Kiss Gábor
Több évtizedes, magas színvonalú, példaértékű könyvtárvezetői tevékenységéért, a könyvtár és a könyvtári rendszer modernizálásában vállalt kiemelkedő munkájáért, valamint a kulturális életben és a várostörténet kutatásában, népszerűsítésében betöltött meghatározó, közösségfejlesztő szerepének elismeréseként 2021-ben Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet kapott.
Kiss Gábor 1957-ben született Zamárdiban. Erősáramú épületvillamossági szakközépiskolában érettségizett, ezt követően az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát.
1982 óta a Zala megyei – jelenlegi nevén Deák Ferenc Megyei Könyvtár – munkatársa. 1989-ig a helytörténeti gyűjteményben dolgozott, tájékoztató és feltáró munkát végzett, bibliográfiákat és más történeti műveket szerkesztett. 1989 és ’92 között a könyvtár felnőtt olvasószolgálatát vezette – ekkor kezdődött a számítógépes kölcsönzés, bevezették az első online tájékoztató szolgáltatásokat, illetve megkezdték az önkormányzati könyvtári rendszer kiépítését.
Könyvtári munkája mellett Kiss Gábor az 1990-es önkormányzati választáson, mint kertvárosi jelölt indult és meg is nyerte a körzetét. A kampányban az „élhető városra” helyezték a hangsúlyt, jobbá szerették volna tenni a dolgokat. Akkoriban a Kertváros még egy alakulóban lévő városrésznek számított, amely fejlesztésre szorult.
1992 óta a könyvtár igazgatója, pályafutása során munkatársaival együtt nagyon sokat dolgoztak a könyvtár és a szolgáltatások modernizálásán. 1992 és ’95 között nagyszabású épület rekonstrukciót hajtottak végre, egyesítették a felnőtt és a gyermekkönyvtárat.
1995-től üzemel a könyvtárban a NIIF Zalaegerszegi HBONE-központja, mely 8 további közgyűjteményt szolgál ki internetkapcsolattal. 2000-től hozzáférhetővé tették a világhálón a teljes elektronikus katalógust, és számos közérdekű adatbázist, melyeket folyamatosan építenek. 2005-ben kezdték meg a könyvtári szolgáltatások kistérségi együttműködésben történő biztosításának megszervezését, jelenleg 3 kistérségben, 31 településen van szolgáltató könyvtár.
Igazgatói munkája mellett folyamatosan kutat és publikál is, részben könyvtárszakmai, részben történettudományi területen. Bejegyzett könyvtári szakértői engedéllyel rendelkezik, 2002 óta Zala vármegye vezető könyvtári szakfelügyelőjeként tevékenykedik.
Résztvevője a szakmai közéletnek is, 1982-ben lépett be a Magyar Könyvtárosok Egyesületébe. A ’80-as években a Zala Megyei Szervezet titkára, illetve az egyesület ellenőrző bizottságának tagja volt. 1992 és 2001 között pedig a Zala Megyei Szervezet elnöki tisztjét töltötte be, majd a Tanács tagja lett.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (továbbiakban: IKSZ) munkájába igazgatóvá választották, ezek után kapcsolódott be, így 1994 és 2002 között a Megyei Könyvtári Tagozat képviselője volt. 1999-től 2007-ig pedig az IKSZ alelnöki tisztjét is betöltötte. Jelenleg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik alelnöke.
Kiss Gábor főkönyvtáros, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója 2024-ben magas szintű állami kitüntetésben részesült, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.
Képgaléria:
Videógaléria:
Interjú a Pro Urbe díjas Kiss Gáborral
Dr. Szalai Zoltán
Zalaegerszeg 1247-es, első írásos említésének 775. évfordulója alkalmából május 13-án Városnapi ünnepi közgyűlésen Pro-Urbe díjban részesült Dr. Szalai Zoltán traumatológus főorvos, a Szidónia díj alapítója, aki 30 éve a ZTE csapatorvosa is.
A díjazott a volt Jugoszlávia területén született, ezért egyben horvát állampolgár is, de az orvosi egyetemet már Szegeden végezte. Szintén orvos feleségével, dr. Szittyai Borbálával, aki ugyancsak a Délvidékről származik, az egyetem után 7 évig Zomborban dolgozott, mint általános orvos. A délszláv háború közelsége és az egyetemi évek pozitív élményei hatására 1991-ben Magyarországra költöztek. A zalaegerszegi kórház traumatológiai osztályán helyezkedett el, ahol azóta is dolgozik. 1995-ben baleseti sebészetből szakvizsgázott, majd ezt követően 2004-ben megszerezte a kézsebészeti szakvizsgát is.
Dr. Laky Rezső révén került a ZTE kosárcsapatához, mint csapatorvos. Kezdetben dr. Bita Lászlóval ketten vállalták el az orvosi felügyelettel járó feladatokat. Majd a ’94–95-ös szezon bajnokságától kezdve már egyedül látta el a munkát. Maga a sport és a kosárlabda egyébként sem állt távol tőle, hiszen a középiskolában maga is kosarazott. Dr. Szalai Zoltán nemcsak orvosa, de szurkolója is a csapatnak, sosem érezte megterhelőnek a feladatait, mindig össze tudta egyeztetni, hogy a traumatológián végzett munkája és a sportbeli szerepvállalása ne ütközzön. Ebben a családja, Szidi lánya és a felesége is támogatták, akik szintén megszerették a csapatot, úgyhogy a kosárlabda lett náluk a kedvenc sportág. Szidi lányuk emlékére feleségével megalapították a Szidónia-díjat, amit minden évben egy fiatal kosárlabdázónak, egy, a Mindszenty-iskolában érettségiző diáknak és a nyári Kvártélyház színház egyik tagjának ítél oda az alapítvány. Szalai doktor számára nem megterhelő, hanem inkább megtisztelő, hogy Magyarország egyik legismertebb, elit kosárlabdacsapatának lehet a tagja. Motiválja az, hogy kivegye a részét az közösen elért sikerből. Emellett természetesen a gyógyítás, az orvosi tevékenység is fontos a számára, mivel úgy érzi, ha segíteni tud az embereken, az is sikerélmény. Legfőbb vágya pedig egy újabb döntőt vívni és bajnoki címet ünnepelni a csapattal.
A díjazott több évtizedes kiemelkedő szakmai munkája és a sportéletben vállalt szerepvállalása révén 2022-ben kiérdemelte Zalaegerszeg város Pro-Urbe díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Németh László
Németh László, a Zrínyi Miklós Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgató-helyettese, aki 1975-től, az egyetem befejezésétől dolgozott a gimnáziumban. Szaktanári munkája mellett 1980 és 1988 között az intézmény levelező tagozatát vezette, 1988 és 2001 között pedig már, mint igazgatóhelyettes segítette a gimnázium eredményes működését. A tanári pályán eltöltött 36 éve során mindkét szaktárgyát tanította. Mind a fizika, mind a matematika csoportok képzésével részese volt az intézmény 1979-től vállalt fakultatív rendszerű oktatásának. 1986-tól az újraindított, speciális matematika osztályokban oktatott matematikát, valamint rendszeresen tartott megyei szintű foglalkozásokat, tehetséggondozó szakköröket. Az intézmény mind a mai napig sajátjának, ennek értelmében kiemelet feladatának tartja a kivételes tehetségű diákokkal való intenzív foglalkozást.
A díjazott az iskola helyettes vezetőjeként elsősorban az oktatás szervezési feladataival (napi feladatok, versenyek, közép- és emeltszintű érettségi), a munkaközösségek tevékenységének segítésével és felügyeletével, statisztikai adatszolgáltatással foglalkozott, de munkaköre részévé vált a gimnáziumot segítő alapítványok kuratóriumi tagsága, az évkönyv és egyéb iskolai kiadványok szerkesztése is.
Közreműködője volt az országos Arany János Tehetséggondozó Program előkészítésének, 2001-től pedig a program felelőseként segítette a gimnázium ez irányú oktató-nevelő tevékenységét. Vezetői munkája mellett szaktárgyainak oktatását is mindvégig fontosnak tartotta. Több szakmai továbbképzésen (ELTE intenzív matematikából és fizikából, egyéb szakmai tanfolyamok, vezetői képzés, informatikai tanfolyamok) jutott újabb ismeretekhez, és kapott újabb impulzusokat.
Tanítványai mindkét szaktárgyából megyei, területi és országos versenyeken – OKTV, Arany Dániel matematikaverseny, Mikola Sándor Fizikaverseny, KÖMAL feladatmegoldó versenyek – szereztek előkelő helyezéseket.
A gimnázium tantestülete 1998-ban az általa alapított Móra János-gyűrűvel jutalmazta a hosszú ideig végzett tehetséggondozó munkáját.
Németh László 2011-ben vonult nyugállományba, ez alkalomból a gimnázium közössége Zrínyi Emlékéremmel köszönte meg a 36 éven át az Alma Materért folytatott tevékenységét. Kapcsolata az intézménnyel azonban nem szakadt meg. Nyugdíjba vonulása után egy évtizeden át folytatott óraadói tevékenysége mellett 2011 októberétől a Zrínyi Miklós Gimnáziumért Alapítvány kuratóriumának elnökének választották, így a továbbiakban is kapcsolatban áll azzal a közösséggel, amelyért munkája során dolgozott.
Németh László Zala megye, Zalaegerszeg és a gimnázium történetének egyik meghatározó tanáregyénisége. Élete, munkája példa a diákok és a kollégák előtt. A matematika és fizika tantárgyak eredményes oktatása, népszerűsítése, vezetői tevékenysége mellett mindig fontosnak tartotta a rábízott fiatalok harmonikus nevelését. Mindezen érdemei elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Hartmann Miklós
Hartmann Miklós, a Kereskedelmi és Iparkamara volt főtitkára, a Tiéd a Város Egyesület első elnöke, valamint a Gógán-hegyi településrészi önkormányzat tagja. A város civil életének aktív és meghatározó alakja, aki a város gazdasági életében és közéletében betöltött szerepe, valamint szakmai és irodalmi munkássága elismeréseként kapta meg 2022-ben a Zalaegerszegért díjat.
A díjazott 1996-ban jogi szakokleveles közgazdász végzettséget szerzett, a már meglévő pénzügyi-számviteli, illetve külkereskedelmi szak-üzemgazdász, valamint mérlegképes könyvelői képesítései mellé. A Zalaiparker Vállalatnál, mint áruház igazgató-helyettes vezetői gyakorlatot szerzett. A közigazgatásban, fogyasztóvédelmi szakterületen is eltöltött 9 évet. 1988-tól már a Magyar Gazdasági Kamara Zala megyei referense, majd 1992-től a Zala Megyei Kamara igazgatója lett. 1995-től pedig a közjogi Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásakor megyei főtitkári feladatokkal bízták meg. Munkája során a vállalkozások működése, valamint a gazdaságszervezés területén szerzett nemzetközi tapasztalatokat és kapcsolatokat, amelyek egyaránt segítették a megye és a megyeszékhely fejlesztését.
1998-tól a közép és emelt szintű szakképzésben vállalt feladatot, főállásban gazdasági tárgyakat oktatott, minisztériumi megbízásból pedig vizsgaelnöki feladatokat is ellátott.
Ezen munkássága mellett 2011-es nyugdíjba vonulásáig egyéni vállalkozást is működtetett, amely üzleti tanácsadással, beruházásokkal, illetve vagyongazdálkodással foglalkozott.
Nyugdíjba vonulását követően is aktív szereplője és meghatározó alakja Zalaegerszeg város civil életének. 10 évig volt a megyei polgárőr szövetség gazdasági vezetője, nyugdíjas éveire pedig a lakókörnyezetében lévő polgárőr egyesület szervezője lett, ezzel segítve munkájukat. A saját településrészének, Gógán-hegynek önkormányzati elnökségében jelenleg is segíti a helyi fejlesztések megvalósulását, továbbá támogatja a nehéz sorsú tehetséges fiatalokat és a rászorulókat.
Politikai szerepvállalását illetően 2019 és 2022 között a Tiéd a Város Egyesület elnöke volt. A díjazottnak több nagysikerű kortörténeti könyve jelent meg, amely országszerte ismertté tette. Ezenfelül jelenleg is a József Attila Városi Könyvtár Olvasóinkért Könyvtári Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint tagja az Ókortudományi Társaságnak.
Képgaléria:
Videógaléria:
Nyugdíjas Pedagógus Egyesület
Az egyesületet, amelynek célja Zalaegerszeg város nyugdíjas pedagógusai részére kulturális és szakmai programok szervezése 1976-ban Szeglet Lajos, az akkori Kilián, a mai Liszt-iskola igazgatója alapította az ott dolgozó pedagógusok bevonásával. A kirándulásaik alkalmával azonban másokat is invitálták maguk közé, így kezdett terjedni a kör, s nőtte ki magát az egész várost átfogó Nyugdíjas Pedagógus Egyesületté.
1996-tól Oroszy Zoltán vezetése idején aztán a nem pedagógusok (hozzátartozók, ismerősök) is csatlakozhattak a tagsághoz.
Az egyesületet 2012 óta Iványi Ildikó vezeti, szervezi havi 2 találkozójukat, ismeretterjesztő előadásaikat, egészségmegőrző programjaikat, karitatív tevékenységüket.
Az egyesület által szervezett Szabadegyetemből nőtte ki magát a mai Senior Akadémia, annak elődjének tekinthető. Az egyesület életét még mozgalmasabbá és színesebbé teszi amióta az Idősek hónapját ünneplik. Ennek szinte minden versenyén, programján képviseltetik magukat.
A Klub jelenleg körülbelül 80 tagot számlál, akik tartják a kapcsolatot, a közösséghez tartozással is őrizve aktivitásukat.
Az egyesület kiemelkedő, példamutató közösségi tevékenysége, valamint az idősek érdekében végzett több évtizedes munkája elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar
A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar 1957-ben alakult, mint kamarazenekar a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám zeneiskola tanáraiból, valamint a városban élő, hangszeres tudással rendelkező lelkes zenekedvelőkből. Később a helyi katonazenekarral kiegészülve szimfonikus zenekarrá bővült. 1991 óta egyesületi formában működik, 1998-ban pedig közhasznú szervezetként vették nyilvántartásba.
Több karmester állt az orkeszter élén, a leghosszabb ideig, 1971-től 2006-ig Gellért Zoltán vezette az együttest, akit rövid ideig 3 karmester Stauróczky Balázs, Janászek Ferenc és Pál János követett. 2012 őszéig Samu Sándor látta el a művészeti vezetői teendőket. 2012 októberétől pedig Pál János és Vörös István állnak a karmesteri pulpituson. A zenekar vezetője jelenleg Tóth László.
Az évek során sok neves művésszel és vendégkarmesterrel játszottak együtt, úgy, mint például Medveczky Ádám, Jancsovics Antal, Ruha István, Szenthelyi Miklós, Kiss András.
A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar rendszeresen fellép Zalaegerszeg város kiemelt rendezvényein. Minden évben tart koncertet a Zene Világnapján, október 23-án, adventkor, és májusban a Város Napján is. Ezen kívül több esti hangversenyt és ifjúsági koncerteket is szervez. A zenekar 2021-ben adott először szabadtéri filmzenei koncertet akkor még a Kertmoziban, amelyet hatalmas érdeklődés, remek hangulat, valamint professzionális szervezés jellemzett. A nagy sikerre való tekintettel 2022-ben nagyobb helyszínen, a város főterén adtak show-elemekkel tűzdelt nagyszabású produkciót, tehetséges fiatalok felvonultatásával. A nagy érdeklődésre és sikerre való tekintettel szeretnék ezen eseményt minden évben megrendezni, ezzel is csalogatni a közönséget a zene iránti elköteleződés irányába.
Az elmúlt években több országban is vendégszerepeltek, köztük Zalaegerszeg németországi testvérvárosaiban, Kuselben és Marlban, valamint Ausztriában és Franciaországban is adtak már koncertet. Számos más meghívás mellett a zenekar a Nemzeti Filharmónia koncertsorozatában is több éve közreműködik.
Elsődleges feladatuknak tartják a klasszikus zene magas szintű ápolását hagyományos, esti hangversenyek megrendezésével. Továbbá küldetésüknek érzik a fiatalok bevezetését a klasszikus zene világába ifjúsági előadások szervezésével, éppen ezért több éven át zenés énekórákat is szerveztek az iskolákban.
A zenekar munkásságát 1987-ben Pro-Urbe, 2022-ben Zalaegerszegért díjjal ismerték el.2022-ben Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Kopeczky Ildikó
Több évtizedes lelkiismeretes, szívvel-lélekkel végzett, egyúttal kimagasló szakmai munkája elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült Dr. Kopeczky Ildikó, csecsemő- és gyermekgyógyász, pulmonológus.
A díjazott 1970-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Zala Megyei Kórház gyermekosztályán kezdett el dolgozni. 1974-ben csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgát tett. 10 évig dolgozott a kórház csecsemőosztályán, majd 1985-től a gyermekosztályon folytatta munkáját. 1987-ben gyermekpulmonológiai szakvizsgát tett, és egészen 1992-ig ezzel kapcsolatos feladatokat látott el. Ezt követően főállású magánorvos lett a járóbeteg szakellátás végzése mellett.
Orvosi munkája mellett 33 éve vezeti elnökeként a Zalaegerszegi Asztma Klub Egyesületet és az egyesület tagjainak orvos-szakmai tanácsadója is egyben. Emellett pedig más civil szervezetek egészségügyi rendezvényeinek évtizedek óta résztvevője, előadója. 2016 óta a Légzőszervi Beteg Gyerekekért Alapítvány elnöke.
Elévülhetetlen érdemei vannak az asztmás gyerekek és családjaik támogatásában, táborok szervezése, valamint egészségre nevelési életmód programok kidolgozása mellett.
A gyógyítás és orvosi munkája mellett is folyamatosan képezi magát, homeopátia és írisz diagnosztika tárgyú képzéseket hallgatott. Emellett a soft lézer és a mágnesterápia terén is jártasságot szerzett.
Legfőbb emberi tulajdonságnak a tisztességet és a tisztességgel végzett munkát tartja, mindig is ezen szemlélet jegyében dolgozott.
A díjazott elmondása szerint a legfőbb érték az egészség, ezért mindent meg kell tenni annak megőrzése érdekében. Ügyelni kell rá, hogy gyermekeink és környezetünk is egészséges legyen.
Képgaléria:
Videógaléria:
Czobor Mátyás
(Pusztakovácsi, 1875. február 22. – Zalaegerszeg, 1957. április 27.)
2022-ben emlékeztünk Zalaegerszeg nevének 1247-es, első írásos említésének 775. évfordulójára. A másik neves évforduló pedig, hogy 137 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város, amely egyben a Város Napja is. Ez alkalomból minden évben ünnepi közgyűlés keretében kerül odaítélésre a díszpolgári cím.
2022-ben posztumusz díszpolgári címben részesült néhai Czobor Mátyás polgármester (1918-1936), aki a leghosszabb ideig töltötte be választott tisztségviselőként a városvezetői posztot, továbbá ő volt a Virágos Zalaegerszeg program ötletgazdája, a Göcseji Hetek rendezvénysorozat megálmodója.
A két világháború közötti korszak városvezetőjének a Május 1. ligetben szobrot is állított a városvezetés. Béres János alkotását szintén a Városnapi ünnepség keretében avatták fel.
Czobor Mátyás Antal Kaufmann Mátyás néven született római katolikus családban a Somogy vármegyei Pusztakovácsin 1875. február 22-én. Édesapja Kaufmann Mátyás, édesanyja Szátner Mária volt. Középiskoláit és a jogi akadémiát Pécsett végezte.
1899 június 25-én lépett közigazgatási szolgálatba Zalaegerszegen, mint árvaszéki ülnök. Még ez év decemberében vármegyei aljegyző lett, ezt követően gyorsan emelkedett a hivatali ranglétrán, s már 1913. májusától másodfőjegyzői posztot töltött be.
1918. áprilisában meghívták Zalaegerszeg rendezett tanácsú város polgármesteri székébe, ahol több mint 18 éven át töltötte be a polgármesteri posztot.
Nevéhez fűződik a két világháború közötti Zalaegerszeg városképének kialakítása, és szinte valamennyi jelentős fejlesztés. Tevékenysége nyomán új városrészek alakultak ki, többek között a Páter-domb, a Jánkahegy, s közel 40 új utca nyílott. Új középületek sora, mint például a postapalota, a vasútállomás emelkedett, valamint jelentősen megnövekedett a magánépítkezések száma is. Új köztemető létesült, szeretetház, bérlakások sora épült, s bővült a közkórház is. Támogatta egyházi intézmények és épületek létesítését is, ekkor épült a ferences templom, valamint a Notre Dame Zárda is.
Nevéhez kötődik a „Virágos Zalaegerszeg” programjának végigvitele, s tevékenysége időszakában lett a közigazgatási reform kapcsán Zalaegerszeg megyei jogú város 1929-ben. A város legnagyobb tereinek kialakítása, parkosítás, új piac létesítése is ezekben az években történt meg. Számos irodalmi, kulturális és gazdasági egyesület elnöke, díszelnöke volt. Több közgazdasági és közérdekű szakcikk írója. Az 1938. szeptember 11-én megalakult zalaegerszegi Baross Szövetség fiókjának alapító elnöke volt az akkor már nyugalmazott zalaegerszegi polgármester.
Czobor Mátyás 1957. április 27-én hunyt el Zalaegerszegen.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Czobor Mátyás Május 1. ligetben található szobrának avatásáról készült videó:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás: