Török Zoltán
Török Zoltán a történelmi Zala vármegye területén, Csopakon született, majd lelkészi hivatása Fejér megyébe, sőt Hollandiába is szólította. Ez utóbbi országba tanulni ment 1982-83-ban.
1988-ban az egyházkerület püspöke jelezte, hogy a zalaegerszegi és a szentgáli (Veszprém megye) gyülekezet is új lelkészre vár, lehet pályázni.
Nem volt kérdés: Zalaegerszeget választotta. 1989 szeptemberében költözhetett be családjával a zalaegerszegi parókiára.
Török Zoltán református lelkész Zalaegerszeg város közéletének meghatározó szereplője lett.
Jelentős szerepet töltött be a zalaegerszegi református egyházközség életének újjá szervezésében, erős, igazi közösséggé kovácsolásában.
Lelkészként eltöltött ideje alatt megújult a református templom, a szomszédos Rózsák tere, számos kulturális és karitatív kezdeményezést indított el, a városunk történelmi egyházai közötti példás együttműködés szorgalmazója és kiemelkedő alakja.
Több évtizedes odaadó lelkipásztori szolgálatát, egyházi-közéleti tevékenységét a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.
Török Zoltán 1990-ben bekerült a város képviselő-testületébe, melynek 5 cikluson át meghatározó alakja volt.
A páterdombi településrész közösségi életét önálló rendezvények, események szervezésével, a közösségi élet helyszínének kialakításával virágoztatta fel.
Az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnökeként kiemelt figyelmet fordított Zalaegerszeg kulturális kínálatának szélesítésére, színesítésére.
Rászorulók iránti elkötelezettségét jól mintázza, hogy a 2011-ben alakult Mandulavirág Fogyatékkal Élők Intézményének élén közel negyven gondozott tartós és átmeneti elhelyezését biztosította, munkatársaival szeretetteljes, békés, családias békés környezetet alakítottak ki a bentlakók és a nappali ápoltak számára.
A 2016-ban leköszönő lelkész több évtizedes hitéleti és Zalaegerszeg város kulturális életére jelentős hatást gyakorló közéleti tevékenysége révén méltó módon kapta meg Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Egerszegi Esték vendége volt Török Zoltán református lelkész, aki Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet vehetett át 2016-ban a Város Napján:
Gyülekezeti tagok, városvezetők, valamint a helyi vallási felekezetek lelkipásztorai búcsúztak a 2016-ban nyugdíjba vonuló Török Zoltántól vasárnap. A református lelkész az általa celebrált istentiszteleten azt ígérte, hogy visszavonulása ellenére nem szakad el a megyeszékhelytől:
A Zalaegerszegi Televízió filmje a 2011-ben Zalaegerszegért-díjat kapott Török Zoltánról:
Interjú Török Zoltán zalaegerszegi református lelkésszel:
Gála Társastánc Klub
A Gála Társastáncklub Egyesületként 1998-ban alakult Kuzma Ferenc és gyermekei Kuzma Péter és Kuzma Renáta táncpedagógusok vezetésével.
Az egyesület a társastánc népszerűsítését tűzte ki célul.
Rövid idő alatt számos fiatal részvételével magas színvonalú társastánc kultúrát honosítottak meg a városban. Jelenleg is mintegy 170 fiatal táncol az Egyesületben.
Az Egyesület meghonosította a városban Zala Open néven azt a nemzetközi társastánc versenyt, amelynek keretében évente több százan vetélkednek a Gála Kupáért. A rendezvényt a média is kiemelt figyelemmel kíséri, országos ismertséget adva e területen is városunknak.
Az Egyesület országos, nemzetközi és világversenyeken elismerést gyűjtött. Évente számtalan versenyen, rendezvényen vesznek részt és eredményeik ismertetése oldalakat töltene meg, ezért csak a legelőkelőbb eredményeik közül megemlítve néhányat: a táncklub volt világbajnoki helyezett, valamint 2014-ben több kategóriában magyar bajnok és kitűnő eredményt – 4. helyezést – ért el 2013-ban Tajvanon a világ legjobb táncegyüttesei részére meghívásos alapon rendezett táncversenyen.
A Gála Társastáncklub Egyesület a fiatalok nevelését, a szabadidő hasznos eltöltését, a versenyeztetést, a táncművészet ismereteinek közvetítését tűzte ki célul.
A tánc területén városunknak az egyesület által kivívott elismertsége alapján méltó módon kaphatta meg Zalaegerszeg város Pro Urbe elismerését 2016-ban.
Képgaléria:
Videógaléria:
Helyi érték – a KultúrKör című magazin a Gála Társastáncklub Egyesület bemutatása:
Budaházi Tibor
Budaházi Tibor 1954. február 1-jén született az erdélyi Kőszegremetén. Középfokú tanulmányait a szatmárnémeti Képzőművészeti Gimnáziumban végezte, majd Magyarországra telepedése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán szerzett diplomát.
1986 óta Zalaegerszegen él, nyugdíjba vonulásáig a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium művésztanára volt.
1976 óta kiállító művész, városunk mellett munkáival többek közt Székesfehérváron, Győrben, Nagykanizsán, Budapesten, Sopronban, Kecskeméten, Pakson, Szombathelyen, Hajdúböszörményben és Szegeden is bemutatkozott.
Emellett külföldi országokba, úgy mint Hollandiába, Ausztriába, Németországba és Szlovéniába is elvitte Zalaegerszeg jó hírét.
Elvont festészetét főként a konstruktív kompozíció jellemzi, nagyon gyakran használ egyszerű síkidomokat (kör, négyzet, háromszög) képelemként, olykor más anyagból ragasztva. Kollázsai azonban nem talált, hanem csinált felületekből készülnek. Egyszerű, szinte motívumszegény képein a szín fokozott jelentőségre tesz szert, noha koloritja nem élénk, de tónusainak skálája széles. Sokszorosított grafikáin a felületek gondos megmunkálásával ér el fakturális hatásokat.
Több ezer képe közül jó néhány gazdagítja a Göcseji Múzeum, a győri Rómer Flóris Múzeum, a németalföldi Hengelo Városi Gyűjteménye, a lendvai Múzeum-Galéria, a maribori Városi Gyűjtemény, a németországi Finnentrop Városi Gyűjteménye vagy éppen a lodzi Kisgrafikai Gyűjtemény anyagát.
Főként a keresztény értékrendre épülő, ennek hagyományából, illetvenemzeti történelmünk eseményeiből táplálkozó művészete meghatározó értéke nemcsak városunknak, de az egyetemes magyar kortárs szakrális festészetnek is. Ennek maradandó emléke, hogy 2000-ben, Mindszenty József halálának negyedszázados évfordulója és a Millennium tiszteletére elkészítette a Zárdakápolna négy ólomüvegablakát, rajta Szent Ágoston, Le Clerc Alexia, Árpád-házi Szent Erzsébet és a néhai esztergomi érsek, hercegprímás képeivel.
Inspirációja nyomán számos tanítványa választotta a művészeti pályát, sőt ő segítette a tehetséges gyermekművész, Vollein Ferenc pályájának indulását is.
Budaházi Tibor több rangos szakmai elismerés, köztük a Vajda Lajos-díj birtokosa, 2013-ban pedig elnyerte a térség alkotóit bemutató III. Ars Pannonica Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé festészeti díját.
2000-ben munkáját a közgyűlés Zalaegerszegért díjjal jutalmazta.
2014-ben a város kultúráját is gazdagító keresztény-nemzeti hagyományokra épülő, kiemelkedő alkotói pályája és művésztanári munkája elismeréseként Pro Urbe kitüntetésben részesült a festőművész.
2021. március 15-én – a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetésben, – Munkácsy Mihály-díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Pro-Urbe díjátadó:
2014-ben kiállítás nyílt Budaházi Tibor 60. születésnapja alkalmából a Göcseji Múzeumban. A tárlat a 70-es évektől követi nyomon a festőművész munkásságát. Az alkotó képei az elmúlt négy évtizedben sokat változtak, művészete egyre inkább a szakrális világ felé mozdult:
Beszélgetés a Pro Urbe díjjal elismert Budaházi Tibor festőművésszel a KultúRandevú című műsorban:
Ódry Lajos
Ódry Lajos, a Zalaegerszeg Induló zeneszerzője, karnagy 1922. június 5-én Budapesten született. A család az I. világháborút követően Bácskából menekült Budapestre, ahol édesapja a piavei harcokban mutatkozó hősiessége és hadi-rokkantsága jutalmául trafikot kapott a pestlőrinci vasútállomáson.
A zenével már korán elkötelezte magát, levente fúvószenekarban játszott, majd 1938-ban bevonult a pécsi VIII. gyalogezred menetzenekarába. A menetzenekar is teljes katonai kiképzést kapott. Egész aktív életében katonazenész volt.
1943-ban a frontra került és orosz fogságba esett. A fogságot végig dolgozta bányászként, vasútépítőként. 1947 szeptemberében került haza, majd a Magyar Honvédség Központi Zenekarába került vadászkürtösnek.
Felvételizett a Zeneakadémiára, ahol hangszeres és karmesteri szakon szerzett diplomát. 1954-ben Nagykanizsára került zenekarvezetőnek, de három évre rá Zalaegerszegre helyezték helyőrségi karmesternek. Itt szolgált, később őrnagyi rangban 1977. június 31-i nyugdíjazásáig.
Honvéd karmesteri pályafutása nem korlátozódott a katonaságra. Zalaegerszeg város zenei életének is meghatározó alakjává vált és marad – bár kora manapság már ebben kicsit akadályozza – napjainkig. Első 1958-es bemutatkozásuk is Mozart Titus-nyitánya volt az Arany Bárányban.
Sok tehetséges zenészt nevelt a zenekarban is, például a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar első hegedűse Koczián Lajos is itt kezdte zenei pályáját.
Hangversenyek, térzenék, koncertek sorozata kísérte munkásságát. Akkoriban a leányiskolával közösen vegyeskart működtettek, amely sikeresen szerepelt zenei versenyeken.
A honvéd zenekar a Magyar Rádió rendszeres megszólalója volt, 49 rádiófelvételen vettek részt.
Saját szerzeményeit jelenleg is rendszeresen műsorra tűzik zenei együttesek. Több zenekart is alakított, többek között Káváson, Botfán, de még a városi Szimfonikus zenekar alapítása is nevéhez fűződik. Ez utóbbit Jakab Zoltán akkori zeneiskolai igazgatóval 1957-ben közösen hozták létre. Ódry Lajos az alapítástól 1964-ig volt ennek a zenekarnak karmestere és ugyanezen időszak alatt a zeneiskolában is tanított fúvós hangszereken.
2002-ben – 80. életéve betöltése után – megírta a város indulóját, a Zalaegerszeg Indulót.
Ezt a zeneművet a kaposvári Honvéd Zenekar előadta a Bartók rádióban, és hangfelvétel is készült róla, melyet kiadtak.
Nyugdíjasként is aktív, a kertvárosban nyugdíjas klubot hozott létre, melyet több mint 10 évig vezetett is.
Előadásokat tart az idősek otthonában, továbbá patronálja a látássérültek klubját.
A Magyar Honvédség ma is megbecsüli, a miniszterek rendszeresen megtisztelik elismeréseikkel. 80. születésnapján az akkori városvezetés is tisztelettel köszöntötte, mint a város zenei életének elindítóját.
Vágya, hogy elvezényelhesse Zalaegerszegen a városhoz írt indulóját.
Ódry Lajos gazdag életműve és a Zalaegerszeg Induló megalkotójaként méltán kapta meg 2014-ben a város Pro Urbe kitüntetését.
A díjazott 2022-ben töltötte be 100. életévét, amely alkalomból köszöntötték az általa komponált induló eljátszásával, átvéve a karmesteri pálcát meghatódva állt ki a zenekar elé, és ugyanolyan feszes tartással, mint egykoron, levezényelte a Magyar díszindulót.
Elmondása szerint a zene és a vers az, ami életben tartja.
Ódry Lajos 2024 februárjában, 102 éves korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Pro-Urbe díjátadó:
A 100 esztendős Ódry Lajos köszöntése:
Nemes Margit Valéria
Nemes Margit Valéria középiskolai éveit a béri Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskolában végezte. Főiskolai tanulmányai alatt postai előadóként dolgozott. Kitartása, szorgalma, a szakma iránti elkötelezettsége már korán megmutatkozott.
A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola befejezése után területi biztosként tevékenykedett a Pécsi Postaigazgatóság Pénzforgalmi osztályán, majd 1988-tól a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal vezető-helyettese lett. 2001-től a megyeszékhely 1. számú postahivatalának vezetője volt, ahol 18 év kiemelkedő munka után 2019-ben ment nyugdíjba.
Nevéhez számos újítás fűződik, többek között a postahivatal korszerű, ügyfélbarát kialakítása, korszerű működtetésének szavatolása, mai igényhez igazított átformálása. Mindig szem előtt tartotta munkatársai érdekeit, munkafeltételeinek, munka végzéséhez szükséges eszközeinek biztosítását.
A Kaszaházi önálló szervezeti egységként működő Kézbesítő Posta létrehozása is Nemes Margit Valéria nevéhez fűződik, melyet 2019 áprilisában adtak át.
Vezetése alatt a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal országos szinten mindig a legjobbak között teljesített. Szakmai munkáját, elkötelezettségét számos díj és elismerés dicséri, többek között Az év postása díj birtokosa, melyet 2017-ben vehetett át.
Kiemelkedő, Zalaegerszeg polgárait segítő szakmai munkássága miatt Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Madár Gábor
Madár Gábor Vácon született 1938. október 18-án. Sportkarrierje is a szülővárosában indult, 1952- ben a futball klub igazolt játékosaként bizonyította rátermettségét, kiemelkedő tudását.
1957-ben rövid ideig a ZTE csapatát erősítette, majd pályafutását Szombathelyen folytatta, ám 1962-ben visszatért a zalai vármegyeszékhely sportklubjába, majd 1972-ben az NB I-es csapat kapitányaként vonult vissza az aktív sportból.
1979-ben vállalt először vezetőedzői feladatot a Nagykanizsai Olajbányásznál, ahol 8 évig dolgozott. Bár a csapat sokat fejlődött irányítása alatt, igazi sikereket a ZTE FC-vel ért el, hiszen 1990-ben és 1994-ben is feljuttatta őket az első osztályba.
A későbbiekben játékos megfigyelőkét tevékenykedett, majd a ZTE Akadémia U-16-os korosztályának edzőjeként a fiatalok nevelésében is kivette részét.
Nem mindennapi pályafutását, kimagasló tehetségét, a magyar futball iránti elkötelezettségét 2008-ban a Magyar Labdarúgásért Érdemrend bronz fokozatával ismerte el a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Városunk hírnevének öregbítéséért, Zalaegerszeg sport életében betöltött meghatározó szerepéért Zalaegerszegért díj kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kövécs Edit
Kövécs Edit a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola emelt szintű ének-zene oktatásának művészeti vezetője, ének-zenetanára, karnagy.
A pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett ének-zenetanári diplomát 1980-ban, majd tanítványból tanárként visszatért első iskolájába, ahol 1956 óta magas színvonalon működött a Kodályi útmutatás alapján létrejött ének-zenei tagozat.
1988-ban vette át nyugdíjba vonuló kollégájától (Büki Gyuláné Adél nénitől) a kórusvezetői és énektanári feladatokat. Szakmai tudása, zenei ízlésvilága, attraktív színpadi egyénisége, erőt sugárzó temperamentuma áthatotta a diákokat az ének órákon, és a hallgatóságot a koncerteken. Nemzetközi versenyen az iskolai kórussal elért első helyezés kiemelkedő teljesítmény volt, ekkor felfigyelt munkájára a szakma és a fenntartó önkormányzat.
Teljes odaadással végezte és végzi munkáját kezdetektől, mintegy megbecsülve a kapott feladatot és kibontakoztatva évtizedek óta tartó kreativitását. Tanfolyamok, konferenciák látogatásával (Kecskemét, Nyíregyháza, Budapest; 1988-2017.), intenzív karnagyi kurzus elvégzésével, (Zalaegerszeg,1998-2005.), barokk-reneszánsz kurzus, kórusvezénylés-továbbképzés (Keszthelyen, 2011., 2014.) és számos népzenei műhelymunka résztvevőjeként (Zalaegerszeg) gyarapította tudását.
Közvetlen és hosszantartó emberi kapcsolatokat alakít ki diákjaival, akik visszajárnak az iskolai hangversenyekre. Az elődök tiszteletére neveli diákjait (Vajda József, Büki Gyuláné). Tagja annak a munkacsoportnak, mely a Liszt Ferenc Általános Iskolában szervezi meg évente a Vajda József Megyei Népdaléneklési Versenyt, ezen számos tanítványa is szerepel.
Hatékony szakmai kapcsolatot alakított ki a térség elismert népzene pedagógusaival, ezáltal a Liszt Ferenc Általános Iskola adhat helyet az utóbbi években a zenetanárok továbbképzési műhelyfoglalkozásainak. Karnagyi munkája által a Liszt kórus igényes, magas színvonalú, Kodálytól – kortársig. A régió egyedi, meghatározó jelensége az általa vezetett énekkar, amelynek műsoraira a megyeszékhely vezetése is igényt tart.
Szakmai tevékenységének eredményei közül fontos megemlíteni, hogy nemzetközi kórusversenyeken különböző kórusdíjakat nyert el, különdíjat kapott Olaszországban, a Liszt Ferenc Országos Műveltségi versenyen és a Kodály Zoltán Országos Műveltségi versenyen is említésre méltó helyezést ért el.
1988-ban és 2016-ban Liszt plakettel tüntették ki, 2011-ben pedig Zalaegerszeg Kultúrájáért díjban részesült. Pályaíve mozgalmas és színes. Tevékenysége által a Liszt iskolások zenei teljesítménye és neveltsége magas színvonalú a mai napig.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kiss Ferenc
Kiss Ferencet iskolai végzettsége és polgári foglalkozása a műszaki és humán területekhez köti. Önkormányzati képviselőként 1994-2019 között a zalai megyeszékhely grémiumának tagja. A zalaegerszegi közélet meghatározó szereplője.
Munkásságát a tenni akarás, a város jólétét és fejlődését elősegítő tevékenység határozta meg. Mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriánk érdekében végzett közös munka fontosságát, a pártállástól független közös célok kitűzését és megvalósítását.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése több bizottságában is tevékenykedett, szívéhez legközelebb a szociális ügyek és a szociális támogatások nyújtása állt.
Fontosnak találta a társadalom perifériájára szorult polgárok segítését, hathatós tevékenységével igyekezett lehetőséget, kiutat biztosítani számukra.
Parlamenti képviselőként is Zala vármegye és Zalaegerszeg fejlődésén munkálkodott.
A 2010-ben megalakult Kaszaházi Településrészi Önkormányzat tagjaként aktívan képviselte az ott élők érdekeit, a helyi közösségi élet egyik meghatározó alakja, nevéhez fűződik az immár hagyományosnak mondható Gólyadombi Fesztivál szervezése is.
A Zala Volán Zrt. Humángazdálkodási Főosztályának vezetőjeként vonult nyugállományba.
Kiss Ferenc a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő tevékenységéért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Holdosi János
Holdosi János 1954. január 30-án született a Somogy megyei Öreglakon. Általános iskolai tanulmányait Balatonfenyvesen végezte, ezután Nagykanizsára a Kőolajipari technikumba járt, innen ered a földrajz iránti érdeklődése. Középiskolai tanulmányai alatt 15 évesen már a MÁV NTE Nagykanizsa igazolt NB II-es játékosa volt. 1973-ban felvették a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelés-földrajz szakára.
A sport és a labdarúgás szeretete már kisgyermek korában megkezdődött. A főiskolai évek alatt is folytatta labdarúgó pályafutását a PEAC Pécs NB III-as csapatában.
Holdosi János testnevelés – földrajz szakos tanári diplomáját 1977-ben vette át Pécsen. Szakmai kiteljesedése érdekében a Testnevelői Egyetem edzői szakát is elvégezte.
1998-ban Síiskola – síoktató képesítést vehetett át. 2001-ben UEFA ’B’, majd 2004-ben az UEFA ’A’ licences edzőképzését is sikeresen abszolválta.
A vármegyeszékhelyi Petőfi Sándor Iskola testnevelés tagozatán közel 40 évig játszott szerepet. Testnevelőként, majd a testnevelés munkaközösség vezetőjeként fáradhatatlanul dolgozott önmaga és kollégái folyamatos szakmai fejlődése, önképzése érdekében. A testnevelés tagozatos osztályok osztályfőnökeként pályafutása során mindvégig kiváló közösségeket alakított ki, az iskolavezetés mindig számíthatott javaslataira, ötleteire.
30 éven át szervezte az ország talán egyik legrangosabb iskolai tornáját, a Petőfi Labdarúgó Kupát. Évtizedekig volt az iskolai sí táborok elkötelezett szervezője, oktatója.
Sokoldalú pedagógusi tevékenységének eredményeit az iskolavezetés is elismerte, 2012-ben főtanácsosi címet kapott.
A ZTE FC labdarúgó utánpótlás szakágában mind edzőként, mind a szakág vezetőjeként tevékenységét 34 éven át sikerek sorozata övezte. Egy szezonban a tartalékcsapat edzői posztját is betöltötte.
15 éven át tagja volt az MLSZ utánpótlás bizottságának, továbbá 20 éven át dolgozott Zala vármegyei diáksport szakreferensként. 1997-ben az MLSZ Labdarúgás Érdemérem Ezüst fokozatát vehette át, 2007-ben pedig Zala megye legjobb utánpótlás edzőjének választották.
Holdosi János életpályájának elismeréseként, aki kimagasló pedagógiai, edzői és sportvezetői munkát végzett több száz zalaegerszegi fiatal testi egészségének megőrzéséért, városunk NB I-es szintű labdarúgásáért, s jó hírének öregbítéséért 2019-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dékány Endre
Dékány Endre református lelkész családból származik, szüleivel 1969-ben költözött Zalaegerszegre. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1976-ban diplomázott, majd az Építész Karon 1983-ban szerzett szakmérnöki oklevelet.
1985-ben költözött vissza családjával Zalaegerszegre, ahol a ZALATERV Építészeti és Mérnöki Kft. munkatársaként, majd a Stabil Mérnöki Kft. ügyvezetőjeként dolgozott.
Szakmai és gazdasági tapasztalatai révén hamar szakmája egyik meghatározó szereplőjévé vált Zalaegerszegen.
1998-tól a zalai megyeszékhely közéletének fontos alakja, önkormányzati képviselőként 21 éven át sokat dolgozott a belváros rehabilitációján, a városkép alakításán, a település arculati kézikönyvének szerkesztésén.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Műszaki Bizottsága elnökeként folyamatosan figyelemmel kísérte a város fejlesztését, a városrendezési terv módosítását, a munkahely-teremtési programot, vezetésével a lakástámogatásokat igényeknek megfelelően átalakították, így eltűntek a rossz állapotban lévő szociális bérlakások.
A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. főmérnökeként szintén a megyeszékhely fejlődését, szépülését tartotta szem előtt, melyet minden eszközzel támogatott.
Tagja volt a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnökségének. Mérnöki hozzáértését számos zalai munkája is dicséri, csak párat említve: a zalaegerszegi OTP Székház, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház helikopter fogadó épülete, az Izsák Imre Általános Iskola és a teskándi Csukás István Általános Iskola, Nagykanizsai Fedett Uszoda.
A vallás és a református egyház kiemelt szerepet töltött be életében, 17 évig volt presbitere a Zalaegerszeg Református Egyházközségnek.
Dékány Endre a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő szerepéért, a városfejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Dékány Endre 2020-ban, 68 éves korában hunyt el.
