Dr. Percs Erika
Dr. Percs Erika 1952. május 21-én született Budapesten.
1976-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen pulmonológus, általános orvos és családorvos szakon végzett. Az orvosi egyetem befejezése után Zalaegerszegen kezdte el hivatásának gyakorlását pulmonológusként.
A pózvai tüdőkórházban 13 éven keresztül gyógyította a betegeket. Ezt követően háziorvosként a város egyik legnagyobb körzetét látja el. Kiváló szakmai háttere miatt a Pécsi Orvostudományi Egyetem mentoraként a mai napig oktatja a jövő orvosait.
A több mint 40 éves orvosi pályafutása alatt nagyon sokat tett a betegek gyógyulása érdekében és a betegségek megelőzésében is nagyon nagy szerepet vállalt. Közvetlen, kedves, empatikus természete miatt mind a mai napig nagyon ragaszkodnak hozzá a páciensei.
Dr. Percs Erika őszinte, lelkiismeretes, emberséges természetével, mind a mai napig az egyik legnagyobb praxisú körzet megbecsült orvosának számít Zalaegerszeg.
Szakmai tudása mellett, idegennyelv-tudása miatt is nagyon sokan az ő praxisát választották.
A Köztársaság úti orvosi rendelőből 41 év után nyugdíjba vonuló háziorvos a városban és a kertváros településrészen élő páciensek szolgálatában végzett példa értékű tevékenysége miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Müller Imre
Müller Imre 1943-ban született Pécsen, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte.
A Nagy Lajos Gimnázium szellemisége, tanárai által közvetített értékrend meghatározta életét.
A Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem erdőmérnöki karán folytatta tanulmányait, ahol a diákélet egyik meghatározó alakja volt, közreműködött az egyetemi újság szerkesztésében, több versét, különféle írását is közzétették.
A 60-as években bekapcsolódott az ország politikai, irodalmi és művészeti életébe, 1971-ben pedig a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola igazgatóhelyettesévé nevezték ki.
Több szaktankönyv, újságcikk is fűződik a nevéhez, szakmai tudása, rátermettsége meghatározó a zalaegerszegi középfokú faipari szakképzés elindításában, megszervezésében.
1977-ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója miniszteri elismerésben részesült. 1978-tól a fővárosi Pedagógiai Intézet országos szakfelügyelője, faipart illetően az Ipari Minisztérium vezető- szaktanácsadója.
A 70-es évektől művésztelepet vezetett, műemlékvédelmi szakértőként az ország számos műemlékének felújításában részt vett. 1988-ban bekapcsolódott a zalaegerszegi politikai életbe, az MDF vezetőségi tagja lett.
1989 karácsonyán fiával élelmiszert és gyógyszert szállított a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak Aradra.
A délszláv háború idején több alkalommal vitt orvosi eszközöket, vérkészítményt a testvérvárosi Varasdi kórház részére. 1990-től 1994-ig Zalaegerszeg alpolgármestereként sokat tett városunk szépítéséért, fejlesztéséért.
1994-től 2005-ig a Zala Megyei Önkormányzat Hivatalában területfejlesztéssel, környezetvédelemmel foglalkozott.
A zalaegerszegi közéletben betöltött meghatározó szerepe, városunk szépítése, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Müller Imre 2022-ben hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Kostyál László
Dr. Kostyál László 1962. január 25-én született Budapesten. A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett művészettörténész és régész diplomát 1986-ban. 1985 óta példás intézményhűséggel a Göcseji Múzeum művészettörténésze, muzeológusa, 2005-től főmuzeológusa.
1994-ben négy hetes ösztöndíjat kapott a bécsi Collegium Hungaricumtól, a Zala megyei barokk művészet ausztriai vonatkozásainak kutatására, melynek köszönhetően elkészült Dorffmaister Zalában című doktori dolgozata. A neves templomfestő életének, művészetének máig ő a legteljesebb feltárója.
Nagy szaktudással végzett múzeumi munkája mellett 1993 és 2000 között az Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint 2000-től 2001-ig a Veszprémi Egyetem Agrártudományi Karának felsőfokú idegenforgalmi szakmenedzser képzésén tanított óraadóként művészettörténetet.
1992 óta a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese, 2020 óta pedig igazgatója.
Szakmai fejlődését mindig kiemelten fontosnak tartó emberként 2014-ben az ELTE BTK Művészettörténet Doktori Iskolájában PhD tudományos fokozatot szerzett. Disszertációját Kisfaludi Strobl Zsigmond életéből és művészetéből írta. Emellett nemcsak megtervezte a kiváló szobrászművész megújult állandó kiállítását, de elkészítette az alkotó igényes és tartalmas monográfiáját is.
A számos, nevéhez köthető tárlat rendezése-megnyitása mellett kiterjedt publikációs tevékenységet is folytat. Önálló és társszerzőként jegyzett kötetei, tanulmányai közül kiemelkednek a történeti Zalához kötődő művészekről – Dorffmaisterről és Kisfaludi Stroblról szólókon túl a Johann Ignaz Cimbalról, Németh Jánosról, Király Ferencről, Göntér Endréről és másokról – írottak.
Munkáját a vármegye mellett a város is megbecsülte, hiszen 1996-ban elnyerte Zalaegerszeg Kulturális Nívódíját.
Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatója 2017-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Miklós
Horváth Miklós 1951. december 4-én született Botfán. Általános iskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, 1966-tól a Ganz- Mávag Zalaegerszegi Gyáregységénél volt szakmunkástanuló, majd a sikeres vizsgák után, 1969-től a Zala Volán Vállalatnál dolgozott különböző munkakörökben.
1969-ben vizsgázott vasesztergályos szakmából, s még ez évben hivatásos gépjárművezető engedélyt szerzett. 1975-ben a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, főiskolai oklevelét pedig politikai iskolában szerezte meg 1981-ben. 1991-ben felsőfokú külkereskedelmi és áruforgalmi szakképesítést szerzett és 1995-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szakközgazdász karán.
A rendszerváltozást követően ötven civil szervezet bevonásával megalakította a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetségét.
Fő feladatának a civil önszerveződések, közösségek megalakulásának, működési feltételei megteremtésének segítését tekintette. Szervezőmunkája eredményeként a Szövetséghez csatlakozott civil szervezetek száma néhány év alatt elérte a százat. Ezek jelentős része szociális, egészségügyi, karitatív és az idős generációt segítő, összefogó klubok, egyesületek voltak.
1995-ben PHARE támogatással létrehozta a Zalai Regionális Szociális Forrásközpontot. Feladatuk a szociális ellátó rendszer átalakításának segítése volt. Ennek keretében – irányításával – munkaügyi, munkajogi tanácsadó hálózatot hoztak létre, s több hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását végző programot indítottak el.
Minisztériumi megbízással végezte szociális programok monitorozását, szervezte a szociális szakemberek képzését, szupervízióját. Munkájában mindig kiemelt helyet kapott a hátrányos helyzetű embertársainkkal és az idősekkel való törődés.
Gerontológiai szakmai műhelyt hozott létre az idős emberek speciális helyzetének felmérésére, az idős emberek segítésére.
Irányításával készült el 1996-ban Zalaegerszeg város első szociális térképe, amely alapdokumentum volt a város szociális ellátó rendszerének fejlesztésében. Háromezer példányban készítették el Zala vármegye „Szociális Kalauzát”.
Megalakította a Fogyasztók Megyei Szövetségét. 1999-ben a Megyei Kereskedelmi Felügyelőséggel és a Zala vármegyei kamarákkal együttműködve az országban elsőként hozták létre a Megyei Békéltető Testületet, amelynek fő célkitűzése, hogy segítse a vásárlók, a szolgáltatók, a kereskedelem különböző szereplői között létrejött konfliktusok megoldását.
2002 évtől két cikluson át Zalaegerszeg város önkormányzati képviselője volt.
A Szociális Bizottság, a Költségvetési Albizottság tagjaként, a Gazdasági Bizottság alelnökeként tevékenykedett. Részt vett a Griff Bábszínházat fenntartó Társulati Tanács munkájában.
2010-től négy éven át dolgozott a Millecentenáriumi Közalapítvány Felügyelő Bizottsága elnökeként és a Lakhatásért Közalapítvány alelnökeként. 2006-os megalakulásától tagja, majd elnöke a Nemzeti Civil Alap Nyugat-dunántúli Kollégiumának. 2011. évi nyugdíjazását követően önkéntes munkában tovább folytatta a TESZ-ben elkezdett munkáját.
Munkája elismeréseként több kitüntetésben részesült, mint például Vöröskeresztes Munkáért Ezüst fokozat, TIT Aranykoszorús jelvény, valamint „Köztársasági Érdemérem Bronz Fokozata”
Kiemelkedő, példamutató közösségi tevékenységéért, valamint az idősek érdekében végzett több évtizedes munkájáért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Géza
Horváth Géza születésétől fogva városunk lakója. Középfokú tanulmányait a zalaegerszegi Ganz Ábrahám Gépipari Technikumban gépgyártás-technikusként végezte. Felsőfokú üzemvezetői végzettségét Szombathelyen szerezte.
Ma is aktív, sikeres vállalkozó, akinek első munkahelye a zalaegerszegi Szállítógép- gyár, majd a bagodi Mezőgép volt.
1989-től a sérült és szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása területén kezdett dolgozni, az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő és a Várkörben működő szociális foglalkoztatóban.
1991-ben létrehozták a hasonló profilú Vulcanus Kft-t, ahol résztulajdont szerezve tevékenykedett. Később önálló céget alapított, 1999-től Kentaur Kft néven, majd Szeparisz-Zala Kft néven 2005-től. E cégekben az évek során mintegy 3500 megváltozott munkaképességű kollégáját sikerült foglalkoztatni, illetve visszavezetni a nyílt munkaerőpiacra.
A munka és a család mellett Horváth Géza elkötelezett, szociális érzékenységű lokálpatrióta. Évtizedek óta támogatja – és egészen 2016-ig elnökhelyettese is volt – az Andráshida futball csapatának. Szponzorálta és szponzorálja a város kulturális és sporteseményeit, támogat szociálisan rászorultakat, gyermekeket.
2016 decemberében ő és egy másik zalaegerszegi vállalkozó tette lehetővé, konkrét pénzeszköz juttatásával, hogy a VMK-ban mintegy 60 rászorult, nélkülöző gyermek Mikulás ajándékot kaphasson.
Támogatója számos szervezetnek, mint például a Hevesi Sándor Színháznak, és alapító tagja a Koraszülött Gyermekekért Alapítványnak.
A városért nyújtott önzetlen cselekedeteiért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
További Díjazottak
| 2003 | Szeglet Lajos |
| Szőcs János | |
| 2002 | Hadnagy György |
| Dr. Marx Gyula | |
| Zalaegerszegi Torna Egylet Football Club | |
| Zalaegerszegi Csuti Antal Sportklub | |
| 2001 | Göcseji Múzeum |
| 2000 | Deák Ferenc Megyei Könyvtár |
| 1999 | Farkas Imre |
| Hevesi Sándor Színház | |
| 1997 | Dr. Kovács Lajos Bánk |
| Zalaegerszegi Szívsebészet kollektívája | |
| 1996 | Dr. Szeliánszky Zoltánné |
| Pelényi Gyula | |
| 1995 | Dr. Németh József |
| ZTE-Goldsun Férfi Kosárlabda Szakosztálya | |
| 1994 | Dr. Gondi Béla |
| Dr. Kovács László | |
| 1990 | Gellért Zoltán |
| 1989 | Gergye László |
| Rácz Tibor | |
| Vajda József | |
| 1987 | Loppert Tibor |
| Varga Gábor Munkásőr Zászlóalj kollektívája | |
| Zalaegerszegi Szimfónikus Zenekar |
| 1986 | Raffai Imréné |
| Szili Jenő | |
| Tóth Ferenc | |
| 1985 | Dr. Koplár Lajos |
| Dr. Kustos Lajos | |
| Maranics Lajos | |
| Pukánszky Ferenc | |
| Szerdahelyi Károly | |
| Zalaegerszegi Torna Egyetlet | |
| 1984 | Dr. Czigány Jánosné |
| Csány László Közgazdasági Szakközépiskola | |
| Dr. Szilvás Rudolf | |
| Zalai Kőolajipari Vállalat „Pacajev” szocialista brigádja | |
| 1983 | Szántó György |
| Zalaegerszegi Helyőrség Fúvószenekara | |
| 1981 | Eke János |
| ZÁÉV Zalaegerszegi Főépítésvezetőség kollektívája | |
| Zalaegerszegi KISZÖV Táncegyüttes | |
| 1980 | Dózsa György Általános Iskola tantestülete |
| Pénzes Géza | |
| ZALATERV műszaki kollektívája | |
| Zrínyi Miklós Gimnázium tantestülete | |
| 1979 | Vadász György |
| 1977 | Zalai Táncegyüttes kollektívája |
| 1975 | Molár Ferenc |
| Nátrán János | |
| Németh János | |
| Varga Gyula |
Fazekas Gábor
Fazekas Gábor 1932-ben született. Általános iskolai tanulmányait Foktőn végezte, majd Kiskunhalasra került középiskolába. Matematika- fizika szakon szerezte meg diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzését követően a tabi gimnáziumban dolgozott, 1957–ben költözött Zalaegerszegre, ahol a Csány László Szakközépiskolában folytatta tanári munkáját.
A zalaszentgróti gimnázium igazgatója volt, amikor munkája újból Zalaegerszegre szólította, a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályának munkatársa lett. Ez idő alatt a Zalaegerszegi Tanárképző Főiskolán matematikát oktatott.
1968-tól 1992-ig a Dimitrov Építőipari Szakközépiskola igazgatója lett, ahol kiemelkedő szervezői, irányítói képességéről tett tanúbizonyságot.
Igazgatói tevékenysége, újító elgondolásai meghatározóak a szakközépiskola életében, a nevéhez fűződik a számítástechnikai oktatás bevezetése is.
A zalaegerszegi sakkszakosztály elnökeként sokat tett a fiatalok fejlődéséért, az ifjú tehetségek támogatásáért.
A zalaegerszegi oktatásban nyújtott alázatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Babos Sándorné
1942. december 26-án született Zalaegerszegen. Az Ady Endre Általános Iskolába járt, majd a Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett.
8 évig Salomváron tanított, eközben végezte el Pécsen a tanárképzőt. Középiskolai testnevelő tanári diplomáját 1971-ben a budapesti Testnevelési Főiskolán szerezte. 1970-től kezdett el tanítani Zalaegerszegen, az akkori Liszt Ferenc Általános Iskolában.
Fiatal kora óta sportolt: torna, kosárlabda, majd a gimnáziumban ehhez az atlétika is csatlakozott. Fiai születéséig a Volán igazolt játékosa volt, a csapatban a 14-es mezt viselte.
A tanárnő 1970 óta minden évben tornász sikereket hoz tanítványai révén a városnak. Ez az egyik szíve csücske, a másik pedig a kosárlabda. Nincs is a városban olyan oktatási intézmény, ahol ne lenne tanítványa, szertorna tanításában sincs utódja.
Tanítványai az elmúlt 40 év alatt minden évben megnyerték a városi tornász versenyt, a területi, illetve vármegyei versenyeken pedig 1 – 2. helyet vívtak ki.
Nyugdíjasként is továbbra is tart edzéseket. Testileg, lelkileg, teljes jelenlétet kíván, tornatermet betöltő hangot, lankadatlan figyelmet.
Rengeteg jó eredménnyel a háta mögött, 2016-ban nagyszerűen szerepeltek tornászai a fővárosban rendezett B-kategóriás, azaz nem igazolt sportolók számára megrendezett országos diákolimpián is. Itt ezüstérmet szereztek az Eötvös-Liszt Iskola csapataként, valamint egyéni aranyérem is született.
Sok tornászt nevelt, a torna – mint mondják – minden sportnak az alapja. 2000-től 2017 tavaszáig pedagógusként tevékenykedett a Gála Társastáncklub Egyesületben, ahol a táncosok testtartásáért felelt. Számtalan Magyar Bajnoki és nemzetközi győzelmet asszisztált végig az elmúlt majdnem két évtizedben. A mai napig aktívan vesz részt az egyesület életének mindennapjaiban és a nagyobb versenyek, mint például a Zala Open rendezésében.
A városért végzett alázatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület
A 2014-ben alakult egyesület a zalai vonatkozású honvédzászlóaljak emlékének ápolását, a honvédekhez kötődő hagyományok megőrzését vallja céljának.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc zalai eseményeinek megjelenítése, színvonalas bemutatása immár több éve számos zalaegerszegi rendezvény elmaradhatatlan programeleme.
Az elesett hősök, katonák sírjainak, magyar történelmi emlékhelyek, hősi emlékművek felkutatása, karbantartása szintén fontos feladat az egyesület tagjai számára.
A Zala megyében élő, a magyar katonai hagyományőrzés ügyéért tenni akarók megszólítása és összefogása meghatározó a Zalai 47. Honvédzászlóalj életében.
Tevékenységük túlmutat az ország határain is, hiszen az elszakított területen élő nemzettársakkal való kapcsolattartás kiemelt szerepet tölt be az egyesület mindennapjaiban.
Az ifjak hazafias, erkölcsi nevelését, hazaszeretetük, történelmi tudatuk elmélyítését szem előtt tartják, soraikban büszkén jelennek meg fiatal honvédek is.
Zalaegerszeg város közéletében betöltött közösségformáló szerepéért, a zalai megyeszékhely kulturális rendezvényeinek, eseményeinek színesítéséért az egyesület méltó a Zalaegerszegért díj adományozására.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegért-díj:
Tourinform Zalaegerszeg
A Tourinform Zalaegerszeg irodája a város fogadószobája, több, mint 25 éve áll az érdeklődők szolgálatára. Az eltelt negyedszázad alatt az iroda dolgozói lokálpatrióta szellemmel mutatták be és népszerűsítették Zalaegerszeget, a megye székhelyét, valamint annak térségét.
Zalaegerszegen már az 1990-es évek közepén felismerték, hogy az ipar mellett a turizmusnak is fontos szerepet kell kapnia a település életében, ezért a város úgy döntött, hogy 1998 tavaszán csatlakozik az akkor már 6 éve működő országos Tourinform hálózathoz.
1998. június 15-én megnyílt a zalaegerszegi Tourinform iroda, melynek fenntartója Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, szakmai irányítója pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ, korábban: Magyar Turizmus Zrt.), amely közel 120 Tourinform iroda munkáját koordinálja.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a 4 fő (irodavezető, turisztikai referens, illetve 2 fő marketing referens) foglalkoztatásán túl egy technikailag jól felszerelt, akadálymentes irodát biztosít a belvárosban, központi, könnyen megközelíthető helyen a Széchenyi tér 4-6. szám alatt, amely nagymértékben hozzájárul a kulturált vendégfogadáshoz.
Az önkormányzatnál a turisztikai és szervezési szakreferens is kellő hátteret biztosít az iroda sikeres munkájához. Ez elsősorban a közös marketingmunkában nyilvánul meg, úgy mint a kiadványcsaládok szerkesztése, a turisztikai honlap gondozása, illetve dekorációs anyagok, újságcikkek készítése.
A non-profit iroda fő feladata a turisták versenysemleges, naprakész, átfogó tájékoztatása a turisztikai látnivalókról, programokról, szolgáltatásokról, a működési terület megismertetése, jó hírének erősítése.
Az iroda népszerűsíti Zalaegerszeg idegenforgalomban érdekelt vállalkozóit is. Munkája során szoros kapcsolatot tart fenn a város turizmusban érdekelt szervezeteivel, intézményeivel és a Tourinform hálózat többi irodájával.
Az iroda terjeszti az ország és a térség kiadványait, ezzel is segítve a Magyarországon utazókat.
Marketingmunkáik közé tartozik a város turisztikai kiadványainak gondozása (írása, szerkesztése, aktualizálása, nyelvi változatainak elkészíttetése) a város turisztikai és szervezési szakreferensével közösen. Továbbá a város turisztikai honlapjának a zalaegerszegturizmus.hu oldal töltése, karbantartása, aktualizálása, mely 2015-ben az Év honlapja címet nyerte el, majd 2018 tavaszától megújult formában érhető el és a 2018-as MagyarországON turisztikai kommunikációs versenyen Arany minősítést kapott. Emellett kapcsolattartás a világhálón, Facebook oldal gondozása, online hirdetések kezelése, a programlehetőségek folyamatos gyűjtése, programfüzet szerkesztése, valamint szakmai témájú újságcikkek készítése.
Feladataik közé tartozik még a városimázs reklámokban való közreműködés, workshopokon, belföldi és külföldi turisztikai vásárokon, kitelepüléseken való részvétel, testvérvárosi megjelenések, illetve vásári dekorációs anyagok, plakátok, megállító táblák készíttetése.
Study tourokat szerveznek csoportoknak, újságíróknak, turisztikai szakembereknek, továbbá 2014 óta belvárosi sétákat is szerveznek, valamint kérdőíves felméréseket végeznek.
Munkájuk része az MTÜ kampányaiban való részvétel, illetve ezek elősegítése, mint például: Virágos Magyarország, Torkos Csütörtök, különböző tematikus évek.
A Tourinform iroda társadalmi munkái
Országos szervezeti tagság: az iroda minden munkatársa tagja a Tourinform Szövetségnek, amely a Tourinform irodák érdekképviseleti szerve.
2004 novemberétől a zalaegerszegi Tourinform iroda vezetője társadalmi munkában látja el a nyugat-dunántúli régiós elnöki tisztséget.
Helyi szervezeti tagság: A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesületet 2011-ben 15 tag alapította, mely mára 31 tagot számlál.
Az egyesület célja a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló turizmusfejlesztés. Az egyesület alapító tagjai között a turizmusban érdekelt vállalkozók és magánszemélyek mellett megtalálható Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Tourinform Zalaegerszeg is.
Az egyesület hivatalos székhelye a Tourinform iroda, mely egyben szakmai és adminisztrációs hátteret is biztosít a működéshez.
Szakmai díjak, elismerések:
A Tourinform iroda munkatársai folyamatosan dolgoznak azért, hogy rendhagyó ötletekkel, különleges marketing megoldásokkal hívják fel városunk turisztikai értékeire a figyelmet. Ezek közül a szakmai és kommunikációs versenyeken, megmérettetéseken többet is díjaztak, munkájukkal kiérdemeltek több szakmai elismerést is:
• A Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében c. prospektus a Turizmus Trend „Iránytű 2016” kommunikációs versenyén településmarketing kategóriában oklevelet kapott, valamint különdíjban is részesült a minőségi tartalomért.
• Az iroda a zalaegerszegi színezővel az „Iránytű 2017” versenyen településmarketing kategóriában bronz minősítést nyert.
• A Tourinform iroda alapításának 20. évfordulóján, 2018-ban Zalaegerszegért díjban részesült.
• A Városmarketing Iroda és a Tourinform iroda együttműködésének köszönhetően megújult formában érhető el a www.zalaegerszegturizmus.hu weboldal, mely a 2018-as MagyarországON turisztikai kommunikációs versenyen Arany minősítést kapott.
• 2020-ban a Tourinform iroda gondozásában megjelent kisiskolásoknak szóló zalaegerszegi foglalkoztató füzet, valamint a szabadulószobák mintájára készült városfelfedező kalandjátékok, Belvárosi nyomozás – A szobor titka és Állati nyomozás címmel érdemelték ki a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Gyémántdíját.
• 2023-ban szintén Városmarketing Gyémántdíjban részesült a Tourinform iroda. Ez alkalommal a nagy népszerűségnek örvendő ZEGtivity társasjátékukat díjazták.
• 2023 decemberében az iroda vezetője Kőrösi Csoma Sándor Nagydíjat vehetett át, mely a turisztikai szakma legmagasabb állami elismerése.
A zalaegerszegi Tourinform iroda kollektívája mindig is a turisták színvonalas kiszolgálására helyezte a legfőbb hangsúlyt, mint azt az elmúlt évek szakmai eredményei is bizonyítják. Minden tudásukkal arra törekednek, hogy az irodához forduló turistákat és városlakókat megfelelően tájékoztassák Zalaegerszeg, Zala vármegye és az ország turisztikai értékeiről. Ezt az ars-poétikát a jövőben is folytatni kívánják.
