyúló együttműködésekre, ötletcserékre, programszervezésekre. (Zala-Lap Kft., P. P. S. P.)