Dr. Bérces Edit PhD.
Dr. Bérces Edit a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ kiváló nyelvész oktatója, Magyarország minden idők legeredményesebb ultrafutója. Karrierje során számos világcsúcsot állított fel és országos szinten 100 kilométertől 48 óráig szinte minden csúcsot tart. Kezdetben úszott, aztán triatlonozott, majd ezt fokozatosan felváltották a futóversenyek.
2000-ben 100 kilométeren világbajnokká avatták, valamint ugyanebben az évben az első női ultrafutóként egy nap alatt körbe futotta a Balatont. Többszörös világcsúcstartó, kétszeres világ- és Európa-bajnok.
2019-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play-életműdíját vehette át.
Eredményei:
- 100 kilométeres Európa-bajnokság 1. (2000)
- 100 kilométeres világbajnokság 1. (2000) (7:25:21)
- 24 órás világbajnokság 1. (2001)
- 24 órás Európa-bajnokság 1. (2002)
- Surgeres-i 48 órás pályaverseny 3×1. (2002, 2003, 2004)
- Bécs-Budapest Szupermaraton 2×1. (1997, 2000)
- Békéscsaba-Nagyvárad Szupermaraton 1. (1998)
- Békéscsaba-Arad futóverseny 1. (2000)
- Balaton Kör 4×1. (2000, 2004, 2005, 2006)
- Boston 100 kilométer 2×1. (1999, 2000)
- Fertő-tó Kör 4×1. (1997, 1998, 2000, 2003)
- Moráviai Ultramaraton 2×1. (2000, 2001)
- 100 mérföldes világcsúcs: 14:25:45 (2002)
- 24 órás pálya világcsúcs: 250,106 km (2002)
- 100 mérföld futópad világcsúcs: 14:15:08 (2004, ez az eredmény jobb volt, mint a férfi világcsúcs)
- 24 órás futópad világcsúcs: 247,2 km (2004, ez az eredmény jobb volt, mint a férfi világcsúcs)
Számos magyar rekordja a mai napig él.
A nemzetközi szövetségnél a világ legjobb női ultramaraton futója 2×1. (2000, 2002)
Az Ultramarathon World szaklapnál a világ legjobb női ultramaraton futója 1. (2002)
Az IAAF (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) kitüntetése (1998)
Képgaléria:
Videógaléria:
Interjú a Pro Urbe díjas dr. Bérces Edittel
Béres Katalin
Béres Katalin a Göcseji Múzeum főmuzeológusa, 1938 óta az intézmény dolgozója, történelem szakos előadó, könyvtáros, új- és legújabbkori történész. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi karán végezte.
Munkatársaival a Göcseji Múzeumban rendkívül széles körű tájékozottsággal rendelkezik, kreatív ötletek, nívós publikációk jellemzik szakmai munkáját, mint például „Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében”, „Kossuth Lajos és Zala megye kapcsolata”, Zala megye ezer éve”, „Kultrális élet Zalaegerszegen, 1920-1945”. Béres Katalin szerzői munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város első írásos említésének 770-ik évfordulója alkalmából megjelent kötet összeállításához, melyben „A két világháború közti időszak” című fejezetet írta.
A kollektíva szíve és motorja, megbízható és kiemelkedő színvonalú munkáját 2004-ben a Wellmann Imre-emlékéremmel ismerték el, az évben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet is megkapta.
Számos nagysikerű és reprezentatív kiállítás kötődik a nevéhez. Publikáció folyamatosan jelennek meg a zalai kiadványokban, mint a Zalai Múzeum, a Zalai gyűjtemény, a Pannon Tükör, illetve a Zala Megye ezer éve. Gyűjteménygyarapító tevékenysége Zalaegerszeg történetének a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő szakaszára koncentrál. A városba látogató érdeklődők a Göcseji Múzeumban megtekinthetik a megújult, interaktív várostörténeti kiállítást, melynek megalkotásában hatalmas részt vállalt Béres Katalin. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be Zalaegerszeg hajdani és mai polgárainak évszázadokon átnyúló történetét, különös tekintettel életmódjukra, a mindennapjaikra, a viseletükre, a munkájukra és a mindenkori szórakozási lehetőségekre. A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület tagja és a Magyar Múzeumi Történész Társulat elnökségi tagja.
Képgaléria:
Videógaléria:
Babják Zoltán
Babják Zoltán 1972. február 23.-án született. 1978 és 1988 között a Makkosjánosi Középiskola tanulója volt. 1989-ben felvételt nyert a Kijevi Könnyűipari Technológiai Főiskolára. 1994-ben mérnöki szakon diplomázott.
1992-től kezdődően – főiskola tanulmányaival párhuzamosan – a kijevi „Budapest” ukrán-magyar vegyesvállalat menedzsere volt. 1997-től a Bihari András vezette Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjének helyetteseként tevékenykedett. 2002 júniusától Gajdos István parlamenti képviselő referense volt, 2002 októbertől pedig Zsupán József, Beregszász polgármesterének első helyettese. 2005-től a Bumeráng Kft. turisztikai vállalkozás, majd 2008-tól a Club Thermal Peregium Kft. utazási iroda igazgatója lett.
2010-ben megválasztották a Beregszászi Városi Tanács képviselőjévé. 2015-től a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke. 2013. áprilisától Beregszász polgármesterének első helyetteseként dolgozott, majd 2013. júniusától Beregszász polgármestere lett. 2020. október 25-én a Beregszászi kistérség polgármesterének lett megválasztva.
Beregszász és Zalaegerszeg között hivatalos testvérvárosi kapcsolat 2007-ben jött létre. Rendszeressé váltak a közös programok, a két város kiemelt rendezvényeinek látogatása, küldöttségek fogadása, egymás értékeinek, történelmének megismerése. A két város közötti kapcsolat elmélyítésében Babják Zoltán polgármesterként jelentős szerepet vállalt.
A 2022-ben történt események kapcsán a balsorsban a kötél, ami a testvérvárosunkkal összeköt minket, még szorosabb és erősebb lett. A nehéz időkben is még szorosabb egységbe kovácsolódtunk a kárpátaljai testvéreinkkel és a város, valamint a zalaegerszegi lakosok a tőlük telhető legnagyobb mértékben segítik őket.
2022-ben a városért nyújtott példaértékű tevékenységéért „Zalaegerszegért Díj”-at vehetett át.
Képgaléria:
Videógaléria:
ADA Kft
Az ADA Hungária Bútorgyár Kft. és az ADA Nova Kft. a hazai bútoripar legfontosabb szereplői közé tartoznak. A társaságok egyaránt az osztrák ADA konszern tagjai, a rendkívül stabil piaci és pénzügyi pozíciókkal rendelkező ADA Möbelwerke Holding AG 100%-os tulajdonában álló leányvállalatai.
Az ADA-csoport védjegye mindig is a minőség volt. Erősségei a rugalmasság, az egyedi igényeknek való megfelelés, a rövid teljesítési határidők, a sokszínűség, az innováció. Az egyedi vevői igényeknek való megfelelés, illetve a folyamatos és magas szintű termékfejlesztési tevékenység biztosítja az ADA konszern hosszú távú piaci növekedését.
A vállalati kultúrájukban kiemelt szerepe van a környezettudatosságnak, energiahatékonyságnak. A munkafolyamatok során törekednek arra, hogy az anyagok maximális kihasználása mellett kevés hulladékot termeljenek, alapvetően minden mozzanatban próbálnak környezettudatosan eljárni. Az ADA-csoport a fenntartható fejlődés zálogát a környezetvédelemben látja.
Stabil, biztos munkahelyet, színvonalas, korszerű munkakörülményeket biztosítanak dolgozóiknak. Továbbképzésekkel, tanfolyamokkal a cég hozzájárul az ismeretek bővítéséhez, finanszírozzák a munka elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciák megszerzését.
A város gazdasági fejlesztéséért végzett kiemelkedő munkájáét a cég 2022-ben „Zalaegerszeg Gazdaságfejlesztéséért” díjban részesült. A cég oszlopos tagja Zalaegerszeg legnagyobb adózóinak.
Képgaléria:
Prof. Dr. Palkovics László
(Zalaegerszeg, 1965. február 3. – )
Palkovics László Zalaegerszegen született. Általános és középiskolai tanulmányait is a vármegyeszékhelyen végezte, érettségit a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán tanult tovább. 1993-ban kandidátusi tudományos fokozatot, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerzett.
Palkovics László olyan kiemelkedő tudással rendelkező szakember, akit hivatása, szakmai kihívásainak sora bárhová is szólított, mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriájának
fejlődését, aki mindig tenni akart és tett is azért, hogy Zalaegerszeg a jövő városa lehessen. Számos nagyvolumenű, a zalai vármegyeszékhelyen megvalósuló befektetés fűződik a nevéhez, közbenjárásának köszönhetően több olyan neves külföldi cég is idetelepült, mint az AVL, a Rheinmetall, a BOSCH és a TÜV Rheinland, de korábban aktív szerepet vállalt a Flextronics európai autóipari központtá válásában is. Palkovics László szerepe a tesztpálya magvalósulásában is meghatározó, mely azontúl, hogy a modern technológiai megoldások és a kutatások színtere, összekapcsolja egymással az innovációt, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést is. Támogatásával jött létre a Széchenyi István Egyetem együttműködésével az egyetemi és vállalati kutatást és innovációt kiszolgáló Science Park, amely több területen a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik.
Miniszterként végzett lobbitevékenysége több területen is erőteljesen megmutatkozott. A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos zalaegerszegi út és járda is megújult, a város történetének legnagyobb belterületi útfejlesztésében, a háromsávosra bővülő és kétirányúvá váló Kosztolányi utca átalakításában is oroszlánrészt vállalt, de ő indította el az M76-os út és a zalaszentiváni konténerterminál építésének folyamatát is.
Közreműködésével a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztálya több, a legmodern műtéti beavatkozást is lehetővé tévő eszközzel gazdagodott, hiszen, hogy Palkovics Lászlót idézzük: „A high-tech iparral rendelkező városban elvárható, hogy az egészségügy is high-tech legyen.” Emellett az eddig egy mentőautóval rendelkező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati támogatása révén olyan koraszülöttmentő járművet vásárolhatott, amely egyszerre két ellátásra szoruló újszülöttet is szállíthat. Ő segített kiutat találni a Traumatológia Osztály nehéz helyzetéből, emellett a továbbfejlesztésében is intenzíven részt vett azzal, hogy a kórház a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tanszékévé vált ezen a területen.
A zalaegerszegi szakképzés korszerűsítése ezen belül a Ganz Ábrahám Technikum védelmi ipar szakképzési bázisává alakítása is összekapcsolódik személyével.
Az elmúlt időszakban a városban, olyan gazdasági, oktatási, képzési fejlesztések történtek, melyek Palkovics László nélkül nem valósulhattak meg. Nőtt a foglalkoztatottak száma, fejlődtek a helyi vállalkozások, további munkahelyek jöttek létre, az egyetemi képzés és a szakképzés feltételei jelentősen javultak.
Zalaegerszeg érdekében végzett példamutató tevékenységéért, mellyel elősegítette városunkat, 2023-ban Prof. Dr. Palkovics László Díszpolgári címben részesült.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:
Rövid összefoglaló a 2023-as Ünnepi Közgyűlésről:A „Zalaegerszegért Díj” kitüntetés alkalmából készült összeállítás: Prof. Dr. Palkovics László kinevezése:
Fischer György
(Siklós, 1956. november 5. – Nemesszentandrás, 2012. november 22.)
1956 november 5-én született Siklóson, tanulmányait a pécsi Művészeti Gimnáziumban, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1982-ben költözött Zalaegerszegre. A művész, alkotói tevékenysége mellett tanított is, az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti tagozatának alapítói között is ott volt.
Számos egyéni kiállítása nyílt határainkon innen és túl, jellegzetes bronzból készült kisplasztikái több múzeum és képtár gyűjteményében is megtalálhatók. Kisebb méretű szobrain túl érméket és megbízásra portrékat, köztéri szobrokat, emlékműveket is alkotott, de grafikái sem voltak ismeretlenek a közönség előtt. Műveinek alapjául geometriai formák (körök, négyzetek, háromszögek) szolgáltak, ebből bontakoztak ki a sajátos arányrendszerrel megformált, groteszk szemléletű, nyújtott emberalakjai.
Nevéhez több köztéri szobor fűződik a megyeszékhelyen. Leghíresebb alkotása a Millennium téren álló Országépítő, amely Szent Istvánt ábrázolja, de a város egyik legegyedibb szobrát az Ivókutat is ő készítette. Művészetéért 2005-ben kapott Munkácsy-díjat.
Fischer György 2012. november 22.-én hunyt el. 2021-ben munkásságáért posztumusz Zalaegerszeg Díszpolgára kitüntetésben részesült.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:
60. születésnapja alkalmából „In memoriam” Fischer György munkásságát bemutató, visszatekintő kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban:
Mányoki Attila
(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. – )
Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.
Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.
2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.
2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.
A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.
A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.
Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.
2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.
2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.
2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.
2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.
2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.
A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:
- 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
- 2008 – Zalaegerszegért díj
- 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
- 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára
2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:
„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:
Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:
Dr. Kustos Lajos
(Kemenesmagasi, 1929. március 14. – Zalaegerszeg, 2009.november 24.)
Dr. Kustos Lajos 36 évesen lett a város első számú vezetője, és több mint 25 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget.
1929 március 14-én a Vas megyei Kemenesmagasi községben született, 1949-től dolgozott az építőiparban. 1952-65-ig – rövid megszakításokkal – a Zalaegerszegi Ruhagyár bérügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.
1979-ben a Politikai Főiskola állami vezetéstan szakán végzett és ugyancsak itt lett 1982-ben a politikai tudományok egyetemi doktora. Német nyelvtudással bírt.
1965-90 között Zalaegerszeg Város Tanácsának elnökeként nagy szerepe volt Zalaegerszeg modernizálásában, korszerűsítésében, felemelkedésében. Tevékenységi idejének fontos dátuma volt 1969., amikor tíz városkörnyéki község városhoz csatolása, valamint a zalaegerszegi fedett fürdő üzembe helyezése is megtörtént.
- november 13-án Hild-érmet kapott Zalaegerszeg város építéséért.
Elismerés övezte azt a munkát, amelynek ideje alatt a város a maga 25.000 fős lélekszámából több mint 60.000 lakosságú várossá fejlődött, gyarapodott iparában, gazdaságában, intézményeiben, kultúrájában, illetve országos és nemzetközi kapcsolataiban.
Elnöksége ideje alatti kiemelkedő események:
– 1983-ban ünnepélyes keretek között átadták a Hevesi Sándor Színházat,
– 1985. március 7-én a „Szivárvány” kulturális vetélkedő zalaegerszegi győzelemmel zárult
– 1985-ben megünnepelték Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100 éves évfordulóját.
Munkáját 1975-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával és a várossal együtt Hild János Emlékéremmel, 1978-ban a Zala Szolgálatáért Emlékérem arany fokozatával, 1985-ben Pro Urbe Zalaegerszegért, 1989-ben Zala Megye Tanács Alkotói Díj kitüntetéssel ismerték el.
Tanácselnöksége alatt tagja volt Zala Megye Tanácsának – megyei tanácstagként is Zalaegerszeg érdekeit képviselte -, a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának, a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének, valamint a VEAB Településpolitikai Bizottságának elnöke.
Dr. Kustos Lajos egykori tanácselnök 1990-ben vonult nyugállományba. Ezután is évekig aktívan részt vett a város közéletében, egyesületek, alapítványok munkáját segítve. 2009. november 24-én hunyt el.
Elnöki tevékenységével hozzájárult Zalaegerszeg városban a kultúra, művészet és a sport fejlődéséhez. Hosszú időn át kifejtett munkásságával elősegítette a város tekintélyének és jó hírnevének növelését.
A közgyűlés 2016-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott dr. Kustos Lajosnak, egykori tanácselnöknek, a díjat özvegye, dr. Kustosné Simonffy Zsuzsanna vette át.
Videógaléria:
Pro-Urbe-díjas Kustos Lajos:
Dr. Alotti Nasri
(Damaszkusz, 1958. –
Dr. Alotti Nasri Jordániába emigrált palesztin családból származik, Magyarországra orvostanhallgatóként került.
A budapesti orvostudományi egyetemen végzett 1990-ben. A szívsebészet érdekelte és így került kapcsolatba 1991-ben Dr. Papp Lajos professzorral, aki 1994-ben hívta Zalaegerszegre, az újonnan létrejött szívsebészetre dolgozni. A professzor távozását követően 1998-ban Dr. Alotti Nasri lett a szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa.
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara Szívsebészeti Tanszékén is tanít, ahol angol nyelven is vezet szemináriumokat, illetve folytat tantermi oktatást. A zalaegerszegi szívsebészeti osztályon Dr. Alotti Nasri több mint 4000 életmentő műtétet végzett el.
Dr. Alotti Nasri rendszeresen publikál szakfolyóiratokban és tart előadásokat szakmai fórumokon, és ismeretterjesztési céllal egyesületek, betegklubok meghívására is.
2001-ben védte meg PhD értekezését. 2004-ben az egyetem tanári testülete címzetes egyetemi docensi címet adományozott részére.
Dr. Alotti Nasri négy nyelven beszél; arabul, magyarul, angolul és németül, felesége magyar. Szívesen kirándul, túrázik, támogat egyesületeket, kulturális programokat. Jelentős összeggel támogatta a Zrínyi Miklós Gimnázium épületének homlokzatára alkotott allegorikus szobrok elkészítését.
A város, a megye, de még a környező megyék közössége előtt Dr. Alotti Nasri nagyra becsült ember, volt betegei szeretettel emlékeznek rá.
Dr. Alotti Nasri 2002-ben Zalaegerszegért díjat kapott, 2005-ben pedig elnyerte az Év Zalai Embere Díjat.
Dr. Alotti Nasri munkássága, oktatói, tudományos tevékenysége, színes egyénisége miatt 2015-ben Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címben részesült.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Dr. Papp Lajos
(Aranyosgadány, 1948. március 21. – )
1948. március 21-én Aranyosgadányban született, majd 3 éves korában családjával kitelepítették a szülőfalujából. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig.
1966-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után, a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, majd a következő évben műtőssegéd lett.
1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.
1973 és 1975 között a Pécsi Városi Kórház sebészgyakornoka volt, 1975 és 1977 között pedig a POTE Anaesthesiologia, Intenziv Therapia és Sebészeti Osztály gyakornokaként dolgozott, majd különböző (aneszteziológia és intenzív terápia (1978), általános sebészet (1982), szívsebészet (1983) szakorvosi vizsgákat tett.
1984 és 1985 között a Harvard Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója volt.
1989 óta az orvostudományok doktora (a kandidátusi fokozat kihagyásával).
1977 és 1991 között a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán dolgozott.
1991 májusától egyetemi tanár lett, kinevezték a Szabolcs utcai Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójává.
1994-ben az egyetem leváltotta, majd Kovács Pál népjóléti miniszter 1994. augusztus 1-i hatállyal megbízta a HIETE zalaegerszegi kihelyezett Szívsebészeti Tanszék létrehozásával, illetve a szívsebészeti-kardiológiai osztály megszervezésével a Zala Megyei Kórházban.
1997-től egyúttal a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, 1999-től 2008-ig pedig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora lett.
2001-ben az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke lett, majd 2008-ban lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását.
2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora.
Nős, felesége dr. Varga Zsuzsanna , fül-orr-gégész szakorvos, audiológus. Két gyermeke van: Katalin és Lajos. Három unokával is büszkélkedhet: Kincső, Csenge és Koppány.
Két testvére közül pedig Gábor szintén az orvosi pályát választott.
1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom 40. évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben.
2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-Haza Nemzetőrséget.
Díjai, elismerései:
1996 – Év nemzetközi embere (Oxford)
1998 – Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme
2001 – Széchenyi-díj
2003 – Magyar Örökség díj
2003 – Budapest V. kerületének díszpolgára
2006 – Kaposvár díszpolgára
2006 – Prima díj (tudományos kategória)
2006 – Prima Primissima díj (közönség-díj)
2007 – Juliánus-díj (Julianus Alapítvány Csíkszereda)
2008 – Pro Cultura-díj (Pázmány Péter Felsőoktatási díj)
2008 – Pro Civitate díj (Pécs)
2008 – Teleki Pál-érdemérem
2009 – Árpád-pajzs
2010 – Csernus Mihály-emlékérem
2011 – Budapest díszpolgára
2011 – A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2014 – Pesti Srác Díj
2015 – Bocskai-díj
2015 – Ambassador díj
2016 – Wass Albert-díj
2016 – Magyar Kultúra Lovagja
2016 – Tőkés László-díj
2016 – Zala megye díszpolgára
Díjai közül kiemelendő a 2014-es Zalaegerszeg díszpolgára kitüntető cím, amelyet városunkban végzett szakmai tevékenysége elismeréseként kapott.
