Még az év elején volt szerencsém megnézni A beavatott című filmet, mely eléggé elnyerte a tetszésemet azzal, ahogyan a társadalom szerveződését látja, s ahogyan küzd az újkori kasztrendszer ellen.

A Fehér Isten című filmet a nyáron volt szerencsém megtekinteni – mivel Zalaegerszegen csak jóval később kezdték el vetíteni – egy nyaralás alkalmával, Egerben.

Egyszer volt, hol nem volt, volt három jó barát, akik az erdőben éltek: Muszi – a nyuszi, Lompos – a róka és Morcos – a vaddisznó.

Egy buszmegállóban állt. Csípős, téli este volt. Az utca csak úgy kongott az ürességtől és csöndtől. Egy férfi haladt el előtte. Ismerős arc, ismerős botorkáló járás. A középkorú, szakállas ember megfordult, egyenesen a szemeibe nézett. Szimpatikus arc, csillogó szemek. Pár másodpercig nézték egymást, majd a férfi továbbment. Nézte, ahogy távolodik. Egy nyugodt hangot hallott megszólalni a jobb oldaláról. Elmegy. Egyedül maradsz, úgy is.

Szepeti Emília vagyok. Hatodik osztályos lehettem, azaz 11-12 éves. A szüleimmel egy kis faluban laktam nem messze a várostól, mikor a helyzet kezdett romlani. Testvérem nem volt, és a rokonok is messze éltek tőlünk, csak a mamára számíthattam. Szegény családból származtunk.

Átadták a Zalaiparker felújított üzlethelyiségét a Berzsenyi utcában. Ezután tágasabb, kellemesebb térben várják a vásárlókat. A mostani beruházás célja elsősorban a fűtés és a világítás korszerűsítése volt.

Egyszer régen egy messzi-messzi galaxisban élt egy ember, aki nagyon-nagyon elégedetlen volt az életével. Folyton csak panaszkodott, hogy Isten neki adta a világ legnehezebb, legrondább keresztjét, ami csak létezik. Mondogatta, hogy itt is egy szálka, ott is egy szálka, nyomja a vállát, ez nagyon nehéz, és ehhez hasonló kifejezéseket használt nemtetszésének kimutatásáért.

Sok-sok évvel ezelőtt egy közönséges istállóban megszületett egy különleges gyermek. A világ már várta, mert szüksége volt rá, és szüksége van ma is. Király volt palota nélkül, és bárány volt, akire farkasok acsarkodtak. Messiás – akinek nem jutott több állatok jászlánál. Valóban különleges volt. Olyannyira, hogy születése napja, az első karácsony kétezer év múltán sem merült feledésbe.

A film Párizsban játszódik a jelenkorban. Matthew Morgan (Michael Cain) egy özvegy filozófiaprofesszor. Nem tudta feldolgozni felesége halálát, aki 3 éve már meghalt. Bezárkózik a saját elméjébe, és azt képzeli, hogy felesége még mindig vele van, és beszélget vele. A külvilág viszont csak azt látja, hogy magában motyog.

„Ne félj!” Ezt halljuk mindenhonnan. Mindegy honnan. Ezt mondják az anyukák, az orvosok, a tanárok, ez visszhangzik a reklámokból. Pedig félünk. Ó, hogy mennyire és mennyi mindentől félünk!