Intézmények

Art Mozi

A népszerű belvárosi Art Mozi elődje, az Ady mozi 1958-ban nyílt meg a nagyközönség előtt. Az igényesen kialakított környezetben több tízezer filmes produkcióval nyújtott szórakozást a nézőknek. Art filmek és blockbusterek, valamint magyar és külföldi filmek egyaránt szerepeltek a palettán.

Jelenleg naponta több előadás közül is választhatnak az érdeklődők, a premierfilmektől kezdve a közönségsikereken át a művészfilmekig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő előadást. A fiatalabb és idősebb korosztály egyaránt szívesen látogatja a napi előadásokat, mivel a széles filmválasztéknak köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára szimpatikus előadást.

A ma is impozáns filmszínház földszintjén a mozi hőskorát megidéző vetítőgépeket, relikviákat, plakátokat és filmtekercseket lehet megtekinteni.

Az Art mozi épülete kultúrtörténeti jelentőségű, ugyanis az ötvenes évek végén az ország egyik legkorszerűbb „mozipalotájának” számított, ahol szélesvásznú filmeket vetítettek, mégpedig a legmodernebb hangtechnikával. A jelenleg üzemelő 66 férőhelyes, légkondicionált moziteremben 2014. áprilisa óta korszerű digitális vetítéstechnika és hangberendezés áll rendelkezésre.

Az Art Mozi az évtizedek alatt kissé megkopott és elavult nagyterme 2020 nyarán pályázat keretében megújult. A pályázat keretében elkészült az évek óta esedékes fűtési rendszer rekonstrukciója, megújult a nagyterem falburkolata, valamint a mennyezet egésze, modern ledes fényforrások kerültek felszerelésre a teremben, a színpad fölé került egy színháztechnikai traverz, amire a nagyobb előadások fény- és hangtechnikája szakszerűen rögzíthető, kibővítésre került a már előtte is méretes színpad, ami az így létrejövő 110 m2-es felületével nem szab határt a nagyobb volumenű színházi és zenei produkcióknak sem.

A felújítás után átadott nagyterem 580 férőhellyel várja a már visszatérő, valamint az új látogatókat. A nagyterem – a színpadbővítés miatt kis mértékben csökkentett nézőtere ellenére is – még mindig a város legnagyobb befogadóképességű, fix ülőhellyel rendelkező közösségi tere.

A nagyteremben havonta több alkalommal különböző kulturális programokat kínálnak az érdeklődők számára. Különösen nagy látogatottsága van az intellektuális tartalmú előadásoknak, melyeket országosan elismert szakemberek tartanak.

Az intézmény időről időre helyt ad népszerű könnyűzenei előadásoknak is, melyeken olyan neves magyar előadók léptek már fel, mint Presszer Gábor és Rúzsa Magdi, Horváth Charlie, Hooligans vagy a Honeybeast.

Ugyancsak népszerűek a szórakoztató műfaj előadásai, hiszen a Dumaszínház és a zenés műsorok sztárjai szinte mindig teltházas előadásokat produkálnak az Art Mozi színpadán.

Ahogy az Art mozi szlogenje is mondja: „Régi értékek, új technika – A mi mozink!”

Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6.
Telefon: +36-92/314-575, +36-20/260-2794
E-mail: info@artmozizeg.hu

Honlap: artmozizeg.hu

Art Mozi

Botfai Erdődy-Hüvös kastély / Mindszenty Ifjúsági Ház

Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik, akkor még „Bathfalwa” alakban írták, azt is tudjuk, hogy a középkorban a csatári apátság birtokának számított.

A botfai uradalom birtokosa hosszú évszázadokon át az Erdődy család volt, ők építették 1750 táján a kastélyt, igaz akkoriban még csak földszintes barokk stílusú épületet képzeltek el – körülötte alakították ki korabeli angol minta alapján a mai kastélypark alapjául szolgáló ligetet vagy „Ánglist”.

A neves família rövidebb megszakításokkal a XIX. század végéig maradt Botfán, 1880-ban Hirschler Áron, az új tulajdonos átalakította a kastélyt: kétoldalt megtoldotta és romantikus bástyát építtetett hozzá.

A birtokot később fia, Hüvös József örökölte, akit zsidó származása miatt 1944-ben elhurcoltak a haláltáborba.

A II. világháborút követően a magára maradt uradalmi „palota” berendezését széthordták, miközben a helyiek igyekeztek neki funkciót találni: iskola, varroda, mozi és bérlakás otthonául is szolgált.

A fénykorában több tucat cselédet foglalkoztató Erdődy-Hüvös kastély 2007 óta ifjúsági zarándokszállásként működik.
2011-től erdei iskola is működik a kastélyban.
Az épület 2012 őszétől ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásában működik.
Az ifjúsági ház 50 fő elszállásolására alkalmas, és kiváló lehetőségeket nyújt osztálykirándulásokhoz, táborokhoz, és lelkigyakorlatokhoz.

A kastély meghatározó szerepet tölt be a zalaegerszegi közösségek életében.

Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Várberki utca 13.
Telefon: +36 30/954-7755
Email: botfaihaz@gmail.com

Honlap: www.botfaihaz.hu

Botfai Erdődy-Hüvös kastély

Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ

A Család- és Gyermekjóléti Központ az ellátási területen élő, szociális életvezetési és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, valamint krízishelyzetbe került családok számára nyújt segítő szolgáltatást.

Célja a családok életvezetési képességének megőrzése, fejlesztése, a problémák kialakulásának megelőzése, kiváltó okok feltárása, krízishelyzetek kezelése és a kialakult problémák megszüntetésének elősegítése a szociális munka eszközeivel, módszereivel.

Feladata a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, amely a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, ami a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

Az esetmenedzserek hatósági intézkedéshez kapcsolódó tevékenységet látnak el, melynek keretében

Kezdeményezik:
a gyermek védelembe vételét,
ideiglenes hatályú elhelyezését,
nevelésbe vételét.
Javaslatot tesznek:
gyermek védelembe vételére,
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,
gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
családjából történő kiemelésére,
leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,
megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására, és megszüntetésére.

Együttműködnek a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel.
A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinálnak és indokolt esetben végeznek.
Ellátják az utógondozási feladatokat is.

Védelembe vett gyermek esetében egyéni gondozási-nevelési tervet készítenek a szülővel és gyermekkel együttműködve, az érintett szakemberek bevonásával, szükség szerint pénzfelhasználási tervet készítenek.

Együttműködnek az ellátási területen működő család- és gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítőkkel, jelzőrendszeri tagokkal és a kirendelt eseti gyámmal.

Hatósági kirendelést követően eseti gyámi feladatokat is elláthatnak a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során. (149/1998. Korm.r. 91/A (6) bekezdés)

A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése keretében, szakmaközi megbeszéléseken, esetmegbeszéléseken vesznek részt.

A Család- és Gyermekjóléti Központ feladata a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása, amelynek keretében biztosít:

utcai szociális munkát
kapcsolattartási ügyeletet
kórházi szociális munkát
jelzőrendszeri készenléti szolgálatot
jogi tájékoztatásnyújtást
pszichológiai tanácsadást
családterápiát, családkonzultációt
mediációt
fejlesztőpedagógiai szolgáltatást

Szociális diagnózis

A család- és gyermekjóléti központ a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján elkészíti az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó szociális diagnózist.

Óvodai és iskolai szociális munka

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.

Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el.

Ennek keretében segíti:

a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,
a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,
prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és
a jelzőrendszer működését.

Kapcsolat

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Apáczai tér 5.
Központi telefonszámok: +36 92/316 930; +36 92/312 034;
+36 30/693 3950; +36 30/693 3960; +36 30/429 0044
Készenléti telefon: +36 30/445 0777
E-mail: csaladsegito@zegcsgyk.hu; gyermekjolet@zegcsgyk.hu; lka@zegcsgyk.hu (Lakhatásért Közalapítvány)

Honlap: www.zegcsgyk.hu

Zalaegerszegi Gondozási Központ

Az intézmény 1988. november 1-én kezdte meg működését.

Az intézmény feladatait a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SZCSM rendelet, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése többször módosított 58/2006. (XII.22.) számú rendelete a Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásról szóló rendelete alapján végzi.

A Zalaegerszegi Gondozási Központ integrált intézmény, amely a személyes gondoskodást nyújtó:

alapszolgáltatás keretében ellátja az étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, nappali ellátást.
a szakosított ellátások közül pedig az átmeneti és a tartós bentlakásos intézményi ellátást biztosítja.

Kapcsolat

A gondozási igények folyamatos változását követve, jelenleg a következő intézméyhálózattal segíti a város lakosságát:

Gazdasági vezető: Jagodicsné Horváth Szilvia

Elérhetőségek:
Cím: Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 58-60.
Telefon: 92/348-018
E-mail: gvez@gkzalaegerszeg.hu

Honlap: www.gkzalaegerszeg.hu

Alapszolgáltatás:

Cím: Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 58-60.
Telefon: 596-123/14 mellék
E-mail: alapszolgaltatas@gkzalaegerszeg.hu

Étkeztetés

Cím: Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 58-60.
Telefon: 596-123/14 mellék
E-mail: alapszolgaltatas@gkzalaegerszeg.hu

Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Alapszolgáltatás vezetője: Horváthné Rudovics Éva

Cím: Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 58-60.
Telefon: 92/596-123/14 mellék
E-mail: hazigondozas@gkzalaegerszeg.hu

Nappali ellátás

Vezető: Devecser Bernadett

Cím: Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 58-60.
Telefon: 92/596-123/15 mellék

Cím: Zalaegerszeg, Platán sor 4.
Telefon: 598-859

Cím: Zalaegerszeg, Andráshida u. 5.
Telefon: 92/348-786
E-mail: likzeg@freemail.hu

Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali Intézménye (Szociális klub)

Vezető: Rózsa-Vajda Krisztina

Cím: Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 23.
Telefon: 511-293
E-mail: szocialisklub@gmail.com

Idősek Gondozó Háza

Vezető: Pálfiné Vass Györgyi

Cím: Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 13/a.
Telefon: 92/511-342
E-mail: gondozohaz@gkzalaegerszeg.hu

Idősek Otthona

Vezető: Böröczné Bokronyi Edina

Cím: Zalaegerszeg, Gasparich u. 3.
Telefon: 317-683
Mobil: 30/6013311
E-mail: idosekotthona@gkzalaegerszeg.hu

Nyugdíjas Otthonház

Cím: Zalaegerszeg Kossuth L. u. 58-60.
Telefon: 92/596-124

Zalai Titánok Jégkorong Klub

A jégkorong az egyik legkedveltebb téli csapatsport. A sportág az északi hideg országokban indult fejlődésnek, a hosszú hideg télnek és a szabadtéri jégpályák nagy számának köszönhetően.
A jégkorong sportág csúcsát az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga az NHL jelenti.
Mivel egyre több a műjégpálya, ezért a sportot nem csak télen űzhetjük.
Hazánkban ennek is köszönhetően megnőtt a jégkorong sport utáni érdeklődés.
Jégkorong csapataink egyre jobban szerepelnek a különböző bajnokságokban és a válogatott is jelentős sikereket ér el.
Az elmúlt években, a jégkorong sportban, Közép-Európában Magyarország produkálta a legnagyobb fejlődést, a sportágba bevont, utánpótlás korú játékosok számát tekintve. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a hoki a nemzet sportjává váljon.
A 2011-ben elkezdődött TAO-programnak köszönhetően – melyben minden magyar adózó, a fizetendő nyereségadójának egy részéről, annak sport és kulturális célokra történő felajánlásáról egyénileg dönthet – mára elegendő forrás került ebbe a sportágba is. Ezen támogatások elnyerése, azok szabályszerű és hatékony felhasználása az utánpótlás-nevelésben, a városi jégcsarnokot tulajdonló és üzemeltető Zalaegerszeg Jégsportjáért Közhasznú Alapítvány feladata.
A szervezet Kuratóriumát és Felügyelő Bizottságát is felelős, a jégkorong iránt elkötelezett emberek alkotják.
Az intézmény folyamatos fejlődésben van, ennek köszönhetően a sportban is évről-évre jobb eredményeket érnek el. A 2015/16-os szezonban például már 5 korosztályban léphettek pályára.
Mint minden sport a hokizás is áldozatokkal teli, nehéz és fárasztó. Már a kezdő korosztályokban is intenzív munka folyik, heti 4 alkalommal. A sportolók már 10 évesen bajnoki rendszerben játszanak, négyszer jégen, illetve egyszer szárazon edzenek.

Jégcsarnok

A zalaegerszegi jégcsarnok a Dunántúlon működő 4 szabvány pályás fedett jégcsarnok egyike, mely 2005-ben nyitotta meg kapuit.
A könnyűszerkezetes, finn technológiával épült létesítmény 1560 m²-es gondozott jégfelülettel várja a sportolni vágyókat, közel 1000 ember befogadására alkalmas.
A jégcsarnok nyitva áll, reggeltől késő délutánig folyik ott az oktatás, edzés, és minden esemény szabadon megtekinthető.
Az ott dolgozók mindenben segítenek, szívesen tájékoztatják az érdeklődőket az Ovikori programról, illetve a jégkorongos vagy szinkronkorcsolyás lehetőségekről.

További információ:
Zalaegerszegi Jégcsarnok

Kapcsolat

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Stadion utca 3/a
Telefon: +36 30/7311-831
E-mail: info@zalaititanok.hu

ZTE Aréna

Zalaegerszegen már a 20. század első évtizedeiben élénk sportélet zajlott. Ez idő tájt három labdarúgással foglalkozó egyesülete is volt a városnak– közülük az 1914-ben alakult Zalaegerszegi Sport Egyesületet nevezték át MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) Sportegyesületté. Az ő telepük volt a – télen korcsolyázók által használt – MOVE-pálya, melyet évtizedekkel később vettek birtokukba az 1920-ban alakult Zalaegerszegi Torna Egylet (ZTE) futballistái.

A ZTE Arénát 1972-ben építették fel, több száz lelkes zalaegerszegi polgár segítette a munkálatokat. Abból az alkalomból, hogy a ZTE futballcsapata ebben az évben jutott fel az első osztályba, így az aréna tervezői és kivitelezői is mindent megtettek azért, hogy az évadkezdésre készen álljon az új stadion.
A nézőcsúcsot is ebben az évben jegyezték fel: 1972. október 22-én, a ZTE – Újpest Dózsa 1:0-ra végződő bajnoki mérkőzésen nem kevesebb, mint 22 ezer néző szurkolt.

2017. márciusára újult meg teljesen a ZTE Aréna, immáron mind a négy lelátórész fedett.
Az új aréna 11.200 szurkoló befogadására képes.

Kapcsolat

ZTE FC Székház

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Október 6. tér 16.
Telefon: +36 92 596-303
E-mail: info@ztefc.hu

ZTE Shop

Telefon:+36 30 014 3982
E-mail: shop@ztefc.hu

Jegyek, szurkolói információk:

E-mail: sales@ztefc.hu

Kommunikáció, sajtókapcsolat:

E-mail: sajto@ztefc.hu

Honlap: ztefc.hu/hu/klub/a-zte-arena-megkozelitese

Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok

A Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok Zalaegerszeg belvárosában, a 76-os főút mellett fekszik.
Az 1320 m² nagyságú küzdőtérrel rendelkező csarnok 2592 fő befogadására alkalmas.

A létesítmény sport és kulturális rendezvények, koncertek, táncgálák, vállalati napok, színházi előadások helyszíneként egyaránt funkcionál.

Az építési munkálatok 1977 januárjában kezdődtek, összesen 114 millió forintnyi beruházással. A terveket Pénzes Géza készítette, a beruházó Zalaegerszeg város tanácsa, a generálkivetelező pedig a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat volt.
A homlokzat tűzzománc és krómozott felülete Segesdi György munkája.
A Sportcsarnok 1980. április 1-jén nyitotta meg kapuit.

A létesítmény küzdőterén rendezi bajnoki mérkőzéseit és tartja edzéseit:

az NB I-es ZTE férfi kosárcsapata
az NB I-es ZTE női kosárcsapata

A csarnok helyszínéül szolgált már számos nemzetközi sporteseménynek is:

Női Kézilabda VB (1982)
Női Kosárlabda EB (1983,1997)
Férfi Kosárlabda EB Selejtező (1993)
Harlem Globetrotters (1994, 2003)
Kadett Tőr Világkupa (2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005)
Férfi Tőr Világkupa (2002, 2003, 2004)
Női Kézilabda EB (2004)
Vívó Európa Bajnokság (2005)
Teke Csapatvilágbajnokság (2013)
Magyarország-Ausztria női kézilabda VB-selejtező (2019)

További információ:

ZTE férfi kosárcsapata: ztekosar.hu
ZTE női kosárcsapata: ztenkk.hu

Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Stadion utca 3.
Telefon: +36 92/ 599-954; +36 92/ 599-955
E-mail: sportcsarnok@zlf.hu

Honlap: sportcsarnokzeg.hu

ZTE Football Club

Története
A Zalaegerszegi TE (ZTE) 1920-ban alakult meg. A csapat színe először fekete–fehér, majd zöld-fehér volt, a kék-fehér színösszeállítást pedig a ’70-es évek végétől használja.
A klubszerűen szervezett sport előtt Zalaegerszegen 1912-ben mutatkozott be a futball játék, amikor egy helyi, alkalmi csapat Vasvár ellen mérkőzött, de 4:2 arányban vesztett.
A zalaegerszegi kereskedők önképző egylete által verbuvált ifjú játékosok csáktornyai ellenfelükkel szemben minimális egy góllal (2:1) maradtak alul.
Az eredménytelenül végződött kísérletezések ellenére, a játék továbbra is népszerű maradt és alkalmi mérkőzések sorát játszották a Vizsla téren.
Az első világháború évei alatt ezek szüneteltek.
1920-ban a főleg város kisiparosai, munkásai részvételével Vadász József szervező munkájának eredményeként egy szakosztállyal megalakult a Zalaegerszegi Torna Egylet.
Az alapítók a fekete-fehér színeket választották és létesítmény, valamint alapszabály nélkül működtek. Ebben az időben a Mike fivérek, Varga, Nemes, a Nagy testvérek, Gombás, Kertész Jenő, Kertész Ödön, Zsömbölyi Sándor, Horváth, Polancz, Farkas, Barta István, Hoffmann, Kerkai István, Szabó, Toriszai, Schmidt, Löwi Géza, Dóczi, Borsod, Schwartz, Börcz, Lang István, Németh István, Farkas Lajos, Szűcs Imre, Vadász József voltak a leghíresebb játékosok.
Az 1921. augusztus 20-án lejátszott barátságos mérkőzés előtt vonták meg a ZTE labdarúgóitól a ZSE pálya használati jogát. Emiatt a Szombathelyi AK első osztályú csapatát a Vizslaréten, a játékosok által előkészített pályán, fogadták. 2:1-es vereséget szenvedtek, de a pályát mintegy 2000 néző állta körül.
A Nyugati Labdarúgó Alszövetség II. osztályában 1924-ben sikerrel kezdődött a ZTE bajnoki pályafutása, a Kámoni AC vendégeként az alábbi felállással értek el 2:2 arányú döntetlent: Varga (Nemes) – Gombás, Kertész J. – Kertész Ö., Zsömbölyi, Horváth (Polancz) – Farkas I., Barta, Hoffmann, Kerkai, Szabó.

A további győzelmek, sikerek nyomán egymásra talált játékosok és szurkolók összefogásával, saját erőből pályát építettek.
A 10 évvel később elért bajnoki cím és osztályozó eredményeként az 1934/35-ös bajnoki évet már a Nyugati Alszövetség I. osztályában kezdhették.
Újoncként a hatodik helyen végeztek, a következő évben azonban a kiesés sorsára jutottak, bár három csapatot is maguk mögé utasítottak a bajnoki táblázaton.
1939-ben hatósági intézkedés nyomán felszerelését és pályáját elvették, a klub további működését lehetetlenné tették.
A harmincas években csapat legjobbjai Boronics, Koszta, Czirkovics I, Czirkovics II, Dorogi, Szökrönyös I, Doma, Bacsai, Borsos, Gondi, Kovács, Szabó R., Szökrönyös II, Szakál, Palkovics, Sárközi, Füleki, Dóczi, Tomózer, Sajben, Martinka, Szabó L. voltak.

A második világháború utáni években egyre több helyi egyesület alakult, vagy folytatta működését. Nevük és támogatóik gyakran változtak, ezért egyik sem tudott igazán a város vezető sportegyesületévé válni. Az 1957 elején létrejött két klub, a Zalaegerszegi Dózsa és Petőfi egyesülése rövid életűnek bizonyult, s néhány hónap után fel is bomlott. Június 6-án a Petőfi és a Ruhagyár fúziójának eredményeként, 19 éves szünetet követően alakult újra a Zalaegerszegi Torna Egylet. A régi-új klub labdarúgócsapata a Nemzeti Bajnokság 57 másodosztályú klubjának egyikeként a Nyugati csoportban, 18 ellenféllel szemben kezdte meg bajnoki szereplését.

Az elkövetkezendő években a csapat szinte mindig a középmezőnyben végzett, egy erős középcsapat alakult ki Zalaegerszegen.

1968. november 24-én, Zalaegerszegen a ZTE 5:2 arányban legyőzte a Pécsi Ércbányászt és megnyerte a bajnokságot az NB II Nyugati csoportjában. Ezzel a sikerrel feljutott az NB I/B-be az akkor még zöld-fehér csapat.
1968. október 1-én a ZTE-stadionban, 20 ezer néző előtt a Szegedi EOL csapata ellen aratott 4–0-s győzelem volt a csapat első győzelme a legmagasabb osztályban. Szintén ezen találkozón született meg a ZTE első élvonalbeli találata Gáspár Gyula révén. A további gólokat Kocsis Tamás, Tóth József és az akkor még újonc Soós István szerezték.

A következő majd’ 2 évtizedben rendre a bajnoki táblázat középső harmadában végzett a csapat. A fényesebb időszak Gellei Imre érkeztével következett. Ő 33 éves volt, amikor átvette a csapat irányítását. Vele kétszer is – 1985-ben valamint ’86-ban – a negyedik helyig jutott. Ebben a csapatban Gass István, Galántai Tibor, Soós István voltak a legmeghatározóbb játékosok. Hosszú időn keresztül azon csapatok közé tartozott, amelyek nem estek ki abból a bajnoki osztályból, amelyikben indultak.

Az MLSZ által mind a 16 élvonalbeli klub részére kiírt I. Magyar Labdarúgó Terembajnokság négyes döntőjét 1983. december 14. és 16. közt rendezték.
A bajnokságot a ZTE nyerte meg és valamennyi különdíjat is a csapat tagjai kapták.
A legjobb kapus: Balázs Zsolt, a gólkirály Soós István (9 góllal), a döntő legeredményesebb futballistája Péter Zoltán (7 góllal), a legjobb mezőnyjátékos pedig Czigány Csaba lett.

Ez egészen 1989. június 10-ig így is volt – mindaddig, míg az utolsó helyezettként kiestek a legmagasabb bajnoki osztálytól.
Másodszor 1992-ben estek ki, de 1994-ben újra a legjobbak közé jutottak.

Akkor a Siófok ellen az osztályozó első meccsén idegenben 4-3-as vereséget szenvedtek, de a hazai visszavágón fölényes, 6-0-s győzelemmel harcolták ki a feljutást. A mérkőzésen a későbbi NB I-es gólkirály Preisinger Sándor 3, Németh Tamás 2, Szabó II. Zsolt 1 góllal járult hozzá a sikerhez.

A csapat attól fogva egészen 2012-ig folyamatosan az NB I-es mezőny tagja volt.

2014-ben a Pharos 95′ Kft vette át a Zalaegerszeg FC vezetését. A kezdeti pár évben hangsúlyt fektetek az infrastruktúra kiépítésére, az eredmények azonban eleinte elmaradtak, a 2017/18-as szezonban a csapat nagyon közel állt ahhoz, hogy kiessen a harmadosztályba és a nézőszám is jelentősen csökkent. Végül az utolsó fordulóban maradt benn a csapat az NB II-ben.

A kiesést követően 7 évvel, 2019-ben sikerül újra feljutnia az élvonalba. A szezon végén bajnoki címet is ünnepelhetett a csapat.

A 2022–2023-as szezonban a ZTE csapata története során először magyar kupagyőzelmet ünnepelt; a 2023. május 3-án rendezett döntőben hosszabbítást követően 2–0 arányban legyőzte a másodosztályú Budafok csapatát.

A ZTE egyszeres első osztályú magyar bajnok, amelyet 2001–2002-ben értek el Bozsik Péter irányításával.

A bajnoki címet nyert csapat tagjai:
Kapusok: Bardi Gábor, Turi Géza
Hátvédek: Csóka Zsolt, Kocsárdi Gergely, Radoslav Kráľ, Szamosi Tamás, Udvari Tamás, Urbán Flórián
Középpályások: Babati Ferenc, Balog Csaba, Liviu Bonchiş, Andrej Doblajnszkij, Egressy Gábor, Józsi György, Darko Ljubojević, Molnár Balázs, Nagy Lajos, Róth Ferenc
Csatárok: Kenesei Krisztián, Radu Sabo, Waltner Róbert

Klub elérhetőségek

Vezetőedző: Márton Gábor

Honlap: www.ztefc.hu

ZTE FC Székház

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Október 6. tér 16.
Telefon: +36 92 596-303
E-mail: info@ztefc.hu

ZTE Shop:

Telefon:+36 30 014 3982
E-mail: shop@ztefc.hu

Jegyek, szurkolói információk:

E-mail: sales@ztefc.hu

Kommunikáció, sajtókapcsolat:

E-mail: sajto@ztefc.hu

Zalakerámia-ZTE Kosárlabda Klub

A Zalakerámia-ZTE KK Zalaegerszeg városának négyszeres magyar bajnok, négyszeres kupagyőztes férfi kosárlabdacsapata.

Története

A zalaegerszegi kosárlabda kialakulásának előzményei
Ostoros Károly volt az elindítója a Zala megyei, zalaegerszegi kosárlabda életnek.
Az alapok, ugyanúgy, ahogy annak idején 1891-ben abban a bizonyos YMCA iskolában, Springfieldben, itt is iskolai szinten nyugodtak.
A város csapatai egymás ellen és a nagykanizsai gimnáziumi csapatok ellen játszottak. Nagykanizsán Rossai Olivér, Szántó Zoltán, és a későbbiekben Radics András népszerűsítette a kosárlabdát.
A zalaegerszegi csapatok Ostoros Károly segítségével a nyugat-magyarországi, területi bajnokságban szerepeltek.
Az 1950-es években nagy lökést adott a zalaegerszegi kosárlabda fejlődésnek, hogy az Európa-bajnok csapatból Zalaegerszegen töltötte sorkatonai szolgálatát Simon János a Bp. Honvéd játékosa.

A ZTE kosárlabda csapatának története
A kezdeti évek: Zalaegerszegen a minőségi kosárlabdázás alapjait a 70-es években kezdték megteremteni egyszerre két helyen is.
A ZTE először az NB III-ban szerepelt, majd felkerült a második vonalba. A ZTE-ben és a város másik másodosztályú csapatánál az Zalaegerszegi Építőknél.
1977-ben a Z. Építők csapata az NB II nyugati csoportjában második helyen végzett, az Oroszlányi Bányász mögött. Ekkor jött az ötlet, hogy a két jó csapatból egy nagyon jó csapatot kellene csinálni. Az ötletet tette követte, és 1978 januárjában fuzionált a ZTE és a Z.Építők.
A csapat ZTE néven indult neki az 1978-as bajnokságnak azzal a nem titkolt céllal, hogy kiharcolja az NB I-es indulás jogát. Ehhez azonban meg kellett nyerni az NB II-es bajnokságot.

Feljutás az NB I-be
Az NB II-ben az utolsó fordulóig veretlen volt a csapat.
1978. december 16-án Székesfehérváron bonyolították le az utolsó mindent eldöntő mérkőzést. A ZTE veretlenül, a Székesfehérvári Építők egy vereséggel került a döntőbe (a ZTE az első mérkőzésen Zalaegerszegen 91-65 arányban győzött).
Még a 25 pontos vereség is az NB I-et jelentette volna a csapatnak. Annak ellenére, hogy az NB I-be jutás volt a cél, csak az egyik hivatalosan küldött játékvezető érkezett meg a székesfehérvári csarnokba, így a helyi Berendi Lászlót kérték fel szükség-játékvezetőnek.
A hazaiak óriási iramot diktálva hamar jelentős előnyt szereztek, melyet a ZTE a félidő végére ledolgozott. Ekkor sérült meg a ZTE egyik meghatározó játékosa Halász István.
Drámai csatában, összesítésben mindössze egy ponttal jutott tovább a ZTE az NB I-be. A mérkőzést a székesfehérváriak nyerték, de a ZTE örülhetett. Székesfehérvári Építők – ZTE 77:52
(49:33) Halász (2), Németh (17), Ivánkovics (4), Vágvölgyi (4), Lázár (10) Csere: Mónok (2), Magyar (7), Góczán (2), Herényi (-) Edző: Kristóf László

4 Bajnoki cím:

1987/1988
1989/1990
1991/1992
2009/2010

Klub elérhetőségek

Vezetőedző: Sebastjan Krasovec

Honlap: ztekosar.hu

Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Stadion u. 3.
Telefon: + 36 92/310-780
E-mail: info@ztekosar.hu

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem

Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga.
Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini.

A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület számos kiállítást, koncertet, esküvőt, bemutatót s gyerekfoglalkozást tudhat maga mögött.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóit, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis „A zalaegerszegi zsidóság múltja” című állandó tárlat.

A zsinagóga története
A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, és már 17 hónap múlva állt az épület.

A felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből.

Kiváló orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt.

A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták, így falfestményei, bútorzata megrongálódott. A külső és belső állagában teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől 400 ezer forintért megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette.

A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára, mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, s a nyitás óta több színvonalas koncertnek és kiállításnak ad méltó otthont.

A külső és belső felújításért a tervező és a kivitelező az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját is elnyerte.

Előcsarnokában a tervező és építő, a felújítást tervező építész és a munkát végző vállalat nevét megörökítő táblák, karzatán a zalaegerszegi hitközség I. világháborús áldozatainak emléktáblája, valamint az 1944-ben a városból elhurcolt zsidó polgárokra emlékező bronz dombormű kapott helyet, utóbbit Béres János készítette.

2.107 darab síp az orgonában
A nagyon szép, igényesen kialakított belső tér hasonlóan színvonalas kívánalmakat állított az orgona tervező elé. A koncertterem adottságai pedig behatárolták a feladatot.
A hangverseny célú orgona megfelelő mennyiségű és nagyságú regisztert – ennek megfelelően helyet – igényelt, ugyanakkor a színpad alapterületét sem lehetett csökkenteni az egyéb rendezvények miatt. Több variációs terv után született meg a napjainkban látható megoldás, mely érvényesítette a korszerű orgonaépítési elveket.
A traktúra mechanikus, akusztikailag a hallgatóság teljes élményben részesülhet és esztétikailag is párját ritkító látványt nyújt a hangszer.
Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. E csodálatos hangszer kivitelezője pedig a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincum Orgonaüzeme volt.
A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2.107 darab síp van beépítve, melyek elkészítéséhez 1800 kg ónt használtak fel. A legnagyobb sípok a homlokzaton találhatók – 6 méter hosszúságúak –, a legkisebbek pedig 5 mm hosszúak.
A kitűnő hangversenyorgona 1987 novemberére készült el.

A zalaegerszegi zsidóság múltja
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be „A zalaegerszegi zsidóság múltja” című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.

A „Zsini”, mint a társasági élet színtere
Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája, az orgona, a nézőtér ideális mérete egyedülálló helyszínt biztosít a városban elsősorban komolyzenei, felnőtt és ifjúsági koncertek rendezéséhez.
A hangversenyterem munkatársai számos kisebb, kamara jellegű koncertet, koncertsorozatot szerveznek önállóan. A tanári és növendékhangversenyek, ifjúsági koncertek a zenei utánpótlás, a zeneértő közönség nevelését szolgálják.
A koncertek sorában a klasszikus zene mellett a sokszínűség jegyében és a szélesebb igényeket kielégítendő megtalálható többek között a népzene, 2000-től pedig az igényesebb könnyűzene, jazz- és világzene is.
A kiállítási tevékenységben helyet adnak helyi, hazai, elsősorban képző- és iparművészek alkotásainak, valamint számos külföldi művész munkáinak, híres fővárosi múzeumok, magángyűjtemények kollekcióinak. Az intézmény értékőrző vonulata mellett alkalmanként kitekintést nyújt a modern művészeti irányzatok felé is.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ugyanakkor a közösségi, társasági élet színtere is.
Az intézmény több helyi művészeti csoportot fogad be (Városi Vegyeskar, Canterina Kamarakórus) nemcsak próba, hanem állandó bemutatkozási lehetőséget is biztosítva számukra, valamint más intézményi háttérrel működő együttesek részére (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar) is.
Ezzel egyik legfőbb katalizátora a helyi zenei életnek.
Az intézmény kulturális jellegű civil szervezetek mellett olyan közösségeknek is helyet és infrastruktúrát biztosít, amelyek nem elsősorban – szűkebb értelemben vett – kulturális tevékenységet folytatnak, de színesítik a zalaegerszegi polgári társas életet.
Az intézmény a helyi közélet és a nyilvánosság fontos helyszíne is; lehetőséget ad önkormányzati rendezvények, konferenciák, társasági események, esküvői szertartások, szalagavatók lebonyolításához.

Világhírű művészek a hangversenyterem színpadán
Az elmúlt évek alatt számos világhírű művész, zenekar, szólista lépett fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem színpadán. A teljesség igénye nélkül: Gregor József operaénekes, Kelemen Balázs hegedűművész, Rost Andrea operaénekes, Miklósa Erika operaénekesnő, Kocsis Zoltán karmester, Varnus Xavér orgonaművész.
A jazz képviselői is ellátogattak Zalaegerszegre, többek között: Benkó Dixieland Band, GHYMES, Szakcsi Lakatos Trió, Tátrai-Szűcs: Latin duó, Besenyő Blues Band és Horváth Charlie, Dés László-Balázs Elemér, Snétberger Trió, Budapest Bár stb.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem programjai:

JazzSzerda
A JazzSzerda rendezvénysorozat 2001 óta működik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben az igényes jazz és világzene kedvelői számára. Mint egy jazz klubban, a közönség egy pohár bor mellett élvezheti a legkiválóbb muzsikusok előadásait. A sorozat népszerűsége évek óta töretlen. Ebben az évadban is nagyszerű zenei programmal várják a műfaj kedvelőit!

Klasszikus hangversenybérlet
A Városi Hangverseny és Kiállítóterem 2013-ban indította útjára saját szervezésű komolyzenei bérletsorozatát azzal a céllal, hogy a hangversenyterem kiváló akusztikai lehetőségeit kihasználva a klasszikus zene iránt érdeklődők igényeit kielégítse. Az eltelt időszakban a komolyzene virtuózai, köztük világsztárok – Rost Andrea, Miklósa Erika – léptek e sorozat keretében a hangversenyterem színpadára.

Kiállítások
A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem fennállása óta a város legreprezentatívabb kiállítótereként funkcionál, melyben a kortárs magyar képző- és iparművészet legfőbb reprezentánsai, a jelentős oeuvre-rel rendelkező, élvonalbeli művészek mutatkoznak be. Kiállítási lehetőséget biztosít a zalai alkotóknak, elsősorban a városunkban élő képzőművészeknek is.

Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 14.
Telefonszám: +36 926 599 337

Honlap: kereszturyvmk.hu/vhk

VHK

Képgaléria: