Szabolcs Péter
(Diósgyőr, 1942. szeptember 22. – )
Szabolcs Péter lengyel származású munkáscsaládban született Diósgyőrött 1942. szeptember 22-én. A nehéz körülmények között nevelkedett művész a Képzőművészeti Gimnáziumba felvételizett, ahova fel is vették.
A főiskola befejezését követően 1967-ben került Zalaegerszegre és a mai napig is városunkban él. Nagy ambícióval, tele energiával érkezett a fiatal művész, hogy megpezsdítse a város művészeti életét, mert úgy gondolta, „friss vérkeringésre” van szükség.
Szabolcs Péter gimnáziumi óraadóként tanította a középiskolás korosztályt, részt vett az egervári művésztelep létrehozásában, valamint évekig vezette a városi képzőművészeti szakkört.
1969-ben a Göcseji Múzeumban rendezte első önálló kiállítását, 1972-ben Letenyén állították fel az első köztéri szobrát (Felszabadulási emlékmű).
Köztéri alkotásai közül városunkban megtalálható többek között:
Zrínyi Miklós portré, Csány László faszobor, Pálóczi Horváth Ádám dombormű, Dísz téri szökőkút és a Tulipán, Király és Királyné (emberpár), Jákum Ferenc dombormű (utcatábla), József Attila dombormű, Tudomány és Művészet, Gizella dombormű.
Műveit nem csak Magyarországon, hanem a határokon túl is, Herszontól Münchenig megcsodálhatjuk. Kiállításokon szerepelt többek között Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában, Finnországban.
Zala megyében csaknem másfél tucat településen tekinthetjük meg szobrait.
Tematikája alkotómunkássága során igen sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. Szülő-gyerek kapcsolat, gyermekség, szerelem, örömök és tragédiák, emberi kapcsolatok, tulajdonságok, hit, öregség, halál – mind végigvonulnak a művészetén. Megdöbbentő dolgokat tud ábrázolni az emberről.
2022-ben, a Borbély György közben adták át „István és Gizella” című domborművét, amely Szent István királyt és Gizella királynét ábrázolja, köztük a keresztre feszített Jézussal.
A mű eredetije bronzból készült és Münchenben található. A dombormű zalaegerszegi felállítását Garamvölgyi György, a Városi Művelődési Központ akkori igazgatója kezdeményezte.
2006-ban a szobrászművészt a közgyűlés Pro-Urbe Zalaegerszeg kitüntető címben részesítette.
Szabolcs Péter példaértékű, magas színvonalú művészeti munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, szépüléséhez, ezért 2017-ben Zalaegerszeg Város Díszpolgára elismerésben részesült.
Díjai, elismerései
1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem
1975: Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj
1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja
1978 Szocialista Kultúráért kitüntetés
1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja
1984: Munkácsy Mihály-díj
2006: Pro Urbe-díj Zalaegerszeg
2017: Zalaegerszeg díszpolgára
Zala megyei Prima díj
2023: Magyar Arany Érdemkereszt
Képgaléria:
Videógaléria:
ifj. Horváth Károly
1987-ben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán ének, zene, népművelés szakának diplomáját 2000-ben az akkor – e vonatkozású – legmagasabb színvonalat biztosító Nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének, zene, népzene szak másoddiplomájával egészítette ki.
Hosszú évek óta a felnőtt és ifjúsági népzenei hagyományápoló csoportokat, együtteseket oktat, vezet és zenei kíséretekben aktív szerepet lát el a Harangláb Népzenei Együttessel, hosszabb kapcsolatot tudhat a Magyar Tekerőlant Együttessel.
Gyakori zenekari tagja volt Norvégiában, Bulgáriában nagy sikerrel szereplő híres Jánosi Együttesnek, a „Magyar Napok” kulturális misszióját betöltve.
Mind egyéni előadóként, mind együttes vezetőként Európa összes országába eljutva tovább erősítette Kodály, Bartók által kiharcolt magyar népzene elismertségét, dicsőséget szerezve személyén túl hazájának és Zalaegerszegnek is, amely országokban sok CD felvétel is bizonyította elismertségét.
Kiemelést érdemel Szlovénia által rendezett Unisef program, amelyen Milan Kučan államelnök személyes meghívásának eleget téve szerzett elismerést és újabb híveket a magyar népzenének.
Nevezett rendszeres tagja Zalaegerszeg testvérvárosi delegációinak, ahol városunk népzenei kulturális reprezentánsaként sok sikert tudhat magának.
A tengerentúlra is eljutva, Mexikóban a Zalai Táncegyüttes zenei kíséretének tagja is volt.
Kárpát-medencei magyarsággal tartott értékteremtő kapcsolatai Székelyföldre, Muraközre, Gyimesi csángók vidékére, Erdély egyéb területeire is kiterjedt, amely utóbbinál minden magyar rendezvényen állandó meghívott volt.
Burgerlandi kulturális kapcsolatok keretében több évig részt vett ottani gyermekek népzenei oktatásában.
A magyar és tájjellegű népzene és népi énekművészetben kifejtett tevékenységére bel- és külföldön is felfigyeltek.
Szerepelt a Bartók rádióban, a Duna TV Főtér műsorában és egyéb televíziós adásokban.
A szlovéniai Lendván folyamatos népzenei műsorral jelentkezik rádiójukban.
Országos zsűri tagja a Vass Lajos Népzenei Csoportok versenyének. Kórusok Tanácsának Pávaköre Országos Zsűrijének több, mint 10 éve tagja. Tulajdonosa 1986-tól a Népművészet Ifjú Mestere, a TIT népzenei tevékenységet elismerő díjának.
A Kárpát-medencei népdalok, népi énekek, katonadalok, tájegységek dalainak ismerete és rendszeres előadása, oktatása komoly gyűjtőmunka és szülői hagyaték ápolása, együttes értéke tevékenységének.
Személyiségében tiszteletet parancsoló az az önmérsékelt magatartás is, amely a személyes intézményi karriernél általa nagyobb értékűnek ítélt népzenetiszteletet és hagyományápolást helyezte előtérbe életfelfogásában és életpályájában.
Munkáját szerény alázattal végezve hosszú évek óta támogatója és fellépő művésze minden népi, nemzeti, városi ünnepségnek és hagyományápoló rendezvénynek.
Küldetéstudattal végzi a magyar kultúra ápolását, a zenei, népnevelő tevékenységnek az utánpótlás körében a tudás átadását, az ősöktől örökölt hagyományok továbbvitelét, tovább örökítését, az egyetemes értékű magyar népzene, néptánc, népdalkincs megőrzését és élve tartását.
2009-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Ifj. Horváth Károly népzenetanár, népzenész volt a Haboskávé 2.0 vendége:
Ifj. Horváth Károly népzenegyűjtő előadása:
A Csík Zenekar 2023. június 10-én lépett fel Zalacsányban az Örvényesvölgy Fesztiválon. Koncertjükbe zalai népzenészek: Laposa Julcsi, ifj. Horváth Károly és a Zala Zenekar is bekapcsolódott. A legszebb zalai népdalok közül egy nagy csokornyit meg is tanítottak a Csík Zenekarnak:
Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Tantestülete
Az intézmény a város legrégebbi középiskolája: az 1884-ben alapított kereskedelmi iskola jogutódja. 1924-ben vette fel Csány László nevét.
A kiforrott értékrendszerrel, pedagógiai kultúrával, szakmai igényességgel működő, az állandó változásokhoz alkalmazkodni tudó szakközépiskola az évtizedek során a nevelési és oktatási céljainak megvalósítása érdekében, a fejlődést értékelő és akaró, erős kohézióval rendelkező nevelőtestületet hozott létre.
Az intézmény szakmai képzésének struktúrája fél évszázad alatt formálódott ki, a gazdaság igényeinek megfelelően folyamatosan változva, bővülve: az 1960-as évektől számviteli gazdálkodási, majd igazgatási ügyviteli és pénzügyi, 1973-tól pedig – az ország három szakközépiskolája egyikeként – elsőként indította be a számítástechnikai képzést.
A rendszerváltozás, s azt követően a közoktatási és szakképzési rendszer átalakulása döntően megváltoztatta a képzést. A nagyvállalatok felbomlása, a kis- és középvállalkozások szakemberigénye újrafogalmazta a munkaerő keresletet; az iskolától a szakmai tárgyak tartalmi változása mellett szemléletváltozást követelt. Igényként jelentkezett az idegen nyelvek magasabb szintű oktatása, a számítógép alkalmazásának elsajátítása.
Mindez szükségessé tette a képzés időtartamának növelését és belső szerkezetének átalakítását. A lehetőséget erre az 1993-ban elnyert PHARE pályázat teremtette meg, mellyel az iskola bekapcsolódott a világbanki tantervű (4+1 évfolyamos) modellbe, amely a későbbi – 1997/98-től – bevezetett új képzési program alapját is jelentette. Ezzel, a kort megelőzve, az iskola áttért a közoktatási törvény által csak négy év múlva megkövetelt rendszerre: az alsó négy évfolyamon csak az általános műveltséget megalapozó érettségire történő felkészítés folyt, s csak ezt követően vettek részt a tanulók szakmai képzésben. Ez utóbbi – az OKJ hatályosulásával – széles skálát fogott át, de mindvégig az iskola profilján belül maradt, gazdasági, ügyviteli és informatikai területeken.
Az ezredforduló újdonságaként jelentkezett a felsőfokú szakképzési formák előtérbe kerülése, amelyek azóta is döntő szerepet játszanak az intézmény képzési kínálatában.
Az alapos és korszerű képzés mellett a nevelő testület kiemelt feladata a tanulók felsőfokú tanulmányokra való felkészítése, elsősorban a szakiránynak megfelelő gazdasági és informatikai főiskolákra, egyetemekre. Évről évre növekvő a sikeresen felvételiző tanulók aránya. A magas továbbtanulási arány mellett az intézmény tanulmányi versenyeken induló diákjai is szép sikereket érnek el.
A matematika és fizika mellett közel hasonlóak a vármegyei versenyeredmények idegen nyelvből, történelemből és magyarból is. A rendszerváltás óta kiemelten fontos tantárgy a közgazdaságtan, melyből az országos tanulmányi versenyen minden évben van döntős csányos diák és négy alkalommal szerepeltek az első 10 között.
A nyelvoktatásban hagyományokkal alig rendelkező intézmény az elmúlt években ugrásszerű fejlődést ért el.
Az iskolában aktív sportélet folyik, amelyben sikerült egyensúlyt teremteni az élsport és a tömegsport között. Kiemelkedő a sportágak közül az atlétika, melyben minden évben országos diákolimpiai döntős az iskola csapata és több dobogós hellyel büszkélkedhetik. Kosárlabdában is szép eredményekkel büszkélkedhetnek: a megyei versenyeket megnyerve országos helyezéseket szereztek.
A tantestület egésze támogatja a tanulók rendszeres testmozgásának biztosítását.
Az iskola tanórán kívüli tevékenységét az énekkar, az irodalmi színpad, a diákstúdió és a rendszeresen megjelenő évkönyv színesíti. Mindezen tevékenységek magas színvonalához nagyban hozzájárul a jól működő Diákönkormányzat. A diákmozgalom fontos szerepet tölt be a diákélet szervezésében, a szabadidő hasznos eltöltésében és a diákjogok érvényesítésében. Tanárok és diákok együttes munkájának eredményei az iskolai élet hagyományossá vált rendezvényei és ünnepségei, így a gólyaavató és gólyabál, a szintén bállal összekötött szalagavató, a ballagás. A hagyományok sorába illeszkedik az iskola névadójáról való megemlékezés: a diákok képviselői minden évben megkoszorúzzák a budapesti Kerepesi úti temetőben Csány László sírját.
Az iskola sokoldalú tevékenységében, elért eredményeiben döntő szerepe van a tanárok magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. Pedagógusai hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola fejlődésének és fejlesztésének lendülete jelentik a Csány fő értékeit, ezért a tantestület 2010-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Id. Balaicz Zoltán
Balaicz Zoltán 1948. október 30-án született Zalaegerszegen.
A Ganz Ábrahám Gépipari Technikumban szerzett érettségi bizonyítványt, majd újságíró iskolai felsőfokú képzésben vett részt Budapesten.
Katonai szolgálata utána a Ganz gyárban dolgozott minőségi ellenőrként, majd ifjúsági és kulturális szervezői feladatokat látott el az MMIK-ban és a VMK-ban.
1985-ben részt vett a Zalaegerszegi Városi Televízió megalapításában, melynek 2000-ig főszerkesztője volt.
Ezen idő alatt a semmiből létrejött a város saját televíziója, amely számos szakmai elismerést kapott. A VMK-ból átköltözött a mai Kossuth utcai stúdióba, műsorai megörökítették a város politikai, kulturális és sport életét, műsorait átvették regionális és országos adók és jelentős technikai fejlesztés történt, a beszerzett eszközök jó részét még ma is használja a televízió.
2000-ben megalapította a Zaláért Egyesület TV Stúdióját, amely a mai napig készíti a Zala Megyei Önkormányzat televíziós műsorát, a Zalai Krónikát (ennek főszerkesztője id. Balaicz Zoltán) és ugyancsak 2000 óta a mai napig a Hévízi Városi Televízió főszerkesztői feladatait is ellátja.
2009-ben a Zala Megyei Önkormányzat neki ítélte Zala megye Sajtódíját.
A 2011 nyarán nyugdíjba vonuló idősebb Balaicz Zoltán az egerszegi és megyei televíziós újságírásban eltöltött több évtizedes munkája elismeréseként 2011-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Id. Balaicz Zoltán 2017-ben újabb rangos elismerést, Prima különdíjat kapott, amelyet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Zala megyei díjátadó gálaestjén adtak át neki. A szövetség ezzel a különdíjjal jutalmazta a televíziós újságírót, a Zalaegerszegi Városi Televízió 1985-ös alapítóját, elismerve az elmúlt 32 éves televíziós szakmai munkáját.
Fia ugyancsak részt vesz a zalaegerszegi közéletben, ifj. Balaicz Zoltán 2014 óta Zalaegerszeg polgármestere.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Tóth József
Dr. Tóth József 1942. december 28-án született. 1966-ban fejezte be egyetemi tanulmányait és szerzett közgazdász oklevelet. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének 1990-től 2010 nyaráig igazgatója volt.
Korábban különböző területeken közgazdászként dolgozott. Korábbi munkahelyei köréből kiemelendő, hogy a Zala Megyei Tanács VB. Közgazdasági Osztálya éléről került az intézethez igazgatónak. Vezetői tevékenysége mellett is folyamatosan oktatott. Oktatta az önkormányzatok pénzügyei, a nonprofit intézmények pénzügyei, az illeték és vám, az adóigazgatás, valamint még többi tárgyakat is.
Folyamatosan képezte magát, 1989-től adótanácsadó, 1991-tól adószakértő, 1995-től okleveles könyvvizsgáló, 1995. május 15-től PhD doktor lett.
Publikációinak száma jelentős, közülük kiemelkedő a 2002-ben megjelent és a 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült Dr. Csanádi Ágnessel közösen írt „Az önkormányzatok pénzügyei” c. kiadványt.
Dr. Tóth József 2010-ig a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének igazgatója volt. Különös érdemeket szerzett azzal, hogy az intézetnél is jelentkező nehéz időszakban fenntartotta az intézet iránti igényeket.
2011-ben az intézmény a főiskola önélló karjává (Gazdálkodási Kar) vált. A változás időszakában elmondható, hogy az intézet élén folytatott és a főiskola által is elismert tevékenysége a karrá válást megalapozta. Erre figyelemmel, továbbá életútja alapján Dr. Tóth József érdemes a díjra.
Életútja alapján Dr. Tóth József 2003-ban Zalaegerszegért, 2011-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Farkasné Perlaki Edit
Kezdő pedagógusként egy évig dolgozott egy kis zalai településen, a pókaszepetki Általános Iskolában, majd egykori középiskolájába, a Zrínyi Miklós Gimnáziumba került 1973-ban, ahol 2009. őszéig tanított. A tanítás, osztályfőnökség és kórusvezetés mellett elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az egyetemi orosz szakot, és 1975-ben kapott középiskolai tanári diplomát és tanította mindkét szakját az orosz nyelv kötelező jellegének megszűnéséig. Az óvónőképzős osztályok másik iskolába történt áthelyezése után a nőikar mellett megalakult a kis létszámú vegyeskar. Később a nyolcosztályos képzés bevezetése lehetővé tette, hogy kipróbálja magát egy más korosztály oktatásában is.
Az énekkarok az iskolai rendezvényeken kívül szívesen tesznek eleget bármilyen felkérésnek. Szerepeltek már díjátadó ünnepségeken, ünnepi közgyűlésen, a városi Deák – ünnepségen, egyéb ünnepi megemlékezéseken, a Számviteli Főiskola ünnepélyes megnyitóján, Keresztury Dezső akadémikus tiszteletére rendezett ünnepségeken stb.
Rendszeresen részt vett a kórus a Keszthelyi Helikon Ünnepségeken, vállalva ezzel a kétévenkénti zsűri előtti megmérettetést és az összehasonlítást más dunántúli vármegyék azonos korú kórusaival. Két alkalmat leszámítva, amikor ezüstérmet kaptak, a zsűri aranyéremmel értékelte a versenyprogramjukat, 2002-ben pedig a kiemelt aranyéremnek és a kórusvezető különdíjának örülhettünk. Megtiszteltetés az énekesek számára, hogy a helikoni programsorozat keretében az igen magas színvonalon muzsikáló pécsi kórusokkal együtt több alkalommal szerepelt a vegyeskar templomi koncerten is.
Az iskolai karácsony- ünnep mellett a kórus ötlete alapján kerül megrendezésre a ma már hagyományosnak mondható karácsonyi koncert.
Nagy élményt jelentett minden kórustag számára a 2001. augusztusában, az iskolában megrendezett Közép- Európai Informatikai Diákolimpia megnyitóján Dermot Hair c. musicaljéből előadott összeállítás.
- szeptemberében régen melengetett elképzelés vált valóra, elkészült a kórusok első CD lemeze.
1991-ben a zalaegerszegi Városi Vegyeskar vezetőségének megtisztelő felkérésére, mint egykori kórustag elvállalta a karnagy nélkül maradt szinte „kamarakórusnyi” együttes szakmai munkájának irányítását.
A szakmai igényesség, megújulás érdekében rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, kórustalálkozókon.
1996-2003-ig ének-zene szaktanácsadóként szakmai programokat, akkreditált képzést, versenyeket szervezett Zala vármegye énektanárainak.
2000. június 30-án kapott közoktatás-vezetői oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.
Lelkiismeretes munkájáért és elhivatottságáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet
Zala vármegyében született, Hahóton. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra.
1964. januárjában – pályázat alapján – Zalaegerszegre költöztek, férjével körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, mindig a betegek érdeke volt az elsődleges szempont.
A betegek orvosi ellátását egy belvárosi körzetben és a városhoz csatolt 4 településen 10 évig végezte, ezt követően a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetésével bízták meg. A megbízatása 6 évre szólt, ez alatt az idő alatt Zalaegerszeg város egészségügyi alapellátásának irányítása volt a feladata. Ebben az időszakban a város népességszáma évről évre nőtt, az orvosi körzetek száma is megkétszereződött, új bölcsődék, óvodák épültek. Kibővült a gyermekorvosi hálózat, elkezdte működését az éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti szolgálat. Közben Társadalom orvostanból szerzett szakvizsgát, beválasztották a Városi Vöröskeresztes Alapszervezet vezetőségébe.
1981-ben visszatért a közvetlen gyógyítás munkájához, a régebbi orvosi körzetbe. A ’70-es, ’80-as években kapcsolódott be a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének munkájába, ennek Zala vármegyei elnöke id. Dr. Marx Gyula volt. Mikor ő lemondott, átvette ezt a tisztséget. A „Zalai orvosnapok” rendezvényein számolt be az orvosi körzetében élő lakosság egészségi állapotáról, különös tekintettel az idősebb korosztály megbetegedéseire, gyógyszerszedési szokásaira. Már akkor is látható volt, hogy a betegek gyógyszerfogyasztása évről évre fokozódik, emelkedik a magas vérnyomásos, cukorbeteg és mozgásszervi betegek száma.
A rendszerváltás után a körzeti orvosokat háziorvosokká minősítették, ezért szakképesítést szerzett, és oktató háziorvosként dolgozott.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet orvosi munkája során nagy odaadással szolgálta a rábízott emberek szociális és egészségügyi helyzetét, tevékenyen részt vett a különböző szakmai és civil szervezetek munkájában (Vöröskereszt, Egészségügyi Bizottság, Szociális Kerekasztal).
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
2002-ben ment nyugdíjba, de gyógyító munkát továbbra is végzett, mint helyettesítő háziorvos, illetve intézeti orvosként a Pózvai Idősek Otthonában és a Botfai Fiúnevelő Intézetben, így megtapasztalhatta a Zalaegerszegen élő emberek bajait, problémáit és a segítés módjait. Keresztény indíttatása okán 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása után lett a párt tagja, majd a Keresztény Értelmiségiek Szövetségébe is belépett. Nagy változásoknak néztek elébe, hiszen korábban még a templom küszöbét is kockázatos volt átlépni.
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet szakmai elhivatottságáért és lelkiismeretes munkájáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Skrabut Éva
Skrabut Éva Karcagon született, Debrecenben végezte a tanítóképzőt.
Ezután a Csepeli Munkásotthonban és a Zalka Máté Katonai Főiskolán kulturális munkatársként dolgozott.
Zalaegerszegre 1975-ben került és a Zala Megyei Művelődési Központnál volt alkalmazásban. Feladatul kapta az amatőr művészeti területek gondozását.
Sok munka, odafigyelés, szerteágazó szervezési feladat áll mögötte. Mindig inspirálta a népi kultúra iránti elkötelezettség, egyik ötletét követte a másik.
Amikor 1980 végén elkészült a Velemi Alkotóház, Zalaegerszeg is szeretett volna egyet építeni, és ebben az inspirációban meghatározó szerepe volt többek között Skrabut Évának is, aki ettől az évtől a városi művelődési osztályon dolgozott. Egyik feladata a Gébárti Kézműves Ház létrehozása lett, a partnerek és támogatók szervezése, majd a munkálatok irányítása. Nagy társadalmi összefogással 2 nyáron át épült meg a Gébárti-tónál a Kézművesek Háza.
1982 nyarán már táborokat szerveztek a félig kész tető alatt, majd 1983-ban került sor az átadásra. A későbbi folyamatos fejlesztésről és továbbépítésről 10 éven keresztül a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága gondoskodott.
1981-ben Skrabut Éva Székesfehérváron részt vett a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alakuló rendezvényén, majd egy évvel később társaival megalakították a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet, amely ma közhasznú szervezetként tevékenykedik. 1995 óta elnöke ennek a szervezetnek, de az idők során betöltötte már az országos Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnöki tisztét is.
2012-ben az akkor 30 éves egyesületnek 22 szakágban mintegy 240 tagja folytatott népművészeti tevékenységet.
Közösségi munkájukban a gébárti alkotóház mellett számos kezdeményezés fűződik a Zala Megyei Népművészeti Egyesület nevéhez. A keszthelyi Népművészeti Alkotóház megépítése, 1996-ban a honfoglalás kori nemezsátor elkészítése, mely a gébárti alkotóház új épületrészében kapott végleges helyet a húsz esztendőn át a Mesterségek Ünnepén és egyéb rendezvényeken történő vándoroltatását követően. 2000-ben megépült a hagyományőrző kovácsműhely, majd két év múlva az égetőkemence is. Büszkék az általuk életre hívott Panoráma Népművészeti Galériára, ami számtalan szakkörnek, szakmai továbbképzésnek, kiállításnak ad helyet, s az egyedülálló Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkra csakúgy, mint a GébArt nemzetközi művésztelepre, amit Skrabut Éva indított útjára 1987-ben.
A társadalmi tevékenység mellett Skrabut Éva 1992-ig hivatalnokként dolgozott, majd 1992-től a Gébárti Kézműves Ház szakmai vezetője lett.
Ezen időponttól az addig csak a nyári időszakban nyitva tartó Ház azóta már egész évben működik. Zalaegerszeg hírét, ismertségét messzire elvitték azok az alkotóházi rendezvények, amelyek a Kézműves Házhoz kötötten évről-évre megvalósultak. Ezek révén értékes alkotásokkal is gyarapodott a Ház gyűjteménye. Mindez magában hordozza azt az igen jelentős és kiváló szervezői munkát, amit Skrabut Éva a megvalósításukra fordított.
Tevékenysége, illetve személye nem sokszor látható a nyilvánosság előtt nem gyakran szerepel, mégis amit létrehozott, az ismertséget hozott a városnak.
Szervező munkájának gyümölcse a Göcseji Falumúzeumban évenként megrendezett Fazekas Találkozó, illetve az 1992-től indított népi kismesterség képzés, ahol a Munkaügyi Központtal karöltve 10 évig színvonalas oktatást tartottak, megújítva a megye fazekas, bőrtárgy-készítő, csipkekészítő, kosárfonó szakterületeit.
A népművészet fennmaradásáért, napjainkbeli kiteljesedéséért végzett munkáját a kulturális tárca 2007-ben Bessenyei György-díjjal ismerte el.
Skrabut Éva leköszönő elnök 2022-ben magas rangú állami kitüntetést, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át több évtizedes lelkiismeretes munkájáért.
2012 nyarán ünnepelte a város a Kézműves Ház, illetve a Zalai Népművészeti Egyesület is alapításának 30. évfordulóját.
Ezen jeles évfordulók alkalmából, valamint több évtizedes kiváló szakmai pályája és sikerei elismeréseként ebben az évben Skrabut Éva Zalaegerszegért díjban részesült.,
Az önkormányzat pedig 2020-ban Zalaegerszegért díjjal jutalmazta a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sebestyénné Gyuk Marianna
Sebestyénné Gyuk Marianna a Deák Ferenc Szakközépiskola Egészségügyi szakán végezte középiskolai tanulmányait.
1994-ben szerzett védőnői diplomát Szombathelyen, a POTE Egészségügyi Főiskola kihelyezett karán.
1990 és 1991 között a zalaegerszegi kórház Koraszülött osztályán dolgozott ápolónőként.
1994 augusztusától a kertvárosi körzet védőnője.
2006 decemberétől vezeti az Apáczai ÁMK épületében, a város egyetlen Baba-Mama Klubját.
A baba-mama klub önszerveződő, foglalkozásai pedig ingyenesek. Adományokból vásárolják a klub működéséhez szükséges eszközöket, emellett sok játékot, ajándéktárgyat, könyveket ajánlanak fel a szülők.
A klub esetében az „önszerveződő” jelző arra utal, hogy akkor tud igazán jól működni, és akkor érezheti magát az ember igazán jól benne, ha mindenki kiveszi a részét a szervezésből.
Marianna személyes céljai a klub céljai, miszerint fontos egy olyan baba-mama foglalkozás felépítése, irányítása, amely a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve pozitívan befolyásolja annak képességeit, készségeit, örömet szerez gyermeknek, szülőnek egyaránt, és lehetőséget ad a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésére. Ennek érdekében a klub vezetőjeként rengeteg programot szervez, minden foglalkozáson személyesen is részt vesz.
Fontos számára a családias légkör megteremtése. A klub működésébe folyamatosan vonja be a körzetben lakó édesanyákat, programokra, invitálja őket. Minden foglalkozásnak része a fejlesztő játékok használata, illetve beszélgetés más anyukákkal, védőnővel problémás kérdésekről. Igény szerint baba-mama torna, valamint mozgással, mozgatással kísért mondókák tanulása.
A foglalkozásokon való aktív részvételnek rengeteg előnye van. Többek között a baba-mama klub kiváló lehetőséget nyújt az otthon lévő családoknak a kimozdulásra, a családon kívüli, külső kapcsolatok építésére, ennek nemcsak az édesanya szempontjából van pozitív hatása (találkozás más szülőkkel, védőnővel: problémák, élmények megbeszélése), hanem a kisgyermek részéről is: a gyermek szocializációs és kapcsolatteremtő képességei alakulnak (reagálás más gyermekekre, szülőkre, foglalkozásvezetőre, a foglalkozás rendjének elfogadása, stb.).
Ez a módszer kiváló előszobát jelent a bölcsődébe, óvodába lépéshez, hiszen a foglalkozásokon a gyermek önkéntelenül hozzászokik a közösséghez.
A baba-mama tornának fejlesztő hatása is van: az életkori sajátosságokat figyelembe véve a gyermek mozgásos képességei, készségei kiválóan fejleszthetők, a gyermek testképe pozitívan alakul, testtudata formálódik, az egyensúlyozó- és koordinációs képesség javul, a finommozgások és az általános mozgáskép ügyesebbé válik.
Nemcsak a gyermek mozgása, hanem figyelmiképessége is pozitívan változik: a közös mondókázással, énekléssel a hallási figyelem fejleszthető, az emlékezőképesség befolyásolható, az ének-zenei képességek (ritmus, tempó, énekhang) pozitívan befolyásolható. A mondókák szövege által a gyermekek szókincse bővül, beszédértésük javul, beszédképességük pozitívan alakul. A gyermek tudása a világról nagyobb lesz, ez a kognitív képességeket befolyásolja.
A baba-mama torna legfontosabb hatása: az anya-gyermek kapcsolat elmélyítése, hosszútávra szóló megalapozása.
A babamasszázs fizikai előnyei mellett mentális képességekre is hat, többek között az anya és a gyermek megéli a kötődést, a szeretetet, és a biztonságot.
Sebestyénné Gyuk Marianna több évtizedes lelkiismeretes védőnői munkáját, szakmai elhivatottságát 2012-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el a közgyűlés.
Képgaléria:
Videógaléria:
Magyar Gyuláné
Magyar Gyuláné 1974-ben végzett az Egészségügyi Szakiskola csecsemő és gyermekgondozó szakán.
Ezt követően 1982-ben az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán egészségügyi szakoktatói főiskolai oklevelet szerzett.
2004-ben sikeres szociális szakvizsgát tett az idősek szociális ellátása témacsoportból.
Pályafutását Zalaszentgróton kezdte, majd 1974-ben került Zalaegerszegre, ahol mintegy 18 éven át dolgozott a bölcsődei rendszerben. Előbb gondozónőként, majd 1979. november 1-jétől bölcsődevezető-helyettesként tevékenykedett.
Magas szintű szakmai és vezetői tevékenységének elismeréseként – szakmai életútjának újabb állomásaként – 1992. március 1-jétől megbízást kapott a Gondozási Központ magasabb vezetői teendőinek ellátására.
Intézményvezetőként részt vett és jelentős szerepet vállalt a város szociális rendszerének fejlesztésében, új szolgáltatások kialakításában, így többek között a 12 órás házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésében, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a demens személyek nappali ellátásának létrehozásában, az idősek gondozóházának bővítésében és az idősek otthonának kialakításában.
Vezetése alatt a Gondozási Központ a kezdeti 50 fős intézményből mára közel 150 főt foglalkoztató és közel 850 fő ellátását, gondozását végző intézménnyé nőtt ki magát, mivel a Gondozási Központ a kistérségi feladatellátáson túl regionális módszertani feladatokat is végez.
Magyar Gyuláné tevékenységét széleskörű szakmai ismeretek birtokában, nagyfokú empátiás készséggel, lelkiismeretesen végezte egészen 2012 augusztusi nyugdíjba vonulásáig. Munkatársai korrekt, körültekintő, határozott vezetőt tisztelhettek személyében. Egész pályafutása során a rászoruló emberek szeretete, tisztelete, példamutató hivatástudat jellemezte. Mindig a jobb működés, a fejlődés érdekében cselekedett.
Magyar Gyuláné az idősgondozás, valamint a szociális ellátás terén kifejtett 2 évtizedes tevékenységét maga szintű szakmai és vezetői munkavégzés jellemezte.
Példa értékűt és maradandót alkotott, tevékenységével hozzájárult e területen a város jó hírnevéhez, a szociális ellátórendszer nagyfokú fejlődéséhez.
A város joggal lehet büszke erre az intézményre, mert feladatait kiválóan látja el, önállóságával, innovációs gyakorlatával a hasonló intézményeknek példát mutathat, segítséget adhat.
Ezen ismérvek birtokában Magyar Gyuláné méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
