Foley február 26-i útján mindenekelőtt a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanáraival és diákjaival találkozott, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tett látogatást, ahol először az oktatókkal tárgyalt. Dr. Tóth József igazgató tájékoztatta az intézmény múltjáról, a képzés és szakképzés főbb területeiről. April H. Foley a hallottak után arra volt kíváncsi, hogy a főiskola alapszakjain végzettek hol tudnak elhelyezkedni, illetve milyen mértékben nyitott az iskola a munkaerőpiaci kereslet- és kínálat változásaira.

Mint mondta, ő Harward Egyetemen végzett, szintén gazdasági és pénzügyi szakon. Az ottani képzés leginkább a gyakorlatra koncentrál; a hallgatóknak hétköznapi életből vett üzleti problémákat kell megoldaniuk a stúdiumok során. Így később jól tudnak „úszni” a szakmában. Az igazgató válaszul elmondta, hogy itt is megvan annak a lehetősége, hogy a diákok betekintsenek egy-egy cég munkafolyamataiba, s gyakran nyújtanak a vállalatok segítséget a diplomamunkák megírásához is.

Ez akár egy hosszabb távú munkakapcsolatnak is előszobája lehet. Arra viszont kevéssé van mód, hogy a napi oktatásba ilyen gyakorlati feladatokra helyezzék a hangsúlyt, a képzés itt inkább elméleti, a számonkérés pedig főleg írásban történik. Tóth József vázolta viszont a Pécsi Egyetemmel és a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetemmel kötött megállapodást.

A jövőben a három intézmény együttműködése lesz az alapja számos közös kutatómunkának, illetve új, piacképes szakok kidolgozásának és indításának. A nagykövet a hallgatókkal beszélgetve elmondta: Amerika a nyitott kapuk elvét képviseli az oktatásban is. Az egyetemeken a diákok 15-20 százaléka a nemzetközi kapcsolatok révén kerül be a képzésbe. Fontos viszont a nyelvismeret, de mint látta, Zalaegerszegen már a középfokú oktatásban is nagy hangsúlyt fektetnek erre a területre.

A diplomatát ezt követően dr. Gyimesi Endre polgármester fogadta hivatalában, ahol gazdasági kérdésekről esett szó. Foley szerint Zalaegerszeg nyitott az üzleti befektetők előtt. A polgármester és az önkormányzat képes ugyanis olyan atmoszférát teremteni, ami vonzza a vállalkozókat. Az amerikai gazdaság stabilizálása után pedig ismét ösztönözni lehet a cégeket, hogy Magyarországra jöjjenek, hiszen itt a befektetés költségei még most is olcsóbbak, mint Európa más területein.

A program délután sajtótájékoztatóval folytatódott, ahol a hazai kisebbségi és az amerikai etnikai kérdésekről is szó esett. Az újságírók kérdésére válaszolva a Foley elmondta: mindkét országnak meg kell birkóznia ezzel a helyzettel. Úgy látja, hogy a magyarok is egyenlő feltételeket biztosítanak a kisebbségek számára, ám sokszor ezt könnyebb kimondani, írásba foglalni, mint betartani.

A megoldás az oktatásban és a képzésben van. A leszakadó társadalmi rétegeket kulturálisan magasabb szintre kell emelni. Így a munkahelyekre is nagyobb eséllyel pályázhatnának a kisebbséghez tartozók.

Látogatása végén a nagykövet a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájába látogatott, ahol tovább folyt az eszmecsere a roma társadalom felzárkózásának lehetőségeiről.

(Zala-Lap, P. P., S. P.)