Dr. Szabó Antal
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara korábbi általános alelnöke,
Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének tagja
Dr. Szabó Antal 1951. március 12-én született Magyarszerdahelyen.
1969-ben érettségizett a Budapesti I. István Közgazdasági és Pénzügyi Technikumban.
1980-ban diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász szakon.
1974-től 1991-ig a PM Belügyi Főigazgatóság Zala Megyei Igazgatóságánál, és annak jogutódjainál dolgozott revizorként és jogászként.
Első vállalkozását kollégájával és barátjával 1990-ben alapította Pénzinfó Kft. néven.
A cég indulásakor könyvvizsgálói és tanácsadói, később felszámolói tevékenységet folytatott.
Állami megbízás alapján privatizációs tevékenység szakmai előkészítésében és lebonyolításában is részt vett, majd 2008-ban nyugdíjba vonult.
Pályafutása alatt aktív résztvevője volt kamarai életnek.
2007-től két cikluson át a Magyar-Szlovén Tagozat elnöke volt.
2008 és 2020 között a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöki pozícióját töltötte be.
A vadászat és a természetszeretet már 1987-től elkísérte, amikor hajtóként, később vadászként gyakorolhatott a Nagylengyeli Olajbányásznál, majd a mai napig is a Bagodi Vadásztársaságnál.
Aktív tagja az országos és megyei vadászati kamarának.
Részt vett több vadászati rendezvény szervezésében és lebonyolításában.
A sport és a futball szeretete végigkísérte az életét.
Tagja volt a ZTE Football Club átalakítását végző csoportnak, amely létrehozta az azóta is működő részvénytársaságot. Tagja volt a bajnokcsapat vezetőségének.
Segítette talpra állítani a zalaegerszegi vívást az alapítvány létrehozásával.
Részt vett a Zalaegerszegi Jégsport Alapítvány megalakításában és a Jégcsarnok működtetésében.
Évtizedeken átívelő, önzetlen közösségi munkájával, amely a gazdasági, társadalmi és sportélet területén egyaránt kimagasló volt, Dr. Szabó Antal megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult Zalaegerszeg jó hírének és szellemi gazdagságának építéséhez.
Ezen városépítő tevékenysége jogán méltán érdemes a 2025-ös Zalaegerszegért díjra.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Merő Béla
nyugdíjas rendező, színházesztéta
Dr. Merő Béla 1948. május 20-án született Szekszárdon.
Tanulmányait a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben kezdte népművelés – könyvtár szakon 1967 és 1970 között. Ezt követően a Debreceni KLTE-n tanult közművelődés – népművelés szakon 1974-től 1977-ig. 1979 és 1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát színházelmélet szakon. 1989-ben orosz középfokú nyelvvizsgát tett, majd 1991-ben a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett színház-esztétikai doktorátust.
Pályafutása során több munkahelyen is dolgozott. 1966 szeptemberétől novemberéig ásató munkás volt a Magyar Nemzeti Múzeumban Szekszárdon, majd 1966 novemberétől december végéig előadóként tevékenykedett a Soós Sándor Városi Művelődési Központban Szekszárdon. 1967. január 1-től március közepéig módszertani főelőadó volt a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadóban, majd 1967 márciusa és augusztusa között előadóként dolgozott a Latinka Sándor Megyei Művelődési Központban Kaposváron.
1970. januárjában ismét a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadóban vállalt módszertani főelőadói munkát, majd márciustól népművelő lett a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban, Szekszárdon. 1970-től 1971-ig Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési Központban folytatta népművelőként, amelyet 1971 és 1973 között sorkatonai szolgálat követett szintén Zalaegerszegen. A katonai szolgálat után, 1974-től 1981-ig főelőadóként, majd csoportvezetőként dolgozott, emellett 1980 és 1982 között megbízott igazgatói feladatokat látott el.
1982-ben a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító rendezője lett, ahol egészen 2002-ig dolgozott. Ezzel párhuzamosan, 2001-től 2014-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatói posztját töltötte be. Közben, 2002 és 2006 között a Zalaegerszegi Gönczi ÁMK művészeti tanácsadója volt, majd 2006-tól 2008-ig a Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett Zalaegerszegen. 2008-tól 2014-ig tanárként dolgozott a Békéscsabai Színitanházban és rendezőként a Jókai Színházban, ahol 2014-től azóta is rendező.
Merő Béla nevéhez több fontos kezdeményezés és pozíció kötődik. Alapítója és vezetője volt az 1970-től 2009-ig működő zalaegerszegi Reflex Színpadnak, amellyel számos hazai és nemzetközi díjat nyert. 1974 és 2002 között alapítója és tanára volt a zalaszentgróti Nemzetközi Színjátszó- és Rendező Tábornak. 1978-tól 1980-ig kidolgozta és vezette az Országos színházi nevelési kísérletet. Az 1982-ben alapított Hevesi Sándor Színház egyik alapítója és rendezője volt 2002-ig.
Alapítója és szervezője volt az 1984 és 2000 között működő Nyílt Fórumnak (drámaírók fóruma). 1988-1989-ben Eötvös-ösztöndíjban részesült színházelméleti kutatómunka végzéséhez. 1988-tól 2003-ig a Kőszegi Várszínház művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik a zalaegerszegi Erdei Színház (1992–2001) és az Egervári Esték Nyári Színház (1996–2001) alapítása és művészeti vezetése is. 1998 és 2000 között alapítója és vezetője volt a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak Romániában. 2001-től 2008-ig a Zalai Nyári Színházak Kft. művészeti igazgatójaként dolgozott. 2004-ben alapítója lett a zalaegerszegi Griff Bábszínháznak, ahol 2007-2008-ban a művészeti vezetői feladatokat látta el. Végül 2008-tól 2014-ig a békéscsabai Színitanház tanára volt, 2008-tól pedig a Békéscsabai Jókai Színház rendezője.
Vendégrendezőként a hazai színházak mellett Jugoszláviában (Újvidéken), Romániában (Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Székelyudvarhelyen) és a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában (Herszonban és Kijevben) dolgozott.
Idáig több mint 200 színházi bemutatója volt és 36 játékteret tervezett.
26 ős- ebből 10 magyarországi és 2 ukrajnai – bemutatója volt, és előadásairól 8 tévé felvétel is készült.
Hat könyve jelent meg:
1995-ben Nagyváradon, a Szigligeti Színház Füzetei sorozatban: A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében, 2002-ben Budapesten, az Új Mandátum Kiadónál: Színjáték– színész, Zalaegerszegen, a Pannon Tükör Könyvekben: 2018-ban Volt egyszer egy… Reflex Színpad, 2019-ben Egy színházalapítás viszontagságai és 2021-ben Találkozások, 2024-ben Színházi törekvések Zalában.
Főbb kitüntetései:
- Kulturális Miniszter Eredményes munkájáért dicsérő oklevél (1974),
- Radnóti-díj (1978),
- Zalaegerszeg Város Címere emlékplakett (1984),
- Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Kulturális nívódíja (1995),
- Fehér Rózsa-díj (1996)
- Zala Megyei Alkotói-díj (1997)
- Nemes Vitéz Lovag Oklevél – Nemzetközi és Kárpát- Medencei Szent Korona Apostoli Nemes- Vitéz Lovagrend (2017)
- Művészeti Életpálya Elismerés (2021-től)
- Magyar Arany Érdemkereszt (2024)
Két cikluson keresztül vezette a zalaegerszegi kulturális bizottságot. Munkáját mindig a legnagyobb szakmai alázattal végezte, amelyhez – köszönhetően emberi kapcsolatainak – mindig együttműködő csapatot sikerült építenie. Személyisége valamennyi munkakörében biztosítéka volt a jó munkahelyi légkörnek. Zalaegerszeg, Békéscsaba és Szarvas városának vezetőivel is eredményes kapcsolatokat ápol, beosztottjaival remekül szót ért, ennek köszönhetően egy emberként kiállnak mellette.
A tények azt bizonyítják, hogy túlzás nélkül állítható: Dr. Merő Béla Zala megye és Zalaegerszeg kulturális életében meghatározó szerepet játszott az elmúlt évtizedekben, s mind a mai napig a kultúra-művészet egyik legfontosabb menedzsere. Az ország érdekében végzett kulturális tevékenységét az elmúlt évben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el.
Merő Béla több évtizede meghatározó alakja a zalaegerszegi és a magyarországi kulturális életnek. Alapító tagja a Hevesi Sándor Színháznak, a Griff Bábszínháznak, az Egervári Várszínháznak és a zalaegerszegi Erdei Színháznak. Írói munkássága is elismerésre méltó, amelyet megjelent 6 könyve bizonyít, tudományos tevékenyégével pedig 1991-ben bölcsészdoktori címet szerzett.
Neve és munkássága összefonódott Zalaegerszeggel, szakmai munkássága elismeréseként méltó a 2025-ös Zalaegerszegért díjra.
Képgaléria:
Videógaléria:
Szűcs Gergely Zsolt
a Kölcsey Ferenc Gimnázium nyugalmazott igazgatója
Szűcs Gergely Zsolt első ‒ matematika-földrajz szakos középiskolai tanár ‒ diplomáját a József Attila Tudományegyetemen szerezte 1979-ben.
A diplomája megszerzését követő 40 évben végig pedagógusként dolgozott. Kezdőként 3 éven át kollégiumi nevelőtanár volt Szegeden a Sziklai Sándor Kollégiumban.
Ezután már csak egy főmunkahelye volt: a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium, illetve annak jogelődje a Ságvári Endre Gimnázium.
Egyetemi tanulmányai nem értek véget első diplomájának megszerzésével. A munkahely igényeinek megfelelően még 2 szakot: filozófia (JATE BTK, 1980-83) és számítástechnika (ELTE TTK, 1987-89) elvégzett.
Hosszú pedagógus pályája során folyamatosan képezte magát, azért, hogy megfeleljen a gyorsan változó világ kihívásainak, és tantárgyait magas színvonalon oktathassa. Az akkreditált pedagógus továbbképzések bevezetése óta több száz órányi képzésen vett részt.
Amikor először kapott igazgató megbízást, elvégezte a közoktatás-vezető szakot is. (BME, 2009-2010)
Pedagógusi munkáját mindig lelkiismeretesen, igényesen, az átlagnál nagyobb empátiával végezte. Szaktanárként jelentős energiát fektetett a tehetséggondozásba. Tanítványai informatikából egyéni és csapatversenyeken több országos 1. és 2. helyezést értek el. Mivel nagyon könnyen megtalálta a közös hangot tanítványaival, nagyon sokszor kapott osztályfőnöki megbízatást. Vezetővé válása előtt szinte folytonosan osztályfőnök volt.
A tanári feladatokon kívül innovációkkal, pályázatokkal járult hozzá a gimnázium fejlődéséhez. Munkáját az akkori fenntartó ‒ Zalaegerszeg Önkormányzata ‒ tanácsosi címmel ismerte el.
A gimnázium tantestülete 2008-ban, titkos szavazással, Kölcsey-gyűrű kitüntetést adományozott számára.
2009-ben, a korábbi igazgató nyugdíjba vonulásakor, kollégái biztatására megpályázta és elnyerte az igazgatói tisztséget. Nagy energiával vetette bele magát az új munkakörrel járó feladatokba. Irányításával több sikeres pályázatban is részt vett a gimnázium.
Kialakult az intézmény új beiskolázási profilja. Nyitott volt az új dolgokra, a fejlődésre, mégis vezetése alatt az iskola megőrizte az oktatás klasszikus értékeit: diákjai színvonalas tudással, emberi értékekkel gazdagodva kerültek át a felsőoktatásba.
A tanterven kívül is gazdagította a diákok szemléletmódját: zenei műveltségük mélyítésére a diákjai filharmónia koncerteken vehettek részt, a galériában kiállításokat szemlélhettek. A vezetőség tagjaként támogatta tehetségük kibontakozását sport, művészeti és szaktantárgyi területeken egyaránt.
Döntéseit mindig a tanulók és a pedagógusok érdekeinek figyelembevételével hozta meg. A tanulókkal és szülőkkel történő beszélgetések során magas fokú empátiával viszonyult a felmerült problémákhoz. Elmondható, hogy a városi szinten minimálisnak tekinthető lemorzsolódás ennek is köszönhető.
Az oktatási rendszer átalakítása és a fenntartóváltás után, az intézményi igazgatók szerepe és elnevezése megváltozott. Intézményvezetőként türelmesen, lojálisan végezte el az átalakítással járó feladatokat.
Az új pedagógus-minősítési rendszer bevezetésekor elsők között vett rész a szakértői képzésen, és lett ezáltal mesterpedagógus. Kollégáit is biztatta, hogy vegyenek részt a minősítésekben. A minősítésekre jelentkezők minden segítséget megkaptak tőle a felkészüléshez.
Lelkesedése, elkötelezettsége a minőségi oktatásért segített megőrizni a gimnázium megyei rangját. Rendszeresen ösztönözte kollégáit a megújulásra, az új oktatási módszerek elsajátítására.
A városban elsőként vezette be az iskola az elektronikus naplót, mellyel nagy adminisztratív terhet vett le a tanárok válláról.
2014-ben ismét megpályázta és elnyerte az intézményvezetői tisztséget.
Vezetői munkássága alatt a gimnázium minden területen fejlődött. A sikeres szakmai munkát jelzi a Kölcsey Ferenc Gimnázium iránti megnövekedett érdeklődés, amelyet a felvételi jelentkezések növekvő száma is mutat.
2019-es nyugdíjba vonulásakor elmondható volt, hogy elismerésre méltó pedagóguspálya és egy eredményesen működő gimnázium állt Szűcs Gergely Zsolt mögött.
Igazgatói és pedagógusi életútja, melyet a generációk nevelésének és az iskola kiemelkedő fejlesztésének szentelt, példaértékű és felejthetetlen örökség Zalaegerszeg számára. Ezen kimagasló életművéért és a város szellemi életéhez való hozzájárulásáért a 2025. évi Zalaegerszegért díjat vehette át.
Képgaléria:
Videógaléria:
Maurizio Gualdi
a goriziai Sci Club Monte Calvario Egyesület elnöke,
testvérvárosi kapcsolattartó
Több cikluson keresztül önkormányzati képviselő, emellett 2 gyermek édesapja és 5 gyermek nagypapája.
Gorizia – Zalaegerszeg olasz testvérvárosa – közéletének is aktív szereplője a 2010-es évek elején tett hitet a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése mellett. Több alkalommal hozott turistacsoportokat Zalaegerszegre, hogy népszerűsítse a magyar testvérvárost, és minél több honfitársával ismertesse meg a zalai dombok által körülölelt település kultúráját, nevezetességeit, látnivalóit.
Az együttműködés bővítésének lehetőségét egy goriziai stand működtetésében látta, amely az Egerszeg Fesztiválon több mint 10 éve mutatja be Gorizia és térsége gasztronómiai kínálatát, hagyományait, minden évben egy újabb ételkülönlegességre helyezve a hangsúlyt.
Az első években csupán 4 fős csapattal érkezett, majd a gyümölcsöző kapcsolatnak köszönhetően egyre többen kezdtek el érdeklődni városunk iránt, így a fesztiválra a standot üzemeltető csapat mellett mintegy 30 fős baráti társaság is érkezik évről évre, hogy felfedezzék Zalaegerszeget.
Maurizio fontosnak tartotta, hogy Gorizia ne csak az Egerszeg Fesztivál alkalmával legyen jelen, hanem képviseltesse magát a Vadpörkölt és Borfesztiválon is, ahol eleinte egy, néhány éve pedig már 2 főzőcsapattal vesznek rész.
Maurizio Gualdi és csapata e rendezvényen is fontosnak tartja, hogy a zalai vadételek mellett a Friuli Venezia Giulia tartományra jellemző ételkülönlegességek is terítékre kerüljenek, ízelítőt kínálva a testvértelepülés polgárainak az olasz konyha remekeiből.
Maurizio szervezésében, csakúgy, mint az Egerszeg Fesztivál alkalmával, őszi rendezvényünkre is több mint 30 fős társaság látogat el.
Szervező tevékenységének köszönhetően az elmúlt másfél évtized alatt számos barátság szövődött és közös program valósult meg, amelyek mind-mind követendő példái egy jól működő testvérvárosi kapcsolatnak.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolása és elmélyítése terén végzett, kiemelkedő munkáját a városi közgyűlés méltán ismerte el a 2025. évi Zalaegerszegért díjjal.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Sándor Erzsébet
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nyugdíjba vonult aljegyzője
Dr. Sándor Erzsébet az általános iskola befejezése után tanulmányait Zalaegerszegen a Ságvári Endre Gimnáziumban folytatta.
Az érettségit követően az Államigazgatási Főiskolára jelentkezett, ahol 1985-ben szerzett igazgatás-szervező diplomát.
A főiskola befejezését követően a Zalaszentiváni Községi Közös Tanács VB-nél dolgozott gyámügyi előadóként, majd igazgatási csoportvezetői megbízást kapott.
1987. február 1-jétől a Zala Megyei Tanács VB Ifjúsági és Sportosztályara került, ahol ifjúságvédelmi előadói munkakörhöz tartozó feladatokat látott el. Ezt követően a Szociális és Egészségügyi osztályon főelődóként dolgozott.
Dr. Sándor Erzsébet 1990-ben az Államigazgatási Főiskola szociálpolitikai szakán szerzett szakosító oklevelet.
1992. május 16. óta volt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának dolgozója.
Kezdetben a személyügyi főelőadói feladatkört látta el.
1999-ben a JPTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Ezt követően a Polgármesteri Hivatal Jogi Irodájában jogi szakreferensként tevékenykedett, majd 2002-től 2003. december 31-ig a Jogi iroda vezetője volt.
2004. január 1-től Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése aljegyzővé nevezte ki.
Munkáját alapos szakértelemmel, kötelességtudóan, nagy felelősségérzettel és erős hivatástudattal végezte. Jó konfliktuskezelő, problémamegoldó készsége és rendhagyó empátiája miatt kollégái bizalommal fordultak hozzá, mindig segítőkész volt.
Döntéseiben megfontolt és tárgyilagos. Szerénysége mellett jó közösségi ember. Hivatali tevékenységével, magatartásával hozzájárult a közszolgálat tekintélyének öregbítéséhez.
Korábbi kitüntetései:
1999 – BM dicséret és jutalom
2004 – A Köz Szolgálatáért Érdemjel bronz fokozat
2016 – Magyar Arany Érdemkereszt
2024 – A Közigazgatás Szolgálatáért Érdemérem miniszteri elismerés
Köztisztviselői életútja, melyet a legmagasabb szintű szakmai alaposság és a közösség iránti felelősség jellemzett, elismerésre méltó és követendő példa. Kiemelkedő munkáját a város 2025-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Farsang László
Farsang László 1949. december 15-én született Csácsbozsokon.
Tanulmányait Győrben, a Liszt Ferenc Zeneiskolában végezte, trombita tagozaton, majd a Népművelési Intézet felsőfokú fúvós karnagy képzésen tanult tovább.
Első munkahelye Lentibe vezette, ahol a Lenti Zeneiskolában rézfúvóstanárként dolgozott.
1975-tól a Pálóczi-Horváth Ádám Zeneiskola rézfúvóstanára, ahol sokat tett a zene népszerűsítéséért, a tehetséges diákok patronálásáért, zenei pályán történő elindításáért.
A Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar elődje, a Zalaegerszegi Ifjúsági és Úttörőzenekar 1975-ben alakult Farsang László karnagy, rézfúvós zenetanár vezetésével.
A Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola növendékei és a felnőtt zenebarátok összefogásának eredményeként indult útjára az amatőr együttes, amely mára Zalaegerszeg színvonalas művészeti csoportjává vált.
Farsang László két zenekart is irányított, vezetésével működött az ifjúsági együttes, de a felnőtteket, az egykori katonazenészeket, illetve a régebben zenét tanultakat tömörítő zenekar is.
Farsang László a Zalaegerszegi Fúvószenekar egyik emblematikus alakja, áldozatos és szeretetteljes munkájának köszönhető a zenekar létrejötte, zeneszerető emberekkel való megtöltése.
Zalaegerszeg kulturális és közösségi életet meghatározó, magas színvonalú tevékenységével jelentősen hozzájárul a város fejlődéséhez, közösségformáláshoz, 2025-ben méltán kaphatta meg a Pro Urbe Zalaegerszeg címet.
Képgaléria
Videógaléria
Iványi Ildikó
Iványi Ildikó 1942. június 14-én született Budapesten. Az általános iskolát Balatonföldváron kezdte, majd azt a család Zalába költözése miatt Gutorföldén fejezte be. Zalaegerszegen a Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát. Zalabaksán és Gutorföldén kezdte meg a pedagógusi pályáját.
Később a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészeti Karán vehette át magyar szakos középiskolai tanári diplomáját 1974-ben. Azóta Zalaegerszegen él.
Egy évet dolgozott nevelőtanárként a Martos Flóra Kollégiumban, majd a Deák Ferenc Szakközépiskolába hívták magyart tanítani, ahol 25 évet töltött el. Nyugdíjba vonulása után 3 évet tanított a Zrínyi Gimnáziumban is.
Fontosnak tartotta a tanórákon kívüli kulturális nevelést is. A Deák Szakközépiskolában Galériát alapított, ahol zalai művészek mutatkoztak be.
Író-olvasó találkozókra, színházlátogatásra vitte a diákjait.
A megyei Pedagógus Szakszervezet kultúrfelelőseként ének- és szavalóversenyt szervezett tanároknak.
Gábriel József festőművész első kiállítását az MMIK-ban és Nyakas Klára bábjait is ennek a munkának köszönhetően mutatták be.
15 évig vezette a Nagycsaládosok Egyesületét, ahol közel 100 családnak szerveztek előadásokat, kirándulásokat, közösségi programokat.
2003-ban Zalaegerszegen volt az Országos Nagycsaládos Találkozó, ahol közel 2000 fő vett részt az ország minden részéből.
A Vizslaparkban szobrot állítottak, amelyet az Ady művészeti iskola kerámia szakkörös tanulói terveztek és készítettek.
A Kisfiú kutyával című szobornál ünnepelték minden évben a Gyermekek Világnapját, szeptember 11-én.
2000-ben felelevenítették a zalai maszkázást, amely Városi Farsangi felvonulásként hagyománnyá vált és mai napig is tart.
A több, mint 3 évtizede megalapított Színházbaráti körben művészekkel beszélget. Ezt folyamatosan csinálja, helyi és itt szereplő ismert budapesti színészeket, rendezőket mutat be a hallgatóságnak.
Az alapító elnök lemondása után Ildikó lett a kör vezetője. Ehhez hasonló megtisztelő felkérés a könyvtárak részéről, hogy meghívott írókkal is beszélgetést vezet.
Az Együtt Zalaegerszegért Egyesületben kulturális munkára kérték fel 2000-ben. Így jött létre a Lokálpatrióta klub, amely a városról szól. Története, irodalma, építészete, művészeti csoportjai, elszármazottai híresebb emberei a téma.
Sokat segítenek az előadásokban a levéltár, a múzeum szakemberei. Nagy öröm számára, hogy mindig teltházas a Deák könyvtár előadója.
2015-ben a Nyugdíjas Pedagógus Egyesület vezetésére kérték fel. Ekkor a Nagycsaládos Egyesületet átadta a fiatalabbaknak.
A népművészet mindig is érdekelte édesanyjának köszönhetően. Elvégezte Gébárton a Népi játszóházvezetői tanfolyamot. Rábeszélésre nyugdíjba vonulása után nyitott egy népművészeti boltot kölcsönből, ahol elsősorban zalai alkotók munkáit árusították.
Zalaegerszeghez kötődő ajándékokat is készített, mivel nem volt leporello a városról, így ez is elkészült.
Nagy szerelme az idegenvezetés, öröm számára megmutatni az országot, a helyi értékeket az érdeklődőknek. De legszívesebben városunkat mutatja be az ide látogatóknak.
Jóleső érzés számára ilyenkor a leggyakoribb mondat amit hall, hogy milyen szép Zalaegerszeg.
Az Életet az Éveknek országos kulturális bizottságban Zala vármegyét képviseli. A feladata, hogy országos bemutatókon legyenek zalai szereplők.
2001-ben Zalaegerszegért díjat, 2011-ben Lokálpatrióta díjat, 2022-ben az Életet az Éveknek Országos Szövetség elismerő oklevelét kapta meg munkássága révén.
2025-ben a városért önzetlenül végzett társadalmi munkája elismeréseként Pro Urbe Zalaegerszeg díjat kapott.
Képgaléria
Öveges József (posztumusz)
1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus.
Tudományos munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztő sorozatai által vált országszerte ismertté.
Öveges József ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenően népiskolai tanítók voltak. Öveges József az elemi iskola első 5 osztályát a Győr vármegyei Péren végezte, szülei ezt követően a győri bencés gimnáziumba adták.
1912-ben, 17 évesen felvételt nyert a piarista rendbe, szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A gimnázium 7-8. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.
Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika-fizika szakos tanárnak.
Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különböző iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten is.
1919. július 4-én szentelték pappá.
1929-ben jelent meg első könyve Időjóslás – időmeghatározás címmel.
Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka valószínűleg az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: „A legegyszerűbb a legművészibb.”
Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani.
1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképző Intézetében tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott.
1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát.
1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron).
A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének is tagja volt.
Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését segítő kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.
Hitt az élő szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon.
Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.
Több mint 30 ismeretterjesztő könyve látott napvilágot, emellett több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban.
Művei – melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbről a fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülő, választékos magyar nyelven.
Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig első ízben neki ítélték oda az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.
A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik.
Szakmai életpályája elismeréséül posztumusz díszpolgári címet adományozott neki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése.
Kitüntetései:
- 1948: Kossuth-díj
- 1962: Bugát-emlékérem
- 1963, 1964, 1968: Rádió és Televízió nívódíja
- 1964: Tata város díszpolgára
- 1970: SZOT-díj
- 1972: TIT aranykoszorús jelvény
- 1974: Prométheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg)
- 2022: Magyar Örökség díj (posztumusz)
- 2025: Zalaegerszeg Város Díszpolgára (posztumusz)
Képgaléria
Nivodom Kft.
A zalaegerszegi cég 1998-ban alakult. Főtevékenysége lakó- és nem lakó ingatlanok építése, de számos más kivitelezési és építési munkálat, üzemcsarnokok, közművek és vezetékek építése is igazolja kiemelkedő színvonalú szakmai munkájukat országszerte.
Zalaegerszegen is számos épület, intézmény viseli a NÍVODOM Építőipari Kft. kézjegyét. Többek között a nemrégiben átadott impozáns Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac, a Zalaegerszegi Olajipari Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. épülete és sok orvosi rendelő.
Nevükhöz fűződik a Dobronhegyen található Árpád-korabeli Szent Ilona-kápolna felújítása is.
A lokálpatrióta cég képzőművészeti tárlatok, alapítványok lelkes támogatója, de a ZTE KK egyik szponzoraként is jelentős szerepet vállal a város kulturális és sportéletének támogatásában.
2024-ben
Képgaléria:
Zalaco Sütőipari Zrt.
A cég több, mint hét évtizede tudatosan mindig is a vásárlók igényeit és elvárásait tartotta szem előtt, miközben a magyar hagyományos, valamint a családi receptek szolgáltak alapul péksüteményeik elkészítéseinél.
A Zalaco Sütőipari Zrt. 2024-ben ünnepelte fennállásának 74. évfordulóját. Az 1950-ben alapított cég két és fél évtizede családi vállalkozásként működik, ez idő alatt a megye, majd a régió és immár az ország meghatározó sütőipari vállalatává nőtte ki magát.
Félszáz üzlete működik Zala, Vas, Veszprém, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyében. Termékkínálata országosan is egyedülálló, ugyanis több mint 400 féle pék-, és cukrászterméket forgalmaznak.
Naponta 50 ezer vásárló keresi fel szaküzleteiket. Ragaszkodnak a természetes alapanyagok és a saját receptek használatához. Jelenleg csaknem 850-en dolgoznak a vállalatnál, míg 10 évvel ezelőtt 180 fő volt a dolgozók létszáma.
Lelkes és állandó támogatói jótékonysági kezdeményezéseknek. A fiatal tehetségek, sportolók számára a cég támogatása professzionális fejlődési lehetőségeket jelent. Szponzori tevékenységük a Zalai Úszó Klub úszói, a ZTE Sportlövész Klub sportlövői, valamint az Andráshida Sport Club sportolói számára tesz lehetővé magasabb színvonalú felkészülést, illetve utánpótlás kinevelését.
A cég 2009-ben Zalaegerszeg „Innovációs Díja” kitüntetésben részesült, 2024-ben pedig a Sport mecénása kitüntető díjban részesülhetett ezen a területen végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
Cégük számára meghatározó a környezetünk védelme, ezért is bővítik folyamatosan járműparkjukat egyre több elektromos autóval. Szaküzleti hálózatukban a visszaváltható, hulladékmentes poharakat is elérhetővé tették, emellett mosható, környezettudatos bevásárlótáskákat is forgalomba hoztak. Fontos számukra a hozzájuk betérő vásárlók és munkatársaik egészségének védelme is, ezért a higiéniai előírásokat szigorúan betartják.
Cégük központi telephelye Zalaegerszegen, a Kaszaházi úton található. A város iparterületén 6 évvel ezelőtt hozták létre a fagyasztott termékeket gyártó üzemüket. 2019-ben ugyanezen a területen valósult meg legújabb üzemük építése, amely 2021-ben a legmodernebb informatikai rendszerek alkalmazásával kezdte meg működését. Ebben a két, együttesen több mint 10 ezer négyzetméteres komplexumban kizárólag olyan termékeket gyártanak, amelyek fagyasztott állapotban kerülnek bolthálózataikba és partnereikhez.
Az innovatív fejlődés érdekében zalaszentgróti, ajkai, komlói üzemükben is zavartalan a termelés. 2023-ban zalaegerszegi, iparterületi telephelyükön összesen 750 kWp teljesítményű, 1780 darab panelt magában foglaló napelemparkot létesítettek. Emellett szintén Zalaegerszegen, a vállalat központi üzemének tetőszerkezetén 150 kWp, míg a zalaszentgróti, kézműves üzemnél 75 kWp teljesítményű napelem-beruházást hajtottak végre.
Elismerések
- Szombathelyen, a Fő téri üzlet 2010-ben az “Év látványpéksége” lett.
- A szakmai munka elismeréseként cégük 2011-ben megkapta Zalaegerszeg “Innovációs Díját”.
- 2012-ben a VOSZ Zala megyében az Év vállalata címet nyújtotta át a Zalaco Zrt. vezérigazgatójának.
- 2014-ben vállalkozásuk a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala megye gazdaságáért elismerést kapta meg.
- Szintén 2014 decemberében Berta László az “Év Vállalkozója-díjat” vette át a Vállalkozók Országos Szövetségétől.
- 2020-tól a Zalaegerszegi Úszó Klub (ZÚK) immár a Zalaco-ZÚG nevet használja
- 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is a Zalaco Sütőipari Zrt. Superbrands-díjas lett.
- 2009-ben Zalaegerszeg „Innovációs Díja” kitüntetés
- 2024-ben Zalaegerszeg „Sport mecénása” kitüntetés