Péter Pál kápolna
Besenyő-Öreghegyen lévő kis kápolnát az ott lakók ötlete alapján a 2000-es évek elején építették meg, a kezdeményezést akkor Zalaegerszeg Önkormányzata is felkarolta. A beruházás megkezdésére a teljes közmű és a jó út is adott volt, így a szorgalmas lakók kétkezi munkájának eredményeképp néhány hónap alatt el is készült a kis hegyi kápolna, amit Szent Péter-Pál apostolok tiszteletére ajánlottak fel. Az öreghegyiek számos programot rendeznek a kápolnánál, hiszen egy központi, közösségkovácsoló hellyé vált. Minden évben itt tartják meg a már hagyományos búcsút, az adventi ünnepségnek is a fő színtere.
A meghitt kis kápolna és a különleges hangulatú szabadtéri szentmise olyannyira népszerű, hogy rendszeresen tartanak itt keresztelőket is.
Kálvária kápolna (Szent Ilona kápolna)
A Kálvária kápolna a Rózsák tere melletti kis dombon magasodik, messziről jelezve az arra haladóknak, hogy Zalaegerszeg múltjáról regél. 1751-ben már állt a kápolna, a szabók céhe építtette. Tornyának gúlasisakja gazdagon tagolt, hagymakupolás. Körülötte a város ódon temetője, melynek egyik legrégebbi sírjele Gothard János csizmadiamester – a Mindszenty téren álló Szentháromság szobor egykori gondviselője – homokkőből faragott síremléke. A kápolna előtt három, 18. századi szobor található: Máté evangélista, Krisztus a keresztfán és a Fájdalmas Szűz. A kerítésfal belső oldalán az 1930-as években készült reliefek mutatják be Jézus kálváriáját. A „Kálvária a város szíve”, írta az 1930-as években Wiegand Ede.
A temetőről és kápolnáról évszázadokon keresztül a szűr-szabó céh gondoskodott, ide temetkeztek iparosai is. Ezen kívül a város patrícius családjainak is itt volt a sírboltja: alispán, főispán, polgármester, gyógyszerész, orvos, neves ügyvéd, tanár családja nyugszik itt.
A Kálvária kápolna a második világháborúig szinte változatlanul megőrizte a nagyböjti szertartásokhoz kapcsolódó imádságos helyét. Mindszenty-Pem József apátplébános idejében is nagyböjt péntekein keresztúti ájtatosságot tartottak.
1978-ban restaurálták az omló vakolatú kápolnát, mivel a vizesedést nem tudták megszüntetni, idővel egyre romlott az épület állaga és a temető elhanyagolt, gazos lett. Az 1990-es évekre az épület állapota nagyon leromlott 1996 tavaszán kezdték meg a felújítási munkálatokat, melyeket másfél év alatt sikeresen el is végeztek. A Műemlékvédelmi Hatóság szakmai irányításával folytak a vízelvezető, kőműves, a villanyszerelő munkák. Jelentős anyagi fedezetet kaptunk a Mária Magdolna Plébániától, a Műemlékvédelemtől, a Városi Önkormányzattól és az önkéntes adakozóktól. A másfél év nehéz fizikai építési munkálatai alatt nem volt hiány az önként jelentkezőkben.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom (Szenterzsébethegyi templom)
Bejárata felett, a toronyban két harang is imádkozásra invitálja a hívőket: a kisebb 60, a nagyobb 120 kilogrammot nyom. Miután a régi oltárképet egy betörés alkalmával ellopták, új Szent Erzsébet festmény készült a kápolnába, melynek egykori mellékoltáránál Péter és Pál apostolokat ábrázoló kép késztet bennünket elmélyedésre.
A templomot 2006-ban felújították, a külső homlokzat teljesen megújult, a belső térben a fali képeket felújították, valamint új oltárkép készült az ellopott régi helyébe a restaurált oltárba.
Egy jótevő adományából új elektromos orgona került az Isten házába.
Szentháromság kápolna (Egerszeghegyi kápolna)
Az egerszeghegyi kápolna helyén egy kisebb épület várta a hívőket, mígnem 1750-1760 között egy nagyobbat építettek a Szentháromság tiszteletére.
A temetőkert keletkezése a XVII-XVIII. századig nyúlik vissza; ha teszünk egy sétát a sírok között, többszáz éves sírköveket is felfedezhetünk.
Hogy a szépséges kápolnát a helyiek és környékbeliek magukénak érzik, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy falán a becsali, egerszeghegyi és gógánhegyi lakosok s birtokosok emléktáblát állítottak 2004 nyarán.
Szent Jakab-templom (Ebergényi templom)
Mind az ebergényi, mind az egerszeghegyi kápolnáról viszonylag keveset tudunk még, történetük felderítése további kutatásokat igényel.
A rendelkezésre álló információk szerint az ebergényi temetőben található kápolnát 1890-ben építették. A leromlott állagú imaház felújításra szorul, igaz, hogy a kápolna szentélye puritánságában is megérinti a lelket.
Oltárán Szent Jakab apostolt láthatjuk, akiről a kápolnát elnevezték.
Urunk színelváltozása-kápolna (Csácsi hegy)
A jelenlegi kicsiny imaházat Urunk Színeváltozása kápolnaként szentelték fel.
A szőlőhegyen már a XVIII. század közepén állt egy kis templom. A ma álló hegyi kápolna barokk stílusú, feltehetően a XIX. században építették.
Egyszerűségében megkapó, homlokzat előtti tornyos épület várja a híveket – sokan emlékeznek a lelki elmélyülést szolgáló misékre és a kápolnakertben megrendezett, közösségkovácsoló búcsúkra.
A kápolna előtt lévő kőkeresztet, valamint az épület oldalfülkéjében elhelyezett Mária szobrot 2014-ben újították fel – egy évvel később a szőlősgazdák védőszentjének, Szent Orbánnak állítottak egy szépen faragott faszobrot.
Szűz Mária Szent Neve templom (Botfai templom)
Ha nem ismernénk a nagyméretű, égetett téglából épült templom titulusát (Mária Szent Neve), akkor is felfedeznénk a templom védőszentjét: az oltár fölött, az egykori papi öltöző benyílójában és a kórusfeljáró oldalfalában is Szűz Mária szobrát találjuk. Isten botfai házát 1949-ben sekrestyével bővítették, a híveket két harang is szólítja. A templom szerves része a vallási turizmusnak, ugyanis a Mária út Botfa érintésével éri el Zalaegerszeget. A zarándokszállásként is funkcionáló Mindszenty Ifjúsági Házból indulnak azok a „kincskereső” túrák, amelyek Botfa fából és kőből készült keresztjei mentén haladnak.
A Mindszenty Ifjúsági Ház fotóján madártávlatból láthatjuk az Erdődy-Hüvös kastélyt és a Mária Szent Neve templomot.
Jánkahegyi harangláb, kápolna és kálvária
Már a két világháború között harangláb állt a gyönyörű panorámájú Jánkahegyen, amely bár áldozatául esett az idő viszontagságainak, de a ’90-es években újjászületett a környék lakóinak és az önkormányzatnak köszönhetően.
A harangláb mellett kis kápolnát is építettek, amit Szent Antal tiszteletére szenteltek fel.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas hely a Kálvária központja, ahol a 14 fehér alapzaton álló faragott szobor Hadnagy György képzőművész munkáját dicséri.
A Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálvária hátterét a dimbes-dombos, lélekemelő zalai tájkép adja.
Zalaegerszeg két kilátója közül az alacsonyabb a Gyuri Csárda tetején álló 9,5 méter magas Jánkahegyi kilátó, amit 2012 őszén avattak fel és ingyenesen látogatható egész évben.
A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantva fantasztikus kilátás tárul elénk, rálátunk többek között a város híres magaslati pontjára, a bazitai tévétoronyra.
Fotógaléria:
Boldogasszony kápolna (Gébárt)
A zalaegerszegi Gébárti-tó partján áll a 2019 nyarán felszentelt Boldogasszony kápolna. Megépítésének ötlete – civil kezdeményezésre – 2009-ben vetődött fel először.
A zalaegerszegi Boldogasszony kápolna terveit a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója, a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre alkotta.Az épület is az általa képviselt organikus építészet jegyeit viseli.
A kápolna a fák lombkoronája közül kibukkanó, felfelé keskenyedő, hatszögletű tornyával hívogat. Érdemes megcsodálni különleges belső terét is, melyet ritmikusan ismétlődő pieta-körvonal díszít. Az avató szentmisét Dr. Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta.
Fotógaléria:
Videógaléria
Alexandriai Szent Katalin templom (Zalabesenyő)
A kicsiny, késő román kori „imolácska” (ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet egyik megalapozója nevezte a mintaszerű templomocskát) az idők folyamán egyre-másra fogadta az imádságokat és az óhatatlan enyészetet – ne csodálkozzunk hát, hogy 1690-ben a következővel illették: „puszta, félig romos”.
1717 körül felújították, ám 1748-ban ismét rossz állapotúnak találtatott. A XIII. századi déli bejáratának kerete az 1978. évi renováláskor került napvilágra.
A csúcsos bádogsisakú, négyszögletes harangtornyot 1780 után építették, 1860 körül pedig klasszicista külsőt kapott.
A temetőkápolnának „becézett” templomot legutóbb 2016 őszén újították fel, így ismét régi fényében tündököl Besenyő dombján, vigyázó tekintetét a közigazgatásilag hozzá tartozó Aranyoslapi-forrásra veti.