Vajda László
Vajda László 1946. július 11-én, Csáfordon született. Édesapja Vajda József tanár, népzene kutató, édesanyja Marton Etelka tanítónő volt.
Általános iskolai tanulmányait Nován végezte, majd a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett 1964-ben.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára történelem-földrajz szakra nyert felvételt.
1968 szeptemberétől V. éves egyetemi hallgatóként – Zala megyei ösztöndíjasként – a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban kezdett tanítani, majd 1969-ben tanári diplomája kézhez vétele után is itt tanított.
Közben 1971-ben 5 hónapig katonaként szolgált Debrecenben és Zalaegerszegen.
1969-ben megnősült, egyetemi évfolyamtársát, Gombos Ágnes történelem-népművelés szakos középiskolai tanárt vette feleségül, 3 fiúgyermekük született.
Szakmai életútja:
1968 szeptemberétől a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban kezdett tanítani történelem és földrajz tantárgyakat, emellett pályaválasztási felelős is volt, majd 1973 és 1975 között – nagyon fiatalon – igazgatóhelyettese lett az intézménynek.
1975. szeptember 1-től a Zala Megyei Tanács VB Művelődési Osztály főelőadója lett, 1978-tól 1985-ig pedig csoportvezető. Ez alatt a 10 év alatt a megyei oktatásügy irányításában nagy gyakorlatot szerzett.
1985-től a Ganz Ábrahám Szakközépiskola igazgatójává választották, mely tisztséget 1996. február 15-ig töltötte be. Itt az iskola vezetése mellett újból taníthatott.
1994 májusától decemberig Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere felkérte, hogy – igazgatói munkája mellett – lássa el a város Művelődési és Közoktatási Osztályának osztályvezetői feladatait is.
1996-tól a Zala Megyei Önkormányzat Művelődés, Oktatási és Sport Osztályának munkatársa lett – pályázati úton – osztályvezetői minőségben, amely tisztséget nyugdíjazásáig viselt.
A tanítás és oktatás során szerzett tapasztalatait hasznosította a megyében, és azon kívül egyaránt. Az országos szakértői névjegyzékben, mint tanügy igazgatási szakértő szerepelt. Vas, Győr megyékben is látott el ennek kapcsán feladatokat. Tagja volt – még nyugdíjasként is- az érettségi országos vizsgáztatói karnak is. Zala megyében, de azon kívül is, főleg Zalaegerszeg városában szinte minden középfokú intézményben betöltött érettségi elnöki funkciót. Nyugodt egyénisége, diplomáciai érzéke, a diákok és tanártársai iránti tisztelete, szeretete nagyban hozzájárult az érettségi vizsgák jó légköréhez.
Egyéb megbízatásai:
1990-1994 között Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport bizottságának tagja, az oktatási albizottság vezetője.
1994-1998 között Zalaegerszeg Megyei Jogú Város 10. számú választókerületének képviselője Javaslataival, hozzászólásaival – melyekkel választókerületének problémáit is közvetítette, és a város ügyeit képviselte – segítette a közgyűlés munkáját.
Publikációi:
Sokoldalú érdeklődéséhez tartozott a helytörténeti kutatás is.
1974-ben a Zalai Tükör kiadványban jelent meg: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Zalában című tanulmánya, melyet még feleségével közösen írt.
1994-ben a Zalai Gyűjtemény 35. számában a Zalai Történeti Tanulmányok kötetben jelent meg az 1905-1906 évi vármegyei ellenállás történetét feldolgozó írása.
2000-ben Zala Megye Ezer Éve Tanulmánykötet a Magyar államalapítás millenniumának tiszteletére című megyei kiadványban jelent meg A középfokú oktatás Zala megyében című összegzése.
Társadalmi tevékenysége:
A sport kezdettől fogva hozzátartozott az életéhez. A Z. Dózsában sakkozott, majd fiatal tanárként az Országjáró Diákkört vezette a Ságvári Gimnáziumban. Hosszú éveken át a Csuti Sakk Club elnökségében dolgozott.
1974-től a Zala Megyei Természetbarát Szakszövetség elnökségi tagja volt.
Eleinte az Olajmunkás Kupa tájékozódási versenyein indult.
1973-tól a Zala Megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnökségének is a tagja lett, 1992-től a szövetség felügyelő bizottságát vezeti.
1985-től a ZTE, majd 1998-tól a Z. Dózsa tájfutó szakosztályát irányította.
A Z. Dózsa SE megszűnő tájfutó szakosztály utódaként 1992-ben alakult meg a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club (ZTC), melynek alapító tagja volt. Az egyesület megalakulásától 2016 januárjáig az egyesület elnökeként tevékenykedett. A klub vezetőjeként és társadalmi aktívájaként számtalan sportesemény – sportági bemutatókon keresztül, magyar bajnokságokon át, a 2002-es Tájfutó Európa Bajnokságáig – főszervezőjeként, szervezőjeként öregbítette városunk hírnevét.
Vezetése ideje alatt Zalaegerszeg Város Közgyűlése – 2007-ben – Zalaegerszegért Díjjal jutalmazta a klubot.
Vajda László több évtizedes sportvezetői és sportszervezői tevékenységéért a Magyar Tájékozódási Futó Szövetségtől Ripszám Henrik Emlékérmet kapott 2010-ben.
A klub tagjai örökös tiszteletbeli elnöki címmel köszönték meg eddigi munkáját.
A város kulturális és tudományos rendezvényein is rendszeresen részt vesz. Jelenleg is tagja a Ganz Ábrahám Szakközépiskola alapítványi kuratóriumának.
A város turista és tájfutó térképeinek és a ZTC zalai versenyeinek szervezésében minden alkalommal részt vesz, szakmai tapasztalatát a klubbal szívesen megosztja.
A közélet iránt érdeklődő, művelt, hasznos tagja a városnak, példakép lehet mindenki számára.
Közéleti és szakmai tevékenységét 2016-ban Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Schreiner Jenő
Schreiner Jenő 1954-ben született Zalaszabaron.
A nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán gépészmérnök szakon diplomázott 1977-ben.
A zene kisgyermekkora óta élete meghatározó része volt. Édesapja a szülőfalujában egy parasztbandában zenélt, ahol nagybátyja volt a prímás.
A középiskola alatt maga is zeneiskolába járt, tanáraival játszott a kanizsai szimfonikus zenekarban is. Szülőfalujában a helyi zenekarral pedig közel száz lakodalmat muzsikált végig.
Az igazi népzenei pálya 1980-ban, Zalaegerszegen kezdődött, ahol prímás lett a helyi KISZÖV Táncegyüttesben.
Schreiner Jenő a zalai tájra oly jellemző épületről elnevezett Együttes, a Harangláb Népzenei Együttes meghatározó alakja.
1985-től ugyanis már a Zalai Táncegyüttes prímása lett, amelynek zenekara felvette a Harangláb nevet, és később önállósodott.
1985-ben muzsikus társaival, Pál Évával, Kocsis Csabával és Szijj Ferenccel alapították meg a zenekart. Az akkori alapító tagok közül ma már csak Schreiner Jenő vesz részt az együttes tevékenységében. A megalakulást követő években négyen muzsikáltak együtt, többnyire a Zalai Táncegyüttest kísérték. Bár időközben többen lemorzsolódtak, mindig újabb kiváló zenészek csatlakoztak az együtteshez.
A Schreiner Jenő vezette, főként népzenét játszó kis csapat Európa valamennyi országát bejárta, de felléptek Afrikában, Amerikában és Ázsiában is.
Színes repertoárjukba számos városi eseményen, kulturális rendezvényen belehallgathattak az érdeklődők, de Zalaegerszeg testvérvárosaiban is mindig szívesen látott vendégek, Krosnoban, Marosvásárhelyen, Kuselben is nagy sikert aratott népzenei előadásuk.
Schreiner Jenő zenei munkásságát a hagyományőrzés, a népzenei kincseink és kulturális örökségünk megőrzése határozza meg.
Előszeretettel lépnek fel más népzenei együttesekkel, hoznak létre közös produkciókat országhatáron innen és túl, de legfőképpen magyar nyelvterületeken.
Szakmai elismertségének köszönhetően a népzene nagy alakjai is számos alkalommal szerepeltek műsoraikban.
A Harangláb Népzenei Együttes népi muzsikája több CD-n és kazettán is hallható.
A város hírnevét öregbítő és gazdagító kulturális-népzenei tevékenysége elismeréseként a népzenész 2016-ban Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanár szakán szerzett oklevelet.
Tanári oktató munkáját követően 1985-ben lett a BGE jogelőd intézményében, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán oktató, ahol 1988-tól előbb tanszék, majd intézetvezető vezetői megbízást kapott.
Már intézetvezetőként meghatározó szakmai kapcsolatokat épített ki a PSZK Zalaegerszegi Intézetének oktatóival.
Szakmai, módszertani munkája, emberi kvalitásai meghatározták a zalaegerszegi Matematika-Statisztika Tanszék, majd a Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály működését.
1995-től a Távoktatási Központ igazgatói posztját töltötte be, és sokat tett azért, hogy a távoktatás Zalaegerszegen is meghonosodjon, valamint hogy a hallgatói létszám növekedése mellett a hallgatói szolgáltatások színvonala is emelkedjen, jól képzett, szakmailag felvértezett hallgatók kerüljenek ki a munkaerő-piacra képzési munkarendtől függetlenül.
A PSZK Zalaegerszegi Intézetében a felnőttképzés a 2000-es évek közepén teljesedett ki, akkor, amikor Sándorné dr. Kriszt Éva volt a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési rektorhelyettese. A zalaegerszegi oktatók ekkor szinte egész Dunántúlon oktathattak, öregbítve a zalaegerszegi közgazdász képzés jó hírnevét.
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva 2007-től 2 cikluson keresztül volt az intézmény rektora. E minőségében több alkalommal is a Magyar Rektori Konferencia társelnöke volt, majd 2010-ben annak elnöki posztját is betöltötte.
A rektori posztot betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral, bővítette az intézmény szakmai és nemzetközi kapcsolatait. Vezetése alatt vált a BGE az ország legnagyobb alkalmazott tudományok egyetemévé, amelynek végzős hallgatói a legkeresettebb gazdasági szakemberek közé tartoznak.
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva nemcsak globálisan, lokálisan is tevékeny volt. Mindvégig fontos volt számára a fővárosihoz kapcsolódó, de vidéki, zalaegerszegi felsőoktatás. Szakmai munkája, évtizedek során végzett felsőoktatási tevékenysége alapvetően meghatározta a 21. század eleji zalaegerszegi közgazdászképzést.
Sokat tett azért, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetéből 2011 januárjában önálló kar legyen Zalaegerszegen, a Budapesti Gazdasági Egyetem 4. kara, vidékiként azonban az egyetlen.
Hozzájárult a vidéki Kar, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg képzési portfóliójának bővítéséhez, a zalaegerszegi oktatók tudományos és kutató munkájának fejlődéséhez. Ösztönözte az oktatók tudományos kutatásait, a fokozatszerzéseket.
Rektori megbízása idején a Kar alapképzéseinek száma bővült, új szakként a közszolgálati alapszakot akkreditálták, és a gazdaságinformatika alapszakot is bevezették, így nemcsak a szakok, a képzési területek száma is bővült. Új szakirányokat és specializációkat dolgoztak ki a kar oktatóinak közreműködésével.
2012-ben a GKZ saját jogon szerezte meg az MA szintű diplomával történő kibocsátás jogát, így 2012 óta Pénzügy szakon mesterképzés is folyik a karon.
Új szakirányú továbbképzési szakok képzési hely bejegyzése is fűződik a karalapító rektor nevéhez.
Támogatta a különböző projektek megvalósítását, a zalaegerszegi oktatók kutatási tevékenységét. A projektekben való részvétel révén valósultak meg többek között a Kar e-learning tananyagai, az ALUMNI-programok, és sikerült bevezetni, a közgazdasági felsőoktatásban Magyarországon elsőként, a duális pilot képzést.
A kar munkatársaira építve úgy tudott megfelelni az intézményi stratégiájában meghatározott céloknak, hogy ehhez kizárólag a zalaegerszegi tárgyi és humán erőforrást használta fel. Sándorné dr. habil. Kriszt Éva épített a múlt hagyományaira, ugyanakkor innovatív, alkotó módon tekintett a jövőbe.
Jó kapcsolatot ápolt a város vezetésével, a térség munkáltatóival, mindenkor támaszkodott véleményükre.
Sokat tett azért, hogy Zalaegerszeg egyetemi város lehessen, a helyi közgazdászképzés pedig a városi felsőoktatás zászlóshajója. Támogatásával azt is bebizonyította, hogy jelentős innovációs potenciálja van a zalaegerszegi Gazdálkodási Karnak.
Sándorné dr. Kriszt Éva 2007 és 2016 között volt a Budapesti Gazdasági Főiskola, majd az egyetem rektora. Vezetése alatt a főiskola alkalmazott tudományok egyetemévé érett úgy, hogy gyakorlatorientált képzését, munka-erőpiaci kapcsolatait megtartotta. Az egyetem jó hírnevét öregbítette.
Sándorné dr. Kriszt Éva vezetése alatt lett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetéből önálló Kar, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven.
Közreműködésével igazolódott, hogy nemcsak a nagyvárosokban, hanem egy vidéki városban is magas szintű egyetemi képzést lehet meghonosítani.
A helyi közösség és annak kisugárzása – a múltban és jelenben is – olyan értéket hozott létre itt Zalaegerszegen, amely elismerésre és megbecsülésre méltó mind a szűkebb lokális, mind a tágabb környezetében.
Ezen eredmények és kiváló szakmai munkája elismeréseként 2016-ban Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Piotr Przytoczki
Piotr Przytoczki (ejtsd: Pjotr Psitocki) Krosno, lengyel testvérváros polgármestere.
1957. augusztus 17-én született Krosnoban.
Végzettsége szerint gépészmérnök, a Krakkói Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1982-ben. 2002 óta Krosno polgármestere, minden alkalommal függetlenként indult és már az első fordulóban győzelmet aratott, a szavazatok általában 70%-val.
Nős, 3 fia van, számos szakmai elismerést és díjat tudhat magáénak, többek között a Newsweek Lengyelország hetilap 2008-as elismerését, amelyen Lengyelország legjobb elnöke címet nyerte el, illetve 2007-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.
Zalaegerszeg és Krosno között 2000-ben köttetett meg a hivatalos testvérvárosi szerződés, amelyet lengyel részről elődje, Roman Zimka látott el kézjegyével.
Piotr Przytoczki azonban már a kezdeti időszakban aktívan részt vállalt a városok közti együttműködés kialakításában, hiszen a krosnoi kereskedelmi és iparkamara elnökeként cégek egymás vásárain való részvételét szervezte.
Polgármesterré történt megválasztását követően még abban az évben eljött és azóta is rendszeresen utazik városunkba és számos szakterület kapcsolatfelvételét kezdeményezte. Több, Zalaegerszegen megfigyelt programot, újítást később Krosnoban is megvalósított, mint például a Fecskeházak, az elkerülő utak, valamint belváros kialakítása.
Rendszeresen részt vesz a minden év márciusában megrendezendő Lengyel-Magyar Barátság Napja rendezvényein, nagy támogatója zalai művészek krosnoi megismertetésének. Kezdeményezésére 2009 augusztusában a lengyel és magyar köztársasági elnökök krosnoi látogatása alkalmával Németh János keramikusművész egyik domborművét helyezték el a Piac téren egy ház homlokzatán.
Több alkalommal szervezte meg a zalai képző- és fotóművészek krosnoi kiállítását, valamint krosnoi művészeti csoportok fellépését az Egerszeg Fesztiválon.
Folyamatosan támogatja a városok múzeumai, így a Krosnoi Kézművesmúzeum és a Göcseji Múzeum közvetlen szakmai együttműködését. Ennek keretében immár 10 éve Zalaegerszegen is kiállítják a Krosnoi Lenbiennálé alkotásait.
Nagy szerepet játszott abban, hogy az elmúlt években önkormányzati cégeink – mint például a Zala Depo Kft., Városgazdálkodási Kft., Zalavíz Zrt., valamint különböző szakterületek – tűzoltók, rendőrök, oktatási szakemberek képviselői ismerkedtek meg és nyertek bepillantást egymás munkájába.
A hivatalos együttműködésen túl számos baráti kapcsolatot is kialakított Zalaegerszegen, amelynek köszönhetően Piotr Przytoczki mindig szívesen látott vendég városunkban.
A két nép és a két város közötti szoros kapcsolat kialakítása és ápolása érdekében végzett fáradozásait 2016-ban Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
Képgaléria:
Dr. Máhr Károly
Dr. Máhr Károly 1967-ben született Szombathelyen.
Általános és középiskolai tanulmányait Sárváron végezte.
A biológia mindig a legkedveltebb tantárgyai közé tartozott, hamar elhatározta, hogy az orvosi hivatást választja.
A sikeres felvételi vizsgát követően 1993-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
Pályáját a Zala Megyei Kórház Belgyógyászati osztályán kezdte, majd 1998-ban belgyógyászati szakvizsgát tett.
Az itt eltöltött idő alatt nagyon sokat tanult és értékes szakmai tapasztalatokra tett szert.
2001-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen klinikai onkológiai szakvizsgát tett. Először a zalaegerszegi kórház Onkológiai Osztályán, majd Szombathelyen az Onkoradiológián dolgozott.
2003-ban adjunktusi, majd 2012-ben főorvosi kinevezést kapott.
2013-tól a Zala Megyei Kórházban osztályvezetői feladatokat lát el.
Kiváló szakmai tudását számos kiadvány, publikáció, onkológiai és belgyógyászati előadások egész sora bizonyítja.
Belgyógyászatban megszerzett ismereteit jól alkalmazta az onkológiai betegek ellátásában.
A legújabb kutatási eredmények, az egyre gyarapodó gyógyszeres, biológiai terápiás lehetőségek ma már megannyi daganatos betegnek jelentenek gyógyulást.
Dr. Máhr Károly hitvallása, hogy a sikeres kezeléshez hozzátartozik a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat, a megfelelő tájékoztatás, a beteg tisztelete, bátorítása, mint ahogy az orvos szakmai alázata is.
Onkológusként, belgyógyászként, hívő emberként igyekszik megtenni mindent a betegek gyógyulásáért, a kevésbé reményteli helyzetekben életminőségük javításáért.
Ezen ismérvek alapján Dr. Máhr Károly méltán kaphatta meg 2016-ban a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Nagy Ferenc
Nagy Ferenc becenevén „Franci”, a Hevesi Sándor Színház szervezési osztályvezetője. Zalaegerszegi lakos, nős, két gyermek édesapja.
A Hevesi Sándor Színház egyik alapító tagja.
Az általa mindig elhangzó mondat: „első a színház”, ami meghatározza a munkáját.
Nélkülözhetetlen láncszem a színházi gépezetben.
Alapításától, 1982-től munkahelye a Hevesi Sándor Színház. Színpadi munkásként (kellékesként) kezdett dolgozni, majd előrelépve a színházi ranglétrán, mostanra a színház szervezési vezetője.
Elévülhetetlen érdemei vannak a telt házas előadások létrehozásában.
Közvetlen és barátságos modorával sikerül megnyernie város- és megyeszerte a színház meglevő és leendő közönségét.
Munkájának sikerét igazolja a folyamatos telt ház és a tízezer eladott bérlet.
Viccesen azt szokták mondani, hogy Ő az, aki a megyében mindenkit személyesen ismer. Kollégáival, beosztottjaival mindig megtalálja a megfelelő hangot, és mindent a színház érdekének rendel alá.
Mindezen kvalitások miatt volt érdemes a „Zalaegerszegért Díj” kitüntető cím elnyerésére 2016-ban.
Képgaléria:
Harmatos László
Harmatos László 1943-ban született Szakonyban.
Édesapját korán, tíz éves korában tragikus körülmények között veszítette el.
A szomorúsággal, nélkülözésekkel és viszontagságokkal teli esztendők után édesanyja újból férjhez ment, így a család Zala megyébe költözött.
Az 1960-as évek elején befejezte az ipari iskolát, ahol bádogos szakmunkás képesítést szerzett, majd később Pécsett mestervizsgát is tett.
1965-ben megnősült, egy lánygyermeke született.
Az elmúlt évtizedekben kisiparosként dolgozott, emellett feleségével meghatározó szerepet töltött be szűkebb hazája, Andráshida közösségi életének formálásában.
A rendszerváltás eseményeit nagy örömmel fogadta, részt vett a vasfüggöny lebontásában, a Páneurópai Pikniken Sopronkőhidán, valamint Nagy Imre és társai újratemetésén.
1989 karácsonyán pénzadományt gyűjtött a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak, társaival élelmiszert, vérplazmát, gyógyszert szállítottak Kolozsvárra és Marosvásárhelyre.
Harmatos László és felesége kezdeményezésére 1996-ban Zalaegerszegen elsőként állítottak emléket Szent Istvánnak az andráshidai településrészen.
A településrész lakóinak példaértékű közösségi összefogása, elhivatott és áldozatos tenniakarása a házaspár munkájának is köszönhető.
1993 óta tevékenykedett a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületben, a Zala Megyei Nemzeti Szövetségben és a Magyar Királyi Csendőrség Országos Egyesületében is.
Zalaegerszeg közéletében betöltött, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága példaértékű.
Harmatos Lászlót 2013-ban Esztergomban, a Szent Anna templomban a magyar nemzetért tett kiemelkedő szolgálataiért a „Vitézi Rend” tagjává avatták.
Példaértékű tevékenységét 2016-ban Zalaegerszegért díjjal is elismerték.
Harmatos László 77. életévében, 2020-ban hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Frimmel Gyula
Frimmel Gyula Zalaegerszegen született 1955-ben, nős, három felnőtt gyermek édesapja.
Tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán szerzett diplomát 1982-ben.
1976 és 1977 között kiállításrendező volt a Magyar Nemzeti Galériában.
1982-ben, a főiskola elvégzése után a Zalai Nyomda számára reklámgrafikai tervezéssel kezdett foglalkozni.
Eközben sokszorosított, és egyedi technikákkal készült munkáival folyamatosan részt vett különböző csoportos, és egyéni kiállításokon.
1988-ban szabadfoglalkozású grafikus lett.
1991-ben az akkor indult művészeti gimnáziumban grafikát és rajzot kezdett tanítani óraadó tanárként.
1993-tól az Ady Endre Művészeti Gimnázium főfoglalkozású tanára, majd 2002-től az intézmény rajzi munkaközösségének vezetője volt.
Csoportos, és egyéni kiállításokon egyaránt szerepelt Magyarországon és külföldön is.
2015-ben a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton a különdíj mellett Rékassy-díjat is kapott.
Tagja a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének.
Munkáit sokszor ismerték el díjakkal:
1990 – Kaposvár, Dunántúli Tárlat különdíja
1994 – Zala’art Díj
1995, 1997 – Hódmezővásárhely, Őszi Tárlat különdíja
1996 – Zalaegerszeg, Zalai Tárlat, Zalaegerszeg Város Díja
2010 – Zalaegerszegi Szalon Különdíj
2013 – Víz és Élet Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé (Baja) II. díj
2015 – Hódmezővásárhely, Őszi Tárlat, a Hód-Mezőgazda Zrt. díja és Rékassy Csaba-díj
Kiállításait felsorolni is sok, ízelítőként csak néhány közülük az utóbbi évekből:
2012 – Könyörgöm akasszuk fel! 6,
2013 – Tan’Art – az Ady-iskola művésztanárainak kiállítása,
2013 – Frimmel grafikái,
2013 – IV. Víz és Élet Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé,
2013 – Könyörgöm akasszuk fel! 7,
2013 – Jótékonysági kiállítás a Fischer György Képzőművészeti Ösztöndíj létrehozására,
2014 – Mezzotinto és társai,
2014 – III. Zalaegerszegi Szalon,
2014 – Farkas Ferenc szobrászművész és Frimmel Gyula grafikusművész kiállítása,
2014 – Közös dolgaink,
2014 – 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat,
2015 – Frimmel Gyula kiállítása Lentiben,
2015 – GébArt – Visszatekintés,
2015 – Frimmel 60,
2015 – Found Art Exhibition,
2016 – IV. Zalaegerszegi Szalon,
2016 – GébArt 25,
2016 – ADY25 – A zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárai és öregdiákjai közös kiállítása
Frimmel Gyula a város kultúráját gazdagító szakmai munkája okán méltó módon kaphatta meg 2016-ban a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Összefogás Botfáért Egyesület
A botfai településrész közösségi életét meghatározó Egyesület nevéhez megannyi hangulatos esemény, színvonalas rendezvény fűződik, közösségformáló ereje egyre erősödött az elmúlt évtizedben. Tenni akarásukat és elhivatottságukat mi sem példázza jobban, mint hogy 2012-ben elnyerték a Fiatalok Magyarországért Díjat, melyet Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől vehettek át.
Az idősebbeket és fiatalokat egyaránt megmozgató Egyesület mára már számos nagyszabású településrészi rendezvényt tudhat magáénak, legyen szó a március 15-i események előtt tisztelgő amatőr színházi előadásról, a Botfai Szüreti Felvonulásról vagy éppen a Pünkösdi Városrészi Napokról. Az Összefogás Botfáért Egyesület a városrész társadalmi és civil szervezeteit, közösségeit – a Lányok- Asszonyok Klubot, a Botfai Citerazenekart, az Őszirózsa Nyugdíjas Klubot – is bevonja a különféle kulturális programok lebonyolításába, segíti működésüket.
Gyermekek és fiatalok számára ismeretterjesztő, képesség- és készségfejlesztő fórumokat, eseményeket szerveznek, hozzájárulva a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.
Az Egyesület a botfai településrész közéletében betöltött közösségformáló szerepe, kulturális tevékenysége miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Vajda Istvánné
Dr. Vajda Istvánné több évtizedes kimagasló gimnáziumi tanári munkássága, szakmai tudása megannyi diákja életét, személyiségének alakulását, későbbi pályaválasztását meghatározta.
Újító, iskolateremtő elképzelései a diákévek mindennapjaiban is megmutatkoztak.
A kötelező tananyag mellett tanítványai olyan útravalóval gazdagodtak, melyet fiatalként és felnőttként egyaránt magukénak érezhettek. Mindig lehetőséget teremtett arra, hogy az érettségi és felvételi vizsgához szükséges ismeretek elsajátításán túl diákjai bepillanthassanak a kultúra szerteágazó válfajaiba, megismerkedhessenek a kortárs irodalommal, filmekkel, színházzal, folyóiratokkal.
Dr. Vajda Istvánné olyan tanáregyéniség volt, akitől tanítványai sokat tanulhattak, akire mindig és mindenkor örömmel és szeretettel gondolnak vissza, aki kiemelkedő szakmai tudása, páratlan műveltsége mellett támogatta diákjait, igyekezett átsegíteni őket az általános iskolából gimnáziumba kerülés nehézségein.
Bíztatta tanulóit, hogy induljanak versenyeken, de nem a versenyeztetés állt nála a középpontban, hanem a diák, az, hogy mindenki a neki legjobb irányba induljon el és támaszkodhasson humán műveltségére.
Sokan követték tanítványai közül a pályán, szakmai tudása mellett az emberismeret és az empátia tette vonzóvá ezt a tanári mintát, és az a klasszikus elegancia, ami megjelenéséből, beszédmódjából, a világhoz való viszonyából sugárzik.
Kitartó, szorgalmas munkára sarkallta tanítványait, figyelembe véve egyéniségüket, képességüket, ezért Zalaegerszegért Díjban részesült.
