Kálvária kápolna (Szent Ilona kápolna)
A Kálvária kápolna a Rózsák tere melletti kis dombon magasodik, messziről jelezve az arra haladóknak, hogy Zalaegerszeg múltjáról regél. 1751-ben már állt a kápolna, a szabók céhe építtette. Tornyának gúlasisakja gazdagon tagolt, hagymakupolás. Körülötte a város ódon temetője, melynek egyik legrégebbi sírjele Gothard János csizmadiamester – a Mindszenty téren álló Szentháromság szobor egykori gondviselője – homokkőből faragott síremléke. A kápolna előtt három, 18. századi szobor található: Máté evangélista, Krisztus a keresztfán és a Fájdalmas Szűz. A kerítésfal belső oldalán az 1930-as években készült reliefek mutatják be Jézus kálváriáját. A „Kálvária a város szíve”, írta az 1930-as években Wiegand Ede.
A temetőről és kápolnáról évszázadokon keresztül a szűr-szabó céh gondoskodott, ide temetkeztek iparosai is. Ezen kívül a város patrícius családjainak is itt volt a sírboltja: alispán, főispán, polgármester, gyógyszerész, orvos, neves ügyvéd, tanár családja nyugszik itt.
A Kálvária kápolna a második világháborúig szinte változatlanul megőrizte a nagyböjti szertartásokhoz kapcsolódó imádságos helyét. Mindszenty-Pem József apátplébános idejében is nagyböjt péntekein keresztúti ájtatosságot tartottak.
1978-ban restaurálták az omló vakolatú kápolnát, mivel a vizesedést nem tudták megszüntetni, idővel egyre romlott az épület állaga és a temető elhanyagolt, gazos lett. Az 1990-es évekre az épület állapota nagyon leromlott 1996 tavaszán kezdték meg a felújítási munkálatokat, melyeket másfél év alatt sikeresen el is végeztek. A Műemlékvédelmi Hatóság szakmai irányításával folytak a vízelvezető, kőműves, a villanyszerelő munkák. Jelentős anyagi fedezetet kaptunk a Mária Magdolna Plébániától, a Műemlékvédelemtől, a Városi Önkormányzattól és az önkéntes adakozóktól. A másfél év nehéz fizikai építési munkálatai alatt nem volt hiány az önként jelentkezőkben.
Jánkahegyi harangláb, kápolna és kálvária
Már a két világháború között harangláb állt a gyönyörű panorámájú Jánkahegyen, amely bár áldozatául esett az idő viszontagságainak, de a ’90-es években újjászületett a környék lakóinak és az önkormányzatnak köszönhetően.
A harangláb mellett kis kápolnát is építettek, amit Szent Antal tiszteletére szenteltek fel.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas hely a Kálvária központja, ahol a 14 fehér alapzaton álló faragott szobor Hadnagy György képzőművész munkáját dicséri.
A Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálvária hátterét a dimbes-dombos, lélekemelő zalai tájkép adja.
Zalaegerszeg két kilátója közül az alacsonyabb a Gyuri Csárda tetején álló 9,5 méter magas Jánkahegyi kilátó, amit 2012 őszén avattak fel és ingyenesen látogatható egész évben.
A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantva fantasztikus kilátás tárul elénk, rálátunk többek között a város híres magaslati pontjára, a bazitai tévétoronyra.
Fotógaléria:
Alexandriai Szent Katalin templom (Zalabesenyő)
A kicsiny, késő román kori „imolácska” (ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet egyik megalapozója nevezte a mintaszerű templomocskát) az idők folyamán egyre-másra fogadta az imádságokat és az óhatatlan enyészetet – ne csodálkozzunk hát, hogy 1690-ben a következővel illették: „puszta, félig romos”.
1717 körül felújították, ám 1748-ban ismét rossz állapotúnak találtatott. A XIII. századi déli bejáratának kerete az 1978. évi renováláskor került napvilágra.
A csúcsos bádogsisakú, négyszögletes harangtornyot 1780 után építették, 1860 körül pedig klasszicista külsőt kapott.
A temetőkápolnának „becézett” templomot legutóbb 2016 őszén újították fel, így ismét régi fényében tündököl Besenyő dombján, vigyázó tekintetét a közigazgatásilag hozzá tartozó Aranyoslapi-forrásra veti.
Zalabesenyői Szent Anna templom
Zalabesenyő Zalaegerszeg egyetlen olyan településrésze, amely kettő templomot is emelt az ezredév alatt.
A temetőkápolnának „becézett” Alexandriai Szent Katalin templom a XIII. század közepén épült.
A településrész másik istenházát, a Szent Annáról elkeresztelt templomot pedig 2011. augusztus 6-án szentelte fel Veres András megyéspüspök.
Weboldal: https://www.martinus.hu/nev-es-cimtar/plebaniak/113/zalaegerszeg-zalabesenyo-szent-anna-filia