Idősügyi Tanács
Tagjai:
- Balaicz Zoltán, polgármester – elnök
- Gecse Péter, alpolgármester – alelnök
- Kocsi Gyula – alelnök
- Góra Balázs
- Kauzli Józsefné
- Németh Szilveszterné
- Horváth Miklós
- Tóth Jenőné
- Farsang Ferencné
- Hertelendy Lajosné
- Torma György
Állandó meghívottak:
- Velkey Péter – Humánigazgatási Osztály vezetője
- Stróber László, apát, esperes-plébános – Római Katolikus Egyház képviselője
- Hodánics Péter Csaba – Zalaegerszegi Református Egyházközség
- Zsugyel Kornél – Zalaegerszegi Evangelikus Egyházközség
- Preisz József – Zalaegerszegi Zsidő Hitközség
- Radics Andrea – Gondozási Központ vezetője
- Marx Gyuláné – Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend „Miasszonyunk” Időskorúak Otthona vezetője
- Pácsonyi Imre – Zala Megyei Idősügyi Tanács elnöke
A városban érvényesüljenek az Országgyűlés által 81/2009. (X. 2.) számú határozatában elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia és az Országos Idősügyi Tanács által elfogadott Idősügyi Karta célkitűzései és elvei. Az idős állampolgárok életkörülményeinek javítása, az őket érintő problémák feltárása, megismerése és lehetőségek szerinti megoldása.
Feladatok:
- Az időskorú polgárok életkörülményeit közvetlenül érintő országos és helyi jogszabályok, illetve más döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, a tervezett intézkedések kapcsán javaslattétel.
- Közreműködés Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Idősügyi Koncepciójának kialakításában és folyamatos megvalósításában.
- Az idős polgárok érdekeinek védelme, ennek érdekében a szükségletek feltárása, fórum megteremtése problémáik ismertetésére, megfogalmazására és javaslataik összegyűjtésére. Az időskorúakat érintő kérdésekben önálló javaslatok készítése.
- A Zalaegerszegen élő idősek információval való ellátása, az érintettek közötti kommunikáció elősegítése, a megfogalmazott észrevételek továbbítása az önkormányzat felé.
- A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének (a továbbiakban: közgyűlés) tájékoztatása a városban élő idős emberek élethelyzetének alakulásáról és az éves feladatok teljesítéséről, valamint az Idősügyi Tanács munkájáról.
- Közreműködés az időseket érintő programok, rendezvények, események megszervezésében.
- Az idősek érdekében végzett tevékenységek összehangolása.
- Javaslattételi lehetőség idősügyi szervezetek támogatására vonatkozóan.
- A városban, valamint a városkörnyéken működő idősügyi szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés.
- Egyéb, az Idősügyi Tanács által meghatározott feladatok.
Hevesi Sándor Színház
Az 1970-es évek végén még Zalának nem volt saját színháza, elsősorban a kaposvári színház, valamint a Népszínház és az Állami Bábszínház tájelőadásaival pótolták ezt a hiányosságot. Éveken keresztül érlelődött a gondolat, hogy szükség lenne egy állandó társulatra. A megye vezetői a nyolcvanas évek elején Ruszt Józsefet szemelték ki a leendő színház művészeti vezetői posztjára. Zala Megye Tanácsa végül 1982. március 1-ével megalapította a zalaegerszegi Állandó Színházat.
Ruszt és az általa verbuvált fiatal csapat 1982. nyarán Paul Foster: Tom Pain című előadással mutatkozott be az Egervári Estéken, majd szeptember 30-án a színháznak ideiglenes otthont adó Városi Művelődési Központban. Ezzel kezdte meg működését a megye színháza.
A fiatal színház hamar kilépett a nemzetközi porondra, már az 1982/83-as évadban az arezzói Nemzetközi Színházi Fesztiválról több díjjal tért haza. A kezdeti sikert azóta is számos hazai és nemzetközi elismerés követte.
A saját épület megnyitója, s egyben Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának bemutatója 1983. október 11-én volt. Ezzel az előévad véget ért, az „Állandó” jelző helyett valódi, az intézményhez méltó névvel kezdte meg működését az ország 26. teátruma, a Hevesi Sándor Színház.
Ruszt Józsefet Halasi Imre követte az igazgatói-főrendezői székben, aki aztán tíz évig irányította a színházat. 1989 júniusában elsőként Zalaegerszeg adott otthont a Theatrio elnevezésű Nemzetközi Színházi találkozónak, majd ugyanebben az évben még egy kapcsolattal gazdagodtak az egerszegiek, a bruchsali Badische Landesbüchne lett testvérszínházuk. Államközi egyezmény segítette a szlovéniai Nova Gorica és a zalaiak művészi együttműködését. Az Országos Színházi találkozó szervezését és lebonyolítását 1994-ben a Hevesi Sándor Színház sikerrel vállalta magára. A színvonalas munkát a színházhoz kötődő művészek szakmai díjai is évről évre visszaigazolták.
1997-től Stefán Gábor igazgató vezette a színházat, aki művészeti vezetőnek Bereményi Gézát, főrendezőnek pedig Bagó Bertalant kérte fel. 2002. szeptember 1. napjától a fenntartói feladatokat a város vette át, a színház támogatását a város és a megye 60-40 %-os arányban vállalta.
A Griff Bábszínház 2007-ben történt integrálódása következtében a Hevesi Sándor Színház Házi színpadi játszóhelye megszűnt, az előadások a nagyszínpadra koncentrálódtak.
2010. február 1-től dr. Besenczi Árpád igazgató nyerte el a kiírt pályázatot és Sztarenki Pál művészeti vezetővel együtt ők lettek a Hevesi Sándor Színház új irányítói. Az első évben művészeti tanácsadónak Sztankay István Kossuth-díjas színművészt kérték fel, hogy személyével és szakmai tapasztalatával segítse a színház művészeti munkáját.
2012-től a színház egyedüli fenntartója Zalaegerszeg megyei Jogú Város Önkormányzata lett.
Besenczi Árpádot 2014-ben újból megválasztották a teátrum élére, aki azóta is alázattal vezeti a színházat.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ruszt József tér 1.
Telefon: +36 92/598-405
E-mail: szinhaz@zalaszam.hu; szervezes@szinhaz.zalaszam.hu
Honlap: hevesisandorszinhaz.hu
Göcseji Múzeum
A Göcseji Múzeum 1950-ben jött létre, első szakembere, 1969-ig vezetője Szentmihályi Imre néprajzos volt. A volt Városházán (Kazinczy tér 1.) először csak két, összesen 50 négyzetméternyi helyiséget kapott, s a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyát vehette át. Az első évtizedben elsősorban a néprajzi gyűjteményt teremtette meg Göcsej archaikus népi gazdálkodásának, lakáskultúrájának, népművészetének emlékeiből. Különösen kiemelkedő sikert hozott a régi földművelés eszközeinek, a pásztorfaragás tárgyainak, elsősorban a díszített mángorlóknak a gyűjtése. A későbbi kutatás számára rendkívül nagy értéket jelent a Szentmihályi által készített több ezer fotó, melyek nagyobb része az akkor még hagyományos göcseji faluképet, a népi építészet az óta elpusztult emlékeit örökítette meg. 1953 őszén megnyílt a Göcsej népi kultúráját bemutató első állandó kiállítása, 1960-ban megjelent a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, benne sok, a megye történetére vonatkozó fontos tanulmánnyal.
1962-ben az intézmény a Megyei Tanács kezelésébe került. Rövid ideig egy-egy régész is dolgozott itt (1962-63-ban Valter Ilona, 1967-69-ben Müller Róbert), de a megfelelő munkafeltételek hiánya miatt mindketten más munkahelyre távoztak. 1963-ban kezdődött a Göcseji Falumúzeum építése. Hazánk első szabadtéri néprajzi múzeuma 1968. augusztus 20-án nyílt meg. A következő évtizedben ehhez társult három, eredeti helyén megőrzött és múzeumként berendezett múlt századi paraszti porta: Káváson, Csesztregen, Zalalövőn. 1969-ben kapta meg a múzeum a városi tanács nagyon rossz állapotú székházát ( Batthyány u. 2.), amely 1892-ben bérház céljára épült. (Az épületen 1975-ig osztozott a ZTE Sportegyesület irodáival, s 1993-ig a Magyar Olajipari Múzeummal is.) A felújítás 1973-ban befejeződött, ekkor nyíltak meg új időszaki kiállításai, s szeptember 23-án az épület előtt felavatták Gönczi Ferenc, Göcsej legjelentősebb kutatójának szobrát. Közben, 1972-ben létrejött a Zala Megyei Múzeumi Szervezet, s ennek keretében a Göcseji Múzeum megyei múzeummá vált. 1976-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész hagyatékából a földszinti nagy kiállító teremben elkészült a Kisfaludi Strobl Gyűjtemény, amely 1990-ben költözött mai helyére. 1979-ben megnyílt a Zala megye története című állandó kiállítás (1997-ben bontották le.) 1972-től fokozatosan bővült a munkatársak létszáma: régész(ek), művészettörténész, történész(ek), gyűjteménykezelők alkalmazására nyílt lehetőség, fokozatosan korszerű restaurátor műhelyt sikerült kialakítani.
1996-ban „Az év múzeuma” pályázaton a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíjában részesült a Göcseji Múzeum, 2000-ben a Nemzeti Múzeum különdíját nyerte el. 2001-ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése pedig Pro Urbe kitüntetést adományozott az intézménynek. 2003-ban a Göcseji Múzeum lett Az Év Múzeuma.
A Göcseji Múzeum nagy gyűjteményei révén a történeti, régészeti, néprajzi, valamint képző- és iparművészeti emlékekre és a hozzájuk kapcsolódó információk széles körére koncentrál, melyeket kiállítások, publikációk, előadások és online csatornák segítségével rendszeresen, összefüggéseikbe ágyazva mutat be az azokat történelme során létrehozó helyi közösségnek és a távolabbról idelátogatóknak egyaránt.
Az intézményben megtekinthetők állandó és időszakos kiállítások is, valamint folyamatos programokkal várnak kicsiket és nagyokat. A honlapon lehetőség van néhány virtuális kiállítás megtekintésére is.
A Göcseji Múzeum egyik tagintézménye a Mindszentyneum (8900 Zalaegerszeg, Batthyány Lajos utca 4-6.), mely egy muzeális közérdekű kiállítóhely, valamint meg kell említenünk még a Göcseji Falumúzeumot (8900 Zalaegerszeg Falumúzeum utca 18.) is, amely egy önálló gyűjteménnyel nem rendelkező kiállítóhely.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2
Telefon: +36 92/346-736; +36 92/511-972
E-mail: muzeum@gocsejimuzeum.hu
Honlap: gocsejimuzeum.hu
Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék
Prenner Zsuzsanna
Elérhetőség: 30/377-3925, 92/598-874
egyesitettbolcsi@zalaszam.hu
Petőfi S. u. 21-25.