Fehér József
Fehér József Pusztamagyaródon született, a Villamosipari Műszaki Főiskolán diplomázott, majd a kiegészítő Műszaki Tanárképzőn munkavédelmi üzemmérnöki képesítést szerzett.
A 407-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben műszaki tanári munkakörben dolgozott, az intézmény zárt láncú TV-rendszerét tervezte és a kivitelezésében is részt vett. Az iskola mérőtermének kialakítása is személyéhez köthető.
Megfontolt, higgadt ember, problémaérzékeny és kritikus.
1990 és 1996 között a Munkácsy Mihály Szakközépiskola igazgatója volt. A zalaegerszegi képviselőtestület az intézmény élén kifejtett tevékenységének elismeréséül címzetes igazgatói címben részesítette 1996-ban.
2004. március 31-el nyugdíjazás miatt közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.
2006. november 22-én megalakult Zalaegerszegen az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), melynek vezetésére felkérték. A központ arra hivatott, hogy megvalósítsa a zalai szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti újjáalakítását. A programban három város (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti) hét szakképző intézménye vesz részt, jogi önállóságuk megtartásával.
A TISZK együttműködő iskolák új alapokra helyezését jelenti optimalizálva egymás és a központ technikai és személyi feltételeit úgy, hogy a szakképzés színvonala növekedjen gyakorlatorientált képzési feltételek megteremtésével, továbbá hogy az oktatott szakmák a valós igényekhez igazodjanak.
Fehér József ügyvezetőként sokat tett annak érdekében, hogy a TISZK működése a lehető leghatékonyabb legyen.
Zala megye szakoktatásának fejlesztéséért, a szakmunkásképzés tartalmi és szerkezeti megújításáért, szakképző intézmény igazgatójaként végzett eredményes munkájáért és az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ infrastruktúrájának kialakításában, működésének megszervezésében végzett kiemelkedő pedagógiai és szakmai munkájáért 2008-ban Zalaegerszeg díjban részesült.
Ewa Mankowska
1960-ban született a dél-lengyelországi Polcin Zdruj-ban, középiskolai tanulmányait Krosnoban, majd a Torun-i Képzőművészeti Egyetemen végezte.
1983-tól alapító tagja és dolgozója a krosnoi Kézművesháznak, 20 éve pedig igazgatója.
Számos jelentős kiállítás megszervezése, biográfiák, megjelentetése kötődik nevéhez.
2000-ben az ő ötlete és kivitelezése alapján született meg a krosnoi Lenkiállítás gondolata, amely a „Krosnótól (szövőszék) Krosnoig” címen vált ismertté.
A lenbiennálé kétévente ismétlődik, központja Kronso város, de gyakran határon túli művészeket is megkeresnek a felhívással, és a kiállítás anyaga Zalaegerszegen is megtekinthető.
Ewa Mankowska nevéhez fűződik a „Én Krosno-m” fotókiállítás sorozat megszervezése is, amely szintén kétévente, januárban zajlik, és nemzetközi esemény.
2005-ben elnyerte a lengyel állam „Kézművességért” című ezüstmedál kitüntetését. Emellett számos más megyei és városi kitüntetés birtokosa. K
rosno kulturális életének kiemelkedő alakja, számos tudományos konferencia szervezője, főleg műemlékvédelem témakörben.
2006-tól a PIKT elnevezésű krosnoi Tourinform iroda vezetője is.
2000-től a Krosno – Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatok elkötelezett híve és ápolója, nemcsak hivatalos szinten, hanem magánemberként is folyamatosan részt vesz a programok szervezésében, lebonyolításában.
2002-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben Krosno-t bemutató sokrétű kiállítást szervezett.
2002-től kétévente Zalaegerszegre, a Göcseji Múzeumba is elhozza a Krosnoi Lenbiennálé értékes darabjait. 2006-ban megszervezte Németh János keramikusművész első lengyelországi kiállítását Krosnoban, majd az ő közreműködésével jutott el az anyag Krakkóba, a Városi Múzeumba.
Krosno és Zalaegerszeg kapcsolatának 5 éves évfordulóján zalai alkotók tárlatát szervezte meg a Krosnoi Galériában.
2007 januárjában hozta először Zalaegerszegre a Lenbiennálé anyagát. 2008-ban kezdeményezésére a Göcseji Múzeum és a Krosnoi Kézműves múzeum közös projektet indított. Ennek keretében 2008. november 21-én „Mesterségek dicsérete a 19-20. század fordulóján – Képek és emlékek Zalaegerszeg életéből” címmel nyílik kiállítás Krosnoban. Ennek folytatásaként 2009 nyarán a krosnoi múzeum hasonló témájú kiállítással mutatkozott be Zalaegerszegen.
2008-ban az Egerszeg Fesztiválra megszervezte Krosno város standját, ahol lovagi tornabemutatót, valamint kézműves és gasztronómiai bemutatót is megcsodálhattak a lengyel stand látogatói.
Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok közös programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani. Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
A két város kapcsolatának több éves, elkötelezett ápolásáért, a kulturális és művészeti csereprogramok kezdeményezéséért és a két város lakói közötti közvetlen baráti kapcsolatok létrehozásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.
Ruszt József
Ruszt József Isaszegen született 1937. július 4-én. Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató, művészeti tanácsadó, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.
1982-től 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozott, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében is részt vett. 1989-ben megalapította a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztettek, hogy 1991-től ott működhessen
1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.
2000-ben költözött vissza Zala vármegyébe, Zalaszentgrótra.
Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak.
Díjak, elismerések:
- 1975: Jászai Mari-díj
- 1977: Érdemes művész
- 1985: Kiváló művész
- 1988: Zala Megyei Alkotói Díj
- 1989: Magyar Művészetért díj
- 1993: Kossuth-díj
- 1997: A Hevesi Sándor Színház örökös tagja
Színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Pályatársak, barátok, tisztelők részvételével felavatták Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítójának szobrát. Béres János szobrászművész alkotásával a színházlátogatók ezután a nézőtéri előcsarnokban találkozhatnak:
2014 óta Ruszt József nevét viseli a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtti tér. A színházalapító, Kossuth díjas rendező 1982 és 1988 között igazgatta a Hevesi Sándor Színházat. A teátrum 30 éves évfordulója alkalmából több programmal emlékeztek a legendás művészre:
Ruszt József, Kossuth díjas rendező, Isaszeg szülötte emléktáblájának átadása:
Dr. Sipos József
Dr. Sipos József 1947. augusztus 26-án született Zalaegerszegen, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1971-től a zalaegerszegi Kórház orvosa, 1986. július 1 – 2005. január 2. között a Patológia osztályvezető főorvosa volt.
Osztályvezető főorvosként iskolát teremtett. Míg az ország más kórházaiban a pathológia hiányszakma, addig Zalaegerszegen – az osztályvezető személyiségének, magas szakmai kvalitásának köszönhetően egy komoly szakmai kollektíva alakult ki, mely országos hírűvé vált. Magyar és külföldi tudományos fórumokon Dr. Sipos József több mint 250 előadással, tudományos közleménnyel szerepelt.
1983-ban megyei Alkotói Díjjal tüntették ki, valamint 1999-ben Romhányi György emlékéremmel tüntették ki.
Kiemelkedő tudományos és orvosi tevékenysége mellett 1993-ban oklevelet szerzett teológiai tudományokból.
Kiemelkedő orvosi és tudományos tevékenysége miatt 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Dr. Sipos József 2015. 01. 02-én hunyt el.
Farkas Ferenc
1976-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán, diplomát pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén szerzett.
Tanulmányait 1987-ben az intézmény mesterképzős hallgatójaként fejezte be.
1994 óta az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára, ahol rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat.
Alapvetően realista felfogású szobrait fából, kőből és bronzból készíti saját öntőműhelyében. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Alkotásai az ország és a megye jó néhány településének tereit, parkjait, középületeit és templomait díszítik. Számos munkája megtalálható múzeumok gyűjteményeiben, valamint magángyűjtőknél.
Kiemelkedő tehetségét számos díjjal ismerték el: 1985-ben az ELTE 350 éves érempályázatának I. díját kapta.
1986-ban Herman Lipót-díj, 1991-ben a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 1995-ben a Zala’Art-díj, 2005-ben ismét a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 2007-ben, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a legszebb emlékérem tervezőjének járó díj birtokosa lett. Művészeti tevékenységét a Pannon Művészeti Könyvek sorozatában megjelent kötet szedte csokorba, amely a ’80-as évek végétől mintegy 60 alkotást vonultat fel.
Farkas Ferenc kiváló pedagógus, a művészetek alapos ismeretének és rendkívüli pedagógiai érzékének köszönhetően sok-sok gyermek élheti át az alkotás örömét. Közülük többen éppen tanár úr inspirálására kerültek művészi pályára.
Mind az Ady Iskola, mind Zalaegerszeg művészeti életében betöltött szerepe jelentős és meghatározó.
Kostyál László művészettörténész így írt róla: „Somogyi Józseftől azt az útmutatást kapta az Akadémián, hogy minden körülmények között legyen önmaga. Látszólag semmi különöset nem csinált, szobrai mégis egyszerre voltak teljesen hagyományosak és teljesen „farkasferisek”, amivel kicsit zavarba is hozta a szemlélőt. Nem lehetett ugyanis egyszerűen továbblépni mellőlük egy „nem időszerű”-t dünnyögve magunkban, mert a szobrok utánunk nyúltak. Megszólítottak, és muszáj volt válaszolni. S e nézőt megállító belső erő két forrásból táplálkozott: a csendes melankóliából és a lényegre törő őszinteségből.”
A város kulturális életét gazdagító művészete és alkotó tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Farkas Ferenc Zalaegerszegért Díjas szobrászművész, számos helyi közéleti alkotás készítője 2023-ban Munkácsy Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Mányoki Attila
(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. – )
Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.
Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.
2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.
2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.
A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.
A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.
Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.
2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.
2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.
2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.
2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.
2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.
A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:
- 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
- 2008 – Zalaegerszegért díj
- 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
- 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára
2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:
„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:
Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:
Dr. Tóth László
Dr. Tóth László 1965. márciusában végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az államvizsga előtt hat hónapos szakmai gyakorlatát a Zala Megyei Tanács VB. Titkárságán töltötte. A diploma megszerzését követően – 1965. április 1-től – a Zalaegerszegi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályán helyezkedett el, ahol jogügyi főelőadó munkakört töltött be.
1967. október 16-án rövid időre elhagyta a közigazgatást, igent mondott a Zala Megyei Sütőipari Vállalat megkeresésére, ahova jogügyi előadói munkakörbe hívták.
1970-ben ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett. A szakvizsga letételét követően a vállalat jogtanácsosaként dolgozott. 1973. augusztus 16-tól – visszatérve a közigazgatásba – a Zalaegerszegi Városi Tanács VB. Titkárságán került kinevezésre, ahol korábban jogi főelőadói, majd osztályvezető-helyettesi munkakört töltött be. 1977. július 1-jétől megbízást kapott az Igazgatási Osztály osztályvezetői feladatainak ellátására és ezt a munkakört látta el 1982. április 1-jéig, amikor a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára lett. Ebben a munkakörben dolgozott 1990-ig, a helyi önkormányzatok megalakulásáig. Ekkor pályázatot nyújtott be a jegyzői feladatkör ellátására, melyet elnyert. Dr. Tóth Lászlót Zalaegerszeg Város Képviselőtestülete 1990. november 28-án határozatlan időre – jegyzővé kinevezte.
Munkáját – jegyzőként is – szakértelemmel és a közigazgatás iránti elkötelezettséggel, a humánum jegyében végezte. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a törvényességre, a jogszabályi előírásoknak az önkormányzati és a hivatali munkában való következetes érvényesítésére. Kidolgozta és meghonosította a közgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes törvényességi kontrolljának rendjét, megvalósítva ezzel a testület által tárgyalandó anyagok tartalmi, formai, törvényességi szempontból való ellenőrzését.
Munkakapcsolata a tisztségviselőkkel – polgármesterrel, alpolgármesterrel -, a közgyűlés tagjaival és a bizottságok nem képviselő tagjaival is közvetlen, jó volt. Az ügyfelek sokszor elsőként őt keresték meg a problémáikkal, gondjaikkal, amelynek elintézésére nagy hangsúlyt fektetett.
Következetes szigorral várta el a hivatal dolgozóitól feladatuk pontos, precíz végrehajtását, de megértéssel, empátiával fordult emberi problémáik felé is, és lehetőségeihez mérten segítette azok megoldását. Fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, törődött azzal, hogy a hivatal dolgozói mind teljesebb szakértelemmel lássák el feladatukat.
Mindig hangsúlyozta az ügyintézési határidők pontos betartását, az ügyfelek elégedettségének kivívását. A hivatali tevékenység, az egyes eljárások szabályozottsága érdekében irányítása alatt bevezetésre került a Polgármesteri Hivatalban az ISO:9001 minőségbiztosítási rendszer. A szabványnak megfelelő működésről szóló tanúsítvány megszerzése az ő kitartó munkájának elismerését is tükrözi.
Emberi magatartása, szerény, közvetlen modora példa mindenki számára és sokat jelentett a munkavégzéshez nélkülözhetetlen, nyugodt munkahelyi légkör megteremtésében.
Dr. Tóth László több mint 30 évet töltött el a közigazgatásban, ebből folyamatosan, több mint 13 évig jegyzői munkakört látott el. Az okmányirodai és a kiemelt építéshatósági feladatok tekintetében – külön jogszabályban meghatározott illetékességi területen – a hatáskörök telepítésének kezdetétől a körzetközponti jegyzői teendőket is ellátta.
A közigazgatásban és a jegyzői munkakörben töltött évek alatt végzett tartósan kiemelkedő szakmai munkája alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Tóth László jegyzőt a címzetes főjegyzői címre terjesztette fel 2002-ben melyet meg is kapott.
2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el munkáját, valamint
2005-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Dr. Tóth László 2017-ben 75. életévében hunyt el.
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna a zalaegerszegi gimnáziumi oktatás egyik meghatározó személyisége volt.
1972-ben szerzett matematika-műszaki ismeretek tanári végzettséget a Pécsi Tanárképző főiskolán.
Munkába állása óta a zalaegerszegi Ságvári Endre, majd annak jogutódja a Kölcsey Ferenc Gimnázium dolgozója volt. 1972és 1984 között matematika-technika szakos tanárként, munkaközösség vezetőként, osztályfőnökként tevékenykedett.
1984 és 1986 között igazgató helyettes, majd 1987-től az iskola igazgatója volt.
Pályafutása alatt jelentős szakmai előrelépés történt az iskola életében. Önállóan kidolgozott tantervek alapján szerkezetváltást hajtott végre az intézmény, és útjára indult a hat évfolyamos képzés is. A döntés helyességét, a jó tartalmi programot a felvételi statisztikák támasztják alá, ugyanis 90% feletti felvételi eredményt érnek el az innét kikerülő tanulók.
Az új típusú érettségi 2005-ös bevezetése óta minden évben vállalkoznak emelt szintű érettségi lebonyolítására, melyet mindig magas színvonalon valósítottak meg. Megpályázták a „Kiváló érettségiztető iskola” címet.
Kiemelt terület lett az idegen nyelv oktatás és a hozzá kapcsolódó állami nyelvvizsgák szervezése.
Két tannyelvű 5 évfolyamos angol, két tannyelvű 6 évfolyamos német programban dolgoznak, emellett emelt óraszámú csoportokkal biztosítják a nyelvvizsgára való felkészülést. Ezen idő alatt az állami nyelvvizsgák szervezési jogát is elnyerték.
Meghatározó az intézményben a környezetvédelmi program, az intézmény elnyerte a „Környezetvédelmi mintaiskola” címet.
Hangsúlyt helyeztek a testmozgásra és a sportra is. A tömegsport mellett az élsport is meghatározó, szinte minden sportágban van országos élvonalbeli versenyző.
Nagy gondot fordítottak a tanulók művészeti nevelésére. Az iskola galériájában rendszeresen rangos kiállításokra kerül sor. Az iskola kulturális, szabadidős tevékenysége példaértékű.
A tanulók jól érzik magukat, mert a komoly szakmai órákon túl a diákok szabadidejére is nagy gondot fordítanak.
Sokrétűek nemzetközi kapcsolataik: diákcsere kapcsolatban állnak Németországból Kusellel ,Finnországból Kuusamoval, Olaszországból Goriziával, de rendszeresek az utak Franciaországba és Angliába is.
Mindehhez nagyon sokrétű munkával teremtik meg a pénzügyi hátteret. Jól élnek a pályázati lehetőségekkel, alapítványi támogatással, szponzori háttér kialakításával, cégekkel való együttműködés megvalósításával.
Részt vettek a Socrates pályázatain. Kiemelkedők ezek közül a Lingua pályázatok, diákcserére, tanár továbbképzésre vonatkozóan.
A nemzetközi együttműködés keretében két Comenius programban is részt vettek, koordináló illetve partner iskola címen.
2007-ben és 2008-ban is eredményesen pályázott az intézmény az országosan kiírt teljesítménymotivációs pályázaton, melynek témája a pedagógusok teljesítményének értékelését biztosító modell kidolgozása volt.
Sok hasznos célt támogató iskolai alapítványnak is tagja volt az igazgatónő. Jó kapcsolatot alakított ki a diákönkormányzattal, a diákokkal és a szülőkkel egyaránt.
A gimnázium által elért eredményekben a volt igazgató asszony vezetői munkája kiemelt jelentőségű. Munkavégzését, munkastílusát a menedzserszemléletű iskolavezetés jellemezte.
Vezetési stílusában a demokratizmus dominált, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Intézményvezetői munkájában a nagyfokú elkötelezettség, tudatosság, célra törekvés, innovativitás volt a meghatározó.
Személyisége, munkájának eredményessége nagymértékben hozzájárult az intézményről alkotott pozitív kép kialakulásához, elismertségéhez.
Munkáját több kitüntetéssel is elismerték:
1980 – Miniszteri Dicséret
1988 – Haza Szolgálatáért Érdemérem Bronz Fokozat
2006 – Magyar Köztársaság Érdemkereszt Arany Fokozat
2009 – Zalaegerszegért díj
Az intézményvezető, kiváló pedagógus 2009-ben vonult nyugdíjba.
Sok évtizedes eredményes igazgatói, tanári munkásságát Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Kertvárosi Általános Iskola alkalmazotti közössége
A Kertvárosi Általános Iskola, s ezen belül az Eötvös József Székhelyiskola, illetve a Liszt Ferenc Tagiskola Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján 2003. február 27-én jött létre.
Egy több évtizedes múlttal rendelkező alkalmazotti közösség munkájának sok eredménye, sikere van. E tevékenységekből a legkiemelkedőbbeket ragadtuk ki.
Művészeti élet, műsorok – Eötvös-műsorok
2009. március 15-én, Zalaegerszegen is szóltak a harangok Csány László szobránál. A város ünneplő közönsége az Eötvös-iskola diákjainak műsorát látta. Rengetegen meglepődtek. Egy „átlagos” – lakótelepi környezettel rendelkező – általános iskola tanulói ilyen produkcióra képesek. Sokan voltak azok is, akik már ismerték az előzményeket, az Eötvös-műsorokat.
E rendezvények 1997-től napjainkig szóltak a magyar történelemről, a közös múltról, a nemzetről, a szülőföldről, az iskoláról, a családról.
A kultúra több ágát érintették: színjátszás, vers-, mese-, és prózamondás, népi hagyományok ápolása, sokszínű táncok (klasszikus, modern, népi), éneklés, zene.
Közös jellemzőik voltak:
- sok-sok tehetséges szereplő diák, egy-egy műsorban átlag 200 diák lépett fel,
- alkotószellemű, a közös célért, ügyért tevékenykedő pedagógusok összeszokott csapata,
- biztos hátteret nyújtó szülők, s volt tanítványok.
A műsorok együtt megélt élményeket adtak nyelvünkről, kultúránkról, múltunkról, nemzeti büszkeséget, hazaszeretet fejeztek ki, segítettek önmagunk, iskolánk, városunk, hazánk megismerésében, s kitekintést adtak a világba is. Olyan emlékeket nyújtottak, melyek alapján elmondhatjuk: jó itt élni, jó „eötvösösnek”, jó magyarnak, s embernek lenni.
Liszt-kórus, ének-zene-mozgásművészeti képzés
A Kilián György Általános Iskola 1972-ben kezdte meg működését a Kertvárosban, folytatva jogelődje – a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskola – ének-zene tagozatos képzését. Az intézmény 1998-ban – Liszt Ferenc nevének újbóli felvételével – ismét elkötelezte magát a Kodály-módszerek mellett.
Az ének-zenei osztályokban történő emelt szintű képzés több mint ötven éves nevelési hagyományokra épít. Ez rendkívül pozitív hatást gyakorol az iskola légkörére, szokásainak kialakulására, a tanulók személyiségének fejlődésére, s egyik pillérét adja a városban működő középiskolai és felnőtt kórusoknak.
A Liszt iskola énekkarának fellépéseit a város zenét szerető közönsége évről-évre megcsodálhatja:
- a hagyományos karácsonyi koncerteken,
- a rangos őszi kórusfesztiválokon,
- a városi ünnepélyeken és jótékonysági rendezvényeken, pl:a székelyföldi árvák javára szervezett olai templomi fellépésen.
A kórus sok alkalommal mérettetett meg külföldi (Belgium, Lengyelország, Németország, Szlovénia) találkozókon, s öregbítette az iskola, a város jó hírnevét.
Az intézmény – e képzés mellett – őrzi a magyar népszokásokat: népdaléneklés, néptánc. Ennek szép példája a Vajda József népzenekutató, volt igazgató emlékét őrző megyei népdaléneklési verseny, illetve a tanév végi néptánc est.
Az ének-zenei képzést a ’90-es évek közepe óta mozgásművészeti tartalommal bővítette az intézmény. Az iskola diákjai kiváló alapokat kapnak a klasszikus és modern balettből, táncokból. E csoportok rendszeres résztvevői a városi és megyei művészeti fesztiváloknak, s többször voltak szereplői az országos döntőknek. A tanév végén több száz néző csodálhatja meg az önálló modern táncest produktumát.
Tanulmányi eredmények, sikerek
A magyar oktatási rendszer az utóbbi években szerencsére ismét tartalmaz olyan objektív – kompetenciák mérése, közlönyös versenyek köre -, mutatókat, melyek összehasonlíthatóvá teszik a többi iskolával.
Ebből, az országos versenyeken elért kiváló teljesítményekre és a méréseken többször bizonyított, „magas” hozzáadott értékre vagyunk a legbüszkébbek. Az elmúlt tanévekben a Kertvárosi Általános Iskola diákjai a város „eredményességi listáján” a legjobbak voltak.
Az országos döntők dobogós helyezései:
- az informatika-számítástechnika, pl. „Információ hatalom”, Kozma László és Logo,
- a matematika, pl. Curie, Kalmár László,
- a környezet- és egészségvédelem, pl. Sajó Károly, Balogh János, Curie versenyek, a hozzájuk kapcsolódó tantárgyak kiemelkedő oktatását is jelentik.
A mérések eredményei évről-évre megtekinthetők az OKM honlapján. Tehetséges diákok, jól felkészült pedagógusok, és sok-sok munka hozta meg a gyümölcsét.
Kosárlabda
Az Eötvös József Általános Iskola neve a kosárlabda sportágban a városban, a megyében és az országban is jól ismert. A fiú csapatok a Diákolimpiákon két arany-, két ezüst-, hét bronzérmet, s egy hatodik helyet értek el az országos döntőkön, ezzel az elmúlt időszakot figyelembe véve, a városban és a megyében is a legjobbak voltak.
A Zalakerámia ZTE KK felnőtt csapatának jelenlegi keretéből az iskola tanulója volt több játékos (Baki Gergely, Tóth Ádám, Horváth Balázs, Tóth Olivér), s az edző Völgyi Péter is.
A fiúk nyomdokain haladva a lány csapat 2008-ban az országos döntőn nyolcadik helyezett lett.
Az utóbbi évek alatt elért sikerek egy olyan alkotó közösség, testület munkájának az eredményei, akik képesek együtt gondolkodni, alkotni. Erre a diákok, szüleik és a város polgárai is büszkék lehetnek.
Közösségi tevékenysége elismeréseként az iskola alkalmazotti közössége 2009-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Halász István
Zalaegerszeg oktatási és sportéletének meghatározó alakja.
1976-ban a ZTE kosárlabda csapat NB I-be kerülésének fontos szereplője volt.
A város sokat köszönhet a sportban, oktatásban példásan dolgozó pedagógus edzőnek.
Máig is egyik legnépszerűbb ZTE kosárlabda csapat edzője, a 70-es évek közepétől aktív játékosa volt a csapatnak.
Az aktív játékot befejezve az utánpótlás, majd a felnőtt csapat edzőjeként szervezte Zalaegerszeg kosárlabda sportját, de mint testnevelő tanár, iskolájában több sportágban is ért el az Országos Diákolimpián is kiváló eredményt. Különösen atlétikában szerepeltek kiválóan országos versenyeken.
Mint pedagógus testnevelő tanár sokat tett az egészséges diáktársadalom neveléséért. Tevékenységével hozzájárult és maradandót alkotott a tanulók sportszeretetének növelésében.
Nagyon sok zalaegerszegi fiatallal szerettette meg a sportot, különösen a kosárlabdát.
A ZTE zalaegerszegi NB I-ben játszó fiataljainak utánpótlás edzője volt.
Pályafutása végén, mint utánpótlás edző ért el országos versenyeken, kupákon kiváló eredményeket.
Családja is a sportnak, a testnevelésnek elkötelezettje, hisz felesége és fia is testnevelő tanárok.
Halász István testnevelő tanár és edző, aki tevékenységével hozzájárult a város jó hírnevéhez.
Zalaegerszeg sportéletében betöltött szerepével 2009-ben Zalaegerszegért díjat érdemelt ki.