– 2006-ban úgy döntöttünk, hogy az elmúlt tizenkét év legfontosabb értékeit megõrizzük. Gondolok elsősorban arra, hogy kijelentettük: Zalaegerszegen nem lesz privatizáció, a városi tulajdonú cégeket továbbra is közösségi tulajdonban tartjuk, hiszen ezek a társaságok a város hasznára dolgoznak, segítik az önkormányzat által eltervezett fejlesztések megvalósulását.

Vannak sajnos olyan nagypolitikai kérdések, melyek ellen nem tudunk tenni, mert a lehetõségeink igen csekélyek. Ilyen a könnyűipar és az élelmiszeripar visszafejlesztése. Tudják a zalaegerszegiek, hogy a Zalahús és a Zalabaromfi helyzetére gondolok. Sok esetben az Európai Unió is tudatosan a magyarországi érdekek ellen dolgozik, mégis az önkormányzat vezetésének a legfontosabb feladata, hogy új munkahelyeket tudjon teremteni, és a régieket megtartani.

A vállalkozásokkal megtelt déli ipari park után a ságodi ipari park fejlesztését tûztük ki célul azzal, hogy ezerháromszáz munkahely létesüljön önkormányzati közreműködéssel a ciklus végéig. Minden esélyünk megvan rá, hogy ez teljesüljön. Már eddig is több szerződéskötésen vagyunk túl, és jól haladnak az előkészületek egy nagybefektetővel is. Bár a mostani pénzügyi és hitelválság miatt kicsit tolódik a végleges szerződés megkötése. Ez év vége helyett a jövő év elejére várható.

– Milyen ígéretek hangzottak még el, melyek megvalósultak?

– A legfontosabbak közé tartozott a belvárost megújító program, valamint az intézményfelújítási program folyatása. Megígértük, hogy bővítjük a Nemzedékek kézfogása és a Zalaegerszeg-kártya nyújtotta kedvezményeket a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők számára. Az arányos városfejlesztés fontosságát is hangsúlyozom, hiszen az egyéni választókerületekben megvalósuló utak, járdák, lépcsők, szegélyek felújítása folyamatosan történik.

Megjegyzem: 41 játszóteret újítottunk fel az elmúlt három évben, és hoztunk létre újakat is. A kiemelt célkitűzések közé soroltuk még a közbiztonság fokozását, ezt segíti az a kamerarendszer, ami a közelmúltban került kiépítésre az önkormányzat támogatásával. Ígértük, hogy tovább javítjuk a parkolási lehetőségeket, a közelmúltban a kórház mellett alakítottunk ki parkolóhelyeket. A belvárosi közlekedés javítása is folyamatban van, és jövőre folytatódik. Fontosnak tartjuk a zalaegerszegi felsőoktatás támogatását, ezen a téren is szép eredményeket értünk el a regionális tudásközpont megalakulásával. 

– Hogyan indult a 2007-es év?

– A város 2007-es költségvetése közel 20 milliárdos főösszeggel indult, 486 millió forint mûködési hitel tervezésével. Jelzem, hogy ennek felvételére nem került sor. Sokszor elmondtuk már, hogy az önkormányzatok pozíciói évről évre rosszabbak, így volt ez 2007-ben is. Jelentős kormányzati elvonások történtek, a személyi jövedelemadó helyben maradó része 10 százalékról 8 százalékra csökkent.

Az intézményrendszert érintették az elvonások a legnagyobb mértékben, 7,1 milliárd forintból gazdálkodhattak, felújításokra, beruházásokra 1,9 milliárd, népjóléti ágazatra 1,6 milliárd jutott. És ha már említettem a hitelfelvételt, szeretném elmondani, hogy az idei évre tervezett több mint 600 milliós működési hiány felét már ledolgoztuk, és nagyon bízom abban, hogy 2008-ban sem kell működési hitelt felvennünk.

– Sokan fogalmaznak úgy, hogy Zalaegerszeg a körforgalmak városa, míg mások jelentős városkép-átalakulásról beszélnek. Tudatosan alakult a zalai megyeszékhely egyik kapuja kereskedelmi városrésszé, a másik ipari zónává, míg az Alsóerdő környékén szabadidõpark kialakítását tervezik.

– Van, amit óhatatlanul a gazdasági szükségszerűségek kényszerítettek ki, ilyen a keleti városrész kereskedelmi övezete. Ami igazán tudatos volt részünkről, az az északi városrész fejlesztése. A gébárti idegenforgalmi fejlesztés, az elkerülő út, az ipari park kialakítása, a kaszaházi fennsík beépítése… Ami pedig a déli városrészt illeti, szeretnénk, ha a zöldövezet megmaradna.

Az önkormányzat a közelmúltban írt ki pályázatot szabadidős centrum kialakítására. Említette a körforgalmakat, ezt a megjegyzést én is hallottam, és hozzátenném, hogy a következõ időszakban még két körforgalom épül Zalaegerszegen. Az egyik a Sportcsarnok és a buszpályaudvar között, a másik a csácsi városrészben, a Nyerges utcánál.

– A szociális kérdések felvetésénél talán a legfontosabb, hogy befejeződött az Egy orvos – egy rendelőprogram. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, megszépülhetnek-e a régi háziorvosi rendelők?

– Természetesen. Rövidesen megkezdődnek a felújítások, a kertvárosi és a Berzsenyi úti rendelõk következnek. De ha már a szociálpolitikai kérdéseket vesszük számba, a jelentős országos elvonások ellenére, talán az országban egyedül, a város valamennyi bölcsõdéjét felújítottuk az elmúlt években. Legutóbb az Űrhajós Úti Bölcsõde kicsinyei ünnepeltek a szülőkkel és nevelőkkel együtt. Még egy nagyszabású eseményről is beszámolhatunk: az idén került átadásra a Bóbita-játszótér, az ország első integrált játszótere.

– A közelmúltban megszólították a segélyezetteket. Miért?

– Egyre nagyobb igény van a segélyek iránt. Mi arra törekszünk, hogy elsõsorban munkát adjunk az embereknek., Aki tud, az dolgozzon! Ezt segíti a Kontakt Humán Kht. munkaerő-kölcsönzési programja, és ezért veszünk részt a zalaegerszegi kistérséggel együtt minden olyan országos pályázaton, ahol jövedelempótló támogatást lehet szerezni és munkalehetőséget kapni.

Valóban megszólítottunk 630 segélyezettet, közülük 350-en jeleztek vissza, és mindössze 150-en mondták, hogy hajlandók dolgozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy aki rászorult, beteg, az természetesen kapjon segélyt, de bizony sokan dolgoznak feketén, és bár tudnának munkát vállalni, mégis igényt tartanak a segítségre.

– Várható-e a közeljövőben az iskolarendszer átalakítása?

– 2009 márciusában jár le az ötéves oktatásfejlesztési programunk, ennek az újragondolása folyamatban van. Zalaegerszegen az elmúlt években két alkalommal is szûkítettük az iskolarendszert, így jelentős beavatkozást a ciklus hátralévõ idejében nem tervezünk. Bizonyos arányeltolódásra azonban lehet számítani a szakközépiskola és szakképzés irányába.

Sokkal jobban kell igazodnunk a piaci elvárásokhoz, több gépipari szakmunkásra van szükség, lakatosra és hegesztőre. Jó lenne a szülõk szemléletét is egy kicsit befolyásolni, mert sokan nem a realitásokat veszik figyelembe. Az is látható, hogy egyre kisebb az igény a mezõgazdasági pályát illetõen, így ennek a képzése biztosan átalakításra kerül. A landorhegyi városrészben pedig egyre csökken a gyereklétszám, így a Pais-iskola funkciója is folyamatosan csökken.

– Mit tart az elmúlt két év legfontosabb üzenetének?

– Azt, hogy a legnehezebb gazdasági helyzetben is fontos, hogy a város ne álljon le, hogy a fejlesztések folytatódjanak. Még ha kisebb intenzitással is. Zalaegerszeg eddig ezt az elvárást teljesítette.

– Az elmúlt két évben bizonyára voltak olyan elképzelések, melyek nem valósultak meg. Mi okozott szomorúságot a város polgármesterének?

– A gazdasági szûkítéssel nehéz helyzetbe került az építőipar és félő, hogy a gazdaság fejlesztése megáll. A pénzügyi világválság sem kedvez az önkormányzatoknak. Tervezzük, de még nem valósult meg, egy új szálloda építése a Gébárti-tó partján. Sajnos, nem sikerült Zalaegerszegre hozni a Mercedes gyárat, de a készülődés erre jó tanulópénz volt, ennek köszönhetően sok új partner keresett bennünket.

Folyamatosak a tárgyalások különféle befektetői körökkel. Ami miatt szomorú vagyok, hogy több élelmiszer-ipari cég nehéz helyzetben van az érintetteken és a városon kívülálló okok miatt. A Zalabaromfi várhatóan megszûnik, minden erõfeszítésünk és megmentési ajánlatunk ellenére. Ugyanakkor megjegyzem: a mai napig sem indított senki felszámolási eljárást a cég ellen.

– Több üresen álló, illetve felújításra váró ingatlan is van a belváros területén, gondolok a Zóna étterem és a volt Kaffka-kollégium épületére. Mi várható az ingatlanpiacon?

– Furcsa helyzetben vagyunk, mert egy rossz gazdasági helyzetben kellene értékesítenünk, de áron alul nincs szándékunkban ingatlanokat eladni. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. Az emberek egyre idegesebbek, mert úgy érzik, rajtuk kívülálló okok miatt élnek rosszabbul, és ez sokszor nagyon komoly problémákat okoz a családoknak. Zalaegerszeg önkormányzata úgy, mint eddig, a város és az itt élő emberek érdekében végzi munkáját.

Tények, számok, adatok

A 2008-as költségvetés főösszege mintegy 18 milliárd forint (az év végére elérheti a 24 milliárdot). Ebbõl mûködésre 13,4 milliárdot fordítanak, a tervezett mûködési hiány 622 millió forint. 2007-ben a városnak jutó állami támogatások összege 7,9 milliárd forint volt, az idén 7,2 milliárd. A helyben képződő adóbevételekből 740 millióval kevesebb marad, míg a normatív támogatások összege mindössze egy százalékkal, mintegy 50 millió forinttal nőtt. A számok tehát mínusz 694 millió forintot mutatnak, az infláció az intézményi körben eléri a 10 százalékot.

* * *

Zalaegerszeg város tulajdonában van jelenleg 200 kilométer belterületi út, 300 kilométer külterületi út, 11 kilométer kerékpárút és 210 kilométer járda.

* * *

Fontosabb, jelenleg folyó fejlesztések: 1. Zalaegerszeg és térsége szennyvíz-elvezetési és -kezelési projekt. 2. Hulladékgazdálkodási projekt (ISPA). 3. Bozsoki-, Botfai-hegyen ivóvízprojekt. 4. Zala-völgyi vasúti pálya elhelyezése. 5. Deák Ferenc Városépítõ Program (belvárosi rekonstrukció, kerékpározható utak, intézményrekonstrukció). 6. Andráshidai reptérfejlesztés. 7. Inkubátorház-projekt. 8. A termálfürdő további építési munkálatai (2009-es folytatással). 9. Befektetésösztönző program.

* * *

Forgalomtechnikai és közlekedési feladatokra évi 25 millió forintot, az utak, járdák fenntartási feladatainak ellátására 90 milliót fordít az önkormányzat, ebből 40 millió a tavaszi kátyúzás. Az úthálózat fejlesztésére és felújítására évente közel 1 milliárdot költ a város.

* * *

A 2006. évről áthúzódó és 2007-ben benyújtott pályázatok adatai a következők: Nyertes pályázatok száma 28 (5 regionális, 22 országos, 1 egyéb). Elutasított pályázatok száma: 15 (2 regionális, 13 országos). Elbírálás alatt lévő pályázatok száma: 6. Elnyert forrás összesen 257 millió 160 ezer forint. (Zala-Lap Kft., V. Zs.)