Darabos Géza
Darabos Géza építészmérnök és a Zalaegerszegi Vívóegylet vezetője, 1971-ben született Zalaegerszegen. A középiskolás éveit a Zrínyi-gimnáziumban töltötte el, diplomát pedig a Műszaki Egyetemen szerzett. A vívás iránti szeretete és elköteleződése gyermekkorából fakad, hiszen vívószülők gyermekeként ebben élte mindennapjait. A későbbi évek során már hivatalosan is a zalaegerszegi vívás egyik elhivatott segítője, hiszen 2014–től a vívóegylet elnökeként sokat fáradozik a sportág népszerűsítésén. A fiatalok testi, lelki fejlesztését, sportolásra, mozgásra ösztönzését céljául kitűző klub élén sokat tett a megfelelő infrastrukturális körülmények kialakításáért, többek között a modern, minden igényt kielégítő az egylet múltjához, hagyományaihoz méltó vívóterem létrejöttéért. Az élsport mellett az utánpótlás nevelés, a tömegsport, az iskolai foglalkozások is a mindennapok feladatai közé tartoznak, további céljaik között szerepel a felnőttvívás és a kerekesvívás népszerűsítése is. A sportklub olyan családias, összetartó közösséggé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, melynek értékét nemcsak a kimagasló eredmények, dobogós helyezések adják, hanem a kitűzött célok, az emberi karakterek, az erő, a lendület, mindebben Darabos Géza szerepe vitathatatlan. A Zalaegerszegi Vívó Egylet a Mindszenty Sportcentrumban működik, melynek tervezője is maga az elnök, Darabos Géza volt.
A vívóegyletben nyújtott felelősségteljes munkáján kívül fontos megemlíteni építészmérnöki tevékenységét is, hiszen több zalaegerszegi és Zala megyei épület tervezési munkálataiban játszott fontos szerepet. Építészként számos megyeszékhelyi középület (Csipke Parkolóház, Integrity Magánklinka, Alsóerdei Sportközpont), ipari épület (ADA Matracüzem) és köztér (Dísz tér) megalkotásában működött közre.
A Zalaegerszegi Vívó Egyletben és a városért nyújtott munkájáért Zalaegerszegért Díjjal jutalmazták.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Zoltánné Vajda Etelka
Horváth Zoltánné Vajda Etelka tanítói pályafutásának indulását meghatározta szüleitől kapott értékei, mint a gyermekszeretet, alkotómunka, nyitottság, amik életének mozgatórugói lettek.
Generációk sokasága általa szerette meg a matematikát, a magyar népmesék bölcsességét, a rajz és technika órák alkotói élményét, a magyar népi gyermekjátékokat.
Első munkahelye (a zalaegerszegi József Attila Általános Iskola) után 1983-tól különböző feladatkörökben dolgozott abban az intézményben, ahol végül lezárta aktív pedagógiai pályáját, a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában.
Munkaközösségvezetőként szakmai irányítója volt az alsó tagozatnak. A tanítás mellett a munkahelyi csapatépítésben is megmutatkozott elkötelezettsége: szakmai csoportokat szervezett egy-egy nagyszabású oktatási feladatra, gyermekprogramok, nevelőtestületi tanulmányutak lehetőségeit kutatta és valósította meg. Igazgatóhelyettesként kezdeményező szerepet vállalt a szakmai megújuláshoz vezető intézményi minőségirányítási programban. Felmérve a szülői igényeket, vezetőtársaival karöltve egy olyan hosszútávú oktatási projektet dolgozott ki, amely előrelátó volt és a mai napig meghatározza az iskola arculatát. Létrehozta a nevelőtestületen belüli néptánc-oktatói munkaközösséget, és ezzel együtt elindította a néptánc tantárgyi keretben való tanítását. Ebben évekig ő maga is oktató volt, illetve rendezte az évzáró táncesteket. Tagintézményvezetőként az intézményi integráció időszakában (2002.) partner volt az átalakulásban és súrlódásmentesen menedzselte az átalakítás folyamatát, őrizve értékeinket és példát mutatva segítette új kollégák beilleszkedését a tantestületbe. Ez az időszak az oktatási, a kulturális pályázatok időszaka volt számára. Ének-zene tagozatos énekkaruk nemzetközi sikereihez hozzájárult szervezőmunkája. Számos intézményi kapcsolatot épített az országban és az országhatáron túl. Az iskola történetét és pedagógiai hitvallásunkat bemutató kiadványok, kötetek szerkesztőjeként hozzájárult az intézmény megismertetéséhez (Iskola a Varkaus téren, Szülőföldem daloskönyve, Vadkörtefa fehéret virágzik).
Kuratóriumi tagként két iskolai alapítvány létrejöttében vállalt meghatározó szerepet az oktatás-nevelés lehetőségeinek bővítésére. A későbbiekben a „Gyermekeinkért, a Jövőnkért” Alapítvány kuratóriumi elnökeként irányította a támogató munkát, számos alapítványi bál sikerének kovácsaként.
Horváth Zoltánné Vajda Etelka 2001-ben egyéni kezdeményezéssel hozta létre a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában a képzőművészeti teret állandó kiállítások rendezésével: tanítványaink személyiségformálása, művészeti nevelése és a szép iránti igényük fejlesztése céljából.
Nyugdíjazása óta folyamatosan és rendszeresen készíti elő, szervezi, rendezi a mindenkori alkotóművészi prezentációkat, vagyis az események teljes lebonyolítását. Így kötődik aktívan saját iskolájához.
A zalaegerszegi oktatási életben végzett kimagasló munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Évgyűrűk Nyugdíjas Klub
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub Zalaegerszeg Csácsbozsok-i városrészének nyugdíjas klubja, mely 2005. január 21-én alakult. A klub a városrész meghatározó közössége, amelynek tevékenysége kihat az egész városrész kulturális életére. A klubot 14 évig a Zalaegerszegért Díjas Király Imre vezette, majd 2019-ben az elnökséget Nagy László vette át. Mostani vezetője Szabó Gyuláné, Ibolya bár nehéz időszakban vette át az elnöki feladatokat, gondos odafigyeléssel, nagy lelkesedéssel élesztette újra a klub tevékenységét és vezeti a klubot, szervezi programjaikat. A klub baráti-, de egyúttal jelentős kulturális és gazdasági értékeket is létrehozó közösség, amely a város határain túl is ismert dalkört működtet, s különböző programjaira városszerte kíváncsiak az emberek. Ilyenek a májusfa állításhoz kötődő programok, a szőlőhegyeken rendezett borút, a dalos találkozó, vagy a városkapuban, a Szent István szobornál felállított mindenki karácsonyfája és betlehem, vagy a Mindenki karácsonya ünnepség, ahol az Évgyűrűk Dalkör évek óta pásztorjátékot ad elő.
A klub 2021-ben költöztette át székhelyét az Izsák Imre Általános Iskolából a Dán Termelőiskola egyik épületébe. Az épület környékét a klubtagok rögtön parkosították, rendezték.
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub a csácsbozsoki városrész életében meghatározó közösséget teremtő, kulturális tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Kereki Zoltán
Kereki Zoltán sportolói életútja a Kőszegi Textiles SE-nél kezdődött. 18 évesen az egyesülettől két évre Körmendre került. Szombathelyen a Haladásnál lett élvonalbeli és válogatott labdarúgó. 1979-ben csapata kiesett az NB I-ből, és ekkor igazolt át Zalaegerszegre. A két klubban összesen 315 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 50 gólt szerzett. Pályafutását az osztrák FC Wacker Innsbrucknál fejezte be (1984-1986).
1976 és 1980 között a magyar válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon ő is tagja volt a csapatnak.
1986–1987-ben a Nagykanizsai Olajbányász vezetőedzője volt. Ezután három idényen át vett részt a Zalaegerszegi TE utánpótlás életében, mint szakágvezető és edző. 1988 januárjától a felnőtt csapat mellett pályaedzőként tevékenykedett, majd 1989 októberében vezetőedző lett. Sportvezetőként az 1990–1991-es idényben a Haladás VSE labdarúgó szakosztály vezetője, valamint 1992–1993-ban a BVSC utánpótlás igazgatója volt. 1993-ban jelölték az MLSZ elnöki tisztségére.
Utánpótlás igazgatóként dolgozott az MLSZ-nél, valamint 2009-2010 között ő volt a ZTE FC utánpótlás igazgatója.
A zalaegerszegi sportéletben nyújtott aktív és elkötelezett munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Parkinson Egyesület
A Zalaegerszegi Parkinson Klub 1998-ban Tolvaj Márta kezdeményezésére alakult. A cél az volt, hogy segítsék a betegeket mindazon ismeretek átadásával, melyek által könnyebbé válnak a hétköznapok számukra.
A 2001-ben egyesületté alakult szerveződés munkáját a kezdetektől segítette a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztálya. Az egyesület indíttatása, hogy az orvosi ellátás mellett segítse az érintettek és családjuk mindennapjait. Évente két nagyobb rendezvényük mellett, vízi tornán vehetnek részt a termálfürdőben, és a neurológia gyógytornászai is foglalkoznak velük a kórházban. A tagok agilitását jól példázza, hogy 2007-ben az egyesület szervezte a Parkinson Világnapot. Baráti kapcsolatok, vidám rendezvények, közös programok jellemzik a Zalaegerszegi Parkinson Egyesület hétköznapjait. Adventkor, újévkor találkozókat tartanak, nyaranta kirándulásokat szerveznek, melynek helyszínei a Gébárti-tó, az ott lévő kézműves ház, valamint az alsóerdei Azáleás-völgy. Az egyesület több évtizedes működésében a tagok aktivitása és az önkéntesek munkája egyaránt szerepet játszik.
Az elmúlt években befolyt támogatásokból gyógytorna eszközöket vásároltak, elmondható, hogy a készlet folyamatosan bővül. A civil szervezetekkel való szoros együttműködés fontossága a gyógyításban is elengedhetetlen, hiszen közös a cél: minél hosszabban és jó életminőségben tudjanak élni a betegek.
Egészségnevelési, felvilágosító, közösségteremtő tevékenységükért, a Parkinson-kórban szenvedők támogatásáért, segítéséért végzett áldozatos munkájukért A Zalaegerszegi Parkinson Egyesület Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dóra János – Forest Hungary Kft.
Dóra Jánost legtöbben, mint a Forest Hungary Kft. egyik tulajdonosát, ügyvezetőjét ismerték.
A céget üzlettársaival 1991-ben alapította. A bútoralkatrész kereskedelemmel foglalkozó cég mára Magyarország piacvezető vállalata, és a sikeres leányvállalatokat és képviseleteket tudhat maga mellett a szomszédos országokban is.
Ezzel a – egyébként több milliárdos – teljesítménnyel a Forest Zalaegerszeg egyik meghatározó vállalata.
Dóra János azonban nem csak az üzleti életben alkotott maradandót. A cég ügyvezetőjeként, illetve magánemberként a kultúra, azon belül is a zalai művészet, a zalaegerszegi művészek nagylelkű támogatójaként számtalan alkalommal járult hozzá a művészet sikereihez.
A Forest Hungary Kft. hosszú évek óta kiemelt mecénása a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak, de úgyszintén a budapesti Madách Színháznak is. A cég a képzőművészetet is patronálja: Németh János szobrász és keramikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész impozáns alkotása díszíti a vállalat bejáratát, illetve a magánember Dóra János lakását is.
Dóra János évek óta támogatója volt Buday Mihály festőművésznek, illetve a nevével fémjelzett zalaszentgyörgyi művésztelep munkáját is segítette.
A Zalai Príma Díj mecénásaként szintén segítő kezet nyújtott a lokális kultúra értékeinek felmutatásában és megőrzésében.
A zene és a tánc is szívügyei közé tartozott: a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendszeresen megrendezésre kerülő Jazz Szerda rendezvénysorozatot a kezdetektől fogva támogatja. Anyagi eszközökkel és a vállalkozásánál dolgozó tagok rugalmas munkabeosztásának elősegítésével hozzájárult a Kutyakölykök Táncegyüttes országos sikeréhez.
Ugyanakkor az XXL Tánccsoport támogatásával egy másik táncműfaj eredményeinek is többször részese lehetett.
Mindezek mellett Dóra János életében fontos szerepet játszott a református egyház. Életében folyamatosan segítette egyházának helyi életét, beleértve a kultúrát is. Tevékeny szervező és anyagi patrónus volt a zalaegerszegi református templom új orgonájának megvalósulásában, amely 2013 márciusában szólalhatott meg először a hívek előtt. Ezzel párhuzamosan a régi orgona Becsvölgyére történő átszállításával szülőfalujának egyházi és kulturális életét is igyekezett fellendíteni, ahol is ezen kívül a faluház életének és a falu kultúrájának egyik jelentős támogatója volt.
Dóra János mindezek alapján méltó módon kapta meg 2004-ben a kultúra mecénása díjat.
Dóra János 2021 májusában, életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Devecz Miklós – Flextronics International Kft.
Devecz Miklós villamosmérnöki diplomával rendelkezik, melyet 1983-ban szerzett a Lengyelországban található wroclawi műszaki egyetemen.
Angol és lengyel nyelvből felsőfokú, német és orosz nyelvből társalgási szintű nyelvtudással rendelkezik.
1983 és 1986 között a MOM Magyar Optikai Művek zalaegerszegi egységében a hajlékonylemez meghajtó gyártásáért felelős technológusként, termelési felügyelőként és termelési területvezetőként dolgozott.
1986 és 1989 között Líbiában vállalt munkát, a misuratai VERTESZ Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalatnál, ahol ő vezette azt a magyar csoportot, amelyik sikeresen kivitelezte egy beépített acélolvasztó üzem létrehozását.
1989 és 1991 között szintén Líbiában dolgozott a misuratai Korf Engineering GmbH-nál, ahol ő vezette azt a gyáregységet, amelyben a nemzetközi csoport és a líbiai alkalmazottak együtt dolgoztak.
1991 és 1994 között Indiában és Nigériában dolgozott a Voest Alpine Industrial Services-nél. Feladata a helyi alkalmazottak képzése volt, hogy biztonságosan és jövedelmezően működtessék és üzemeltessék az acélolvasztó üzemet.
1995-ben került a Flextronics Internationalhoz (FI). A szingapúri székhelyű Flextronics vezető szerepet játszik az elektronikai gyártási szolgáltatások (EMS) területén, elsősorban a technológiai eljárásokkal foglalkozó cégek számára biztosít üzemeltetési szolgáltatásokat.
A 2004. pénzügyi évben teljesített 14,5 milliárd USD bevételével az egyik legnagyobb világszinten működő cég, 5 kontinens és 29 országában van jelen kiemelkedő szolgáltatási ágazataival: tervezés, technika, gyártás-termelés és logisztikai.
Devecz Miklós az évek során különféle beosztásokban dolgozott a cégnél.
1995 és 2000 között a Flextronics zalaegerszegi gyáregységének termelési igazgatója. 2000 és 2001 között a zalalövői gyáregység igazgatója. 2001 és 2003 között a magyarországi ipari parkok fejlesztési igazgatója volt.
Ezzel párhuzamosan 2002-től ő volt a Stratégiai Fejlesztések és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatója Magyarországon. 2003-tól ő az Ipari Parkok (IP) európai fejlesztési igazgatója lett.
2004-től pedig a Flextronics európai stratégiai igazgatója, egyben az Európai Stratégiai Tervező Vezetőség (SSPG) tagja. Fő feladata a kínai stratégia vezetése volt világszinten.
A Flextronics Magyarországnak ugyanis sikerült szerződést kötnie olyan kínai cégekkel, akik az EU piacára termelnek hazákban.
A SSPG tagjaként feladata az együttműködés az európai vállalati és logisztikai csoporttal a különböző stratégiai ügyekben, különösen hangsúlyt fektetve az Corridor V (TEN) és a kínai stratégia logisztikai előnyeire.
Devecz Miklós tevékenyégével igen sokat tett a város foglalkoztatási arányának javításáért és a multinacionális cég zalaegerszegi letelepítéséért és fejlesztéséért. Ugyanakkor a cég fejlesztésén túl elévülhetetlen érdemei vannak a város hírnevének öregbítésében, más városokkal és cégekkel való kapcsolatának fejlesztésében és a zalaegerszegi műszaki felsőoktatás meghonosításában is.
Ezen ismérvek alapján Devecz Miklós méltán kapta meg 2004-ben Zalaegerszeg Innovációs Díját.
Bóbics Antal – Anton Szerszámkészítő Kft.
Bóbics Antal az Anton Kft ügyvezető igazgatója, 1974-1976-ig Budapesten a Tungsram Vákuumtechnikai Gépgyárában dolgozott, mint szerszámkészítő.
Párhuzamosan esti tagozaton szerszámkészítő szakra járt a „21”-es Szerszámkészítő Szakközépiskolába.
Az 1976-1978-ig tartó katonai évek után 1978 szeptemberétől 1987 áprilisáig a Tungsram Rt. Zalaegerszegi alkatrészgyárában dolgozott különböző munkakörökben.
Ezen időszak alatt számos országban volt kiküldetés alatt, mint például Lengyelországban, Bulgáriában, Irakban és az akkori Csehszlovákiában.
1990. január 1-jén kezdte jelenlegi vállalkozását, mely 1992. december 15-ig, mint az Univerzal Ipari Szövetkezet „54”-es számú általány-elszámolásos részlegeként működött.
1992. december 15-én alakult a jelenlegi társasági forma, az Anton Szerszámgyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., melynek jelenleg 200 fő dolgozói létszáma van.
A Kft fő tevékenysége a szerszámkészítés, műanyag alkatrészek gyártása fröccsöntő gépeken, illetve széria szikraforgácsoló megmunkálás.
Mivel a szerszámterveket szintén házon belül készítik, a darabtól-darabig elv érvényesül, azaz a megrendelő biztosítja a mintadarabot, vagy rajzot, esetleg a 3D-s modellt, és a már szériaképes szerszámot kapja meg, amit felszerelve a fröccsöntő gépre gyárthatja a műanyag alkatrészt.
A cég indulása az alábbi körülmények között történt: A rendszerváltást követően a szerszámkészítő nagyvállalatok megszűntek, a piacon kialakult hiány, és gyártói bizonytalanság állapotában az Anton Kft. a bonyolult, egyedi tervezésű, speciális szerszámok gyártására vállalkozott, főleg azon termékekkel, amelyek készítését más cégek – műszaki hiányosságok miatt – nem vállalták. Ez a szakterület az autó, háztartási és elektromos gépalkatrészgyártó szerszámok, nagy precizitású műanyag-fröccsöntő és hidegalakító szerszámok gyártása volt.
1995-től kezdték fejleszteni a műanyag fröccsöntést külön üzletágban, egy külön üzemcsarnokban, ahol jelenleg 12 gép dolgozik folyamatosan.
2002-ben kezdődött el a harmadik üzletág kiépítése, mely széria-szikraforgácsoló megmunkálással foglalkozik az energiaszektor számára. Az üzem kezdetben egy bérelt garázsban, majd a tulajdonos saját házának alsó szintjén, ezt követően pedig a ház mögött felépített 220 négyzetméteres műhelyben indult el.
Jelenleg a vállalat egy ipari területen felépített épületegyüttest mondhat magáénak összesen 7000 m2 gyártóterülettel.
A folyamatos fejlődésnek köszönhetően a cég jelenleg közel 200 embernek biztosít munkát, árbevétele 2004-ben megközelítette a 2 milliárd forintot.
Nem igényel különösebb indoklást, hogy ez mekkora fejlődés az induláskori 4 fővel szemben.
Az Anton Kft. az indulást követően szinte azonnal exportra kezdett el dolgozni. A kezdeti nehézségeket segítette, hogy a külföldi vevők részéről – a szakmai hozzáértést és megbízhatóságot tapasztalva – nagyfokú bizalom alakult ki a cég iránt.
Fröccsöntő szerszámaik által gyártott alkatrészekkel találkozhatunk többet között a BMW, a Mercedes, a Volkswagen, a Ford, a FIAT, az Audi személygépkocsikban, illetve közvetlenül szállított szerszámot, illetve fröccsöntött alkatrészt olyan világhírű cégeknek mint a HILTI, a BOSCH és az Electrolux.
Az Anton Kft. 2000-ben eljutott arra a szintre, hogy olyan cégóriásnak is a beszállítója lett, mint a Valeo, mely az egyik legnagyobb autóipari beszállító a világon. A Valeo az autóiparban a legnagyobbak, köztük a Mercedes, BMW, GM, VW beszállítója, több országban, így Olaszországban, Németországban, Franciaországban is vannak vállalatai. A Valeonak csak olyan cégek szállíthatnak szerszámot, amelyek megfelelnek a Valeo belső minősítési rendszerének. Ez nemzetközileg elfogadott minőséget biztosít, mivel egységes rendszert alkalmaznak, függetlenül attól, hogy a Valeo vállalata mely ország területén működik. Ez a minősítés „A” kategóriájú az Anton Kft. vonatkozásában, melyet 2000-ben szerzett meg.
A minőség iránti elkötelezettség eredménye az EN ISO 9001:2001 Minőségbiztosítási Rendszer és az MSZ EN ISO 1400:1997 Szabványrendszer sikeres bevezetése és gyakorlati alkalmazása. 2006-ban kerül bevezetésre az ISO TS 16949 Autóipari Minőségbiztosítási Rendszer.
A folyamatos innovációra való törekvése alapján az Anton Kft. méltán kapta meg 2005-ben Zalaegerszeg Innovációs Díját.
Kámán János – Pylon-94 Kft.
Kámán János a Pylon-94 Gép és Acélszerkezetgyártó Kft ügyvezetője, aki a megszűnt ALUGÉP egy részén új vállalkozást szervezett, azt azóta új csarnokokkal bővítette és modern technológiával jórészt exportra termel.
Fejlesztették a forgácsoló kapacitásukat. Vásároltak egy új horizont vízszintes fúrómaróművet, egy meglévőt pedig felújítottak. Ezen túlmenően beszereztek Németországból egy CNC megmunkáló- központot, amelyet a felújítást követően helyeztek üzembe. Ez a berendezés 7500 milliméter állvány-elmozdulásra képes, melynek következtében rendkívül igényes, és nagy méretű részegységeket is meg tudnak munkálni segítségével.
Az említett eszközök beszerzésének költsége meghaladta a 100 millió forintot.
Előbbre jutottak a vállalatirányítás területén is. Bevezettek egy integrált vállalatirányítási rendszert amely az ajánlatkérés beérkezésétől a mérleg elkészítéséig terjedő valamennyi munkafolyamatot magába foglalja.
Ezen felül működtetnek egy olyan vezetői információs rendszert, ami a cég pillanatnyi kondícióit naprakészen biztosítja.
Cég egészen alulról építkezett, néhány főről indult 1994-ben. Az eltelt évek során túllépték a milliárdos forgalmat, a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladja a 100 főt. Elértek egy olyan nagyságot, amikor más módszerekkel már nem lehet átlátni a cég működését. Alternatív lehetőségként kínálkozott az adminisztratív létszám bővítése, ám a naprakészséget ily módon sem lehet biztosítani. Ebből az okból nyúltak az integrált vállalatirányítási rendszerhez.
A jövőre nézve – egyebek mellett – a cég rugalmasságának további növelését, a technikai, technológiai színvonal emelését, a munkatársak elkötelezettségének, illetve a vevők megelégedettségének fokozását tűzte célul a társaság vezetése.
Régi partnerük a svéd SSAB cég, amely finomszemcsés, nagy szilárdságú, nagy kopás állóságú anyagok gyártásában jeleskedik. Régóta használják termékeik köréből a nagy szilárdságú szerkezeti acélokat. Minősítéssel rendelkeznek az általuk gyártott legmagasabb szakítószilárdságú anyagra, Magyarországon egyedüli cégként. Másik ugyancsak különleges termékük a nagy kopás állóságú anyag. Ennek gyártására nem volt eddig minősített partnere a svéd cégnek hazánkban. Ezért is rendkívül nagy siker számukra, hogy hivatalos partnerüknek, tekintik a céget.
Rendkívül körültekintő feldolgozást igényel ez az anyag. Amennyiben ugyanis a kelleténél nagyobb hő bevitel éri, kilágyul, elveszíti azokat a tulajdonságait, amelyek biztosítják a nagy kopásállóságot. Vásároltak olyan berendezéseket, például a vágáshoz víz alatti plazmavágót, vagy a mechanikai megmunkáláshoz olyan szerszámokat, amelyek a 400-500-600-as jelű hardox anyagok fúrását, gépi megmunkálását is biztosítja.
A jövőben ezekkel a nagy kopásállóságú anyagokkal kerestek piacot belföldön elsősorban a tartalék alkatrészek gyártása területén.
Bevezettek egy új terméket, amelyet mindössze néhány cég képes gyártani Európában. Autódarugémről van szó, amely 1100 Newton/négyzetmilliméter szakítószilárdsággal rendelkező anyagból készül. Németországba szállítják majd a terméket. Az üzemben dolgozó szakembereknek rendkívül nagy kihívást jelent az új termék gyártása. Mind az anyag, mind a termék nagy követelményeket támaszt.
Kámán János ügyvezetői tevékenysége mellett 1998-2002 között önkormányzati képviselői feladatokat is ellátott Zalaegerszegen.
Ezen ismérvek és a folyamatos innovációra való törekvése alapján a Pylon-94 Gép és Acélszerkezetgyártó Kft. méltán kapta meg 2006-ban Zalaegerszeg Innovációs Díját.
Czirkl György – Zalai Nyomda Zrt.
1977-ben érettségizett a pécsi Vegyipari Szakközépiskolában, majd 1992-ben a budapesti Könnyűipari Műszaki Főiskolán papíripari üzemmérnök diplomát szerzett.
1995-ben szerezte meg második – külkereskedelmi közgazdász – diplomáját a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán.
Nyomdaipari pályafutását a Dunaújvárosi Papírgyárban (Dunapack Rt .) kezdte, ahol 1977- 1993-ig különböző beosztásokban dolgozott (a Cellulóz- Vegyi Gyárrészlegben gépkezelőként, csoportvezetőként, műszakvezetőként, majd 1987-től főművezetőként).
1993 és 1997 között a COFINEC Petőfi Nyomda Rt-nél dolgozott Kecskeméten szintén több munkakörben.
1998. februárjában a Zalai Nyomda Rt. főrészvényesének, a Hungarian Capital Fundnak felkérésére elvállalta a vezérigazgatói tisztséget.
Az volt a kitűzött feladat, hogy egy kis közepes regionális nyomdából országosan ismert, multinacionális vállalatoknak beszállító csomagolóanyag gyártó cég váljék.
Ezen célt számos újítással, átszervezéssel, fejlesztéssel sikerült megvalósítania, melynek eredményeként a Zalai Nyomda mára az ország egyik vezető csomagolóanyag-gyártó társaságává fejlődött.
Jelentős gépi beruházást a Zalai Nyomda 2004-ben valósított meg utoljára, mely során nyomókapacitását címke- és doboz vonalon egyaránt 1-1 db Heidelberg nyomógéppel bővítette. Az 1 milliárdos fejlesztésbe beletartozott ezen kívül még egy Bobst hajtogató-ragasztógép, illetve egy Bobst stancológép beszerzése is.
A károsanyag-kibocsátást minimalizálta a – szintén a nevezett beruházás során megvásárolt – utánégető berendezés.
Az egykori Zalai Nyomda Zrt. jelenleg Edelmann Hungary Packaging Zrt. néven működik.
A folyamatos innovációra való törekvése alapján a Zalai Nyomda Zrt. méltán kapta meg 2006-ban Zalaegerszeg Innovációs Díját.