Farsang László

Farsang László 1949. december 15-én született Csácsbozsokon.

Tanulmányait Győrben, a Liszt Ferenc Zeneiskolában végezte, trombita tagozaton, majd a Népművelési Intézet felsőfokú fúvós karnagy képzésen tanult tovább.

Első munkahelye Lentibe vezette, ahol a Lenti Zeneiskolában rézfúvóstanárként dolgozott.

1975-tól a Pálóczi-Horváth Ádám Zeneiskola rézfúvóstanára, ahol sokat tett a zene népszerűsítéséért, a tehetséges diákok patronálásáért, zenei pályán történő elindításáért.

A Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar elődje, a Zalaegerszegi Ifjúsági és Úttörőzenekar 1975-ben alakult Farsang László karnagy, rézfúvós zenetanár vezetésével.
A Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola növendékei és a felnőtt zenebarátok összefogásának eredményeként indult útjára az amatőr együttes, amely mára Zalaegerszeg színvonalas művészeti csoportjává vált.

Farsang László két zenekart is irányított, vezetésével működött az ifjúsági együttes, de a felnőtteket, az egykori katonazenészeket, illetve a régebben zenét tanultakat tömörítő zenekar is.

Farsang László a Zalaegerszegi Fúvószenekar egyik emblematikus alakja, áldozatos és szeretetteljes munkájának köszönhető a zenekar létrejötte, zeneszerető emberekkel való megtöltése.

Zalaegerszeg kulturális és közösségi életet meghatározó, magas színvonalú tevékenységével jelentősen hozzájárul a város fejlődéséhez, közösségformáláshoz, 2025-ben méltán kaphatta meg a Pro Urbe Zalaegerszeg címet.

Képgaléria

Videógaléria

 

Iványi Ildikó

Iványi Ildikó 1942. június 14-én született Budapesten. Az általános iskolát Balatonföldváron kezdte, majd azt a család Zalába költözése miatt Gutorföldén fejezte be. Zalaegerszegen a Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát. Zalabaksán és Gutorföldén kezdte meg a pedagógusi pályáját.

Később a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészeti Karán vehette át  magyar szakos középiskolai tanári diplomáját 1974-ben. Azóta Zalaegerszegen él.

Egy évet dolgozott nevelőtanárként a Martos Flóra Kollégiumban, majd a Deák Ferenc Szakközépiskolába hívták magyart tanítani, ahol 25 évet töltött el. Nyugdíjba vonulása után 3 évet tanított a Zrínyi Gimnáziumban is.

Fontosnak tartotta  a tanórákon kívüli kulturális nevelést is. A Deák Szakközépiskolában Galériát alapított, ahol zalai művészek mutatkoztak be.
Író-olvasó találkozókra, színházlátogatásra vitte a diákjait.
A megyei Pedagógus Szakszervezet kultúrfelelőseként ének- és szavalóversenyt szervezett tanároknak.

Gábriel József festőművész első kiállítását az MMIK-ban és Nyakas Klára bábjait is ennek a munkának  köszönhetően mutatták be.

15 évig vezette a Nagycsaládosok Egyesületét, ahol közel 100 családnak szerveztek előadásokat, kirándulásokat, közösségi programokat.
2003-ban Zalaegerszegen volt az Országos Nagycsaládos Találkozó, ahol közel 2000 fő vett részt az ország minden részéből.

A Vizslaparkban szobrot állítottak, amelyet az Ady művészeti iskola kerámia szakkörös tanulói terveztek és készítettek.
A Kisfiú kutyával című szobornál ünnepelték minden évben a Gyermekek Világnapját, szeptember 11-én.

2000-ben felelevenítették a zalai maszkázást, amely Városi Farsangi felvonulásként hagyománnyá vált és mai napig is tart.

A több, mint 3 évtizede megalapított Színházbaráti körben művészekkel  beszélget. Ezt folyamatosan csinálja, helyi és itt szereplő ismert budapesti színészeket, rendezőket mutat be a hallgatóságnak.
Az alapító elnök lemondása után Ildikó  lett a kör vezetője. Ehhez hasonló megtisztelő felkérés a könyvtárak részéről, hogy meghívott írókkal is beszélgetést vezet.

Az Együtt Zalaegerszegért Egyesületben kulturális munkára kérték fel 2000-ben. Így jött létre a Lokálpatrióta klub, amely  a városról szól. Története, irodalma, építészete, művészeti csoportjai, elszármazottai  híresebb emberei a téma.

Sokat segítenek az előadásokban a levéltár, a múzeum szakemberei. Nagy öröm számára, hogy mindig teltházas a Deák könyvtár előadója.

2015-ben a Nyugdíjas Pedagógus Egyesület  vezetésére kérték fel. Ekkor a Nagycsaládos Egyesületet átadta a fiatalabbaknak.

A népművészet mindig is érdekelte édesanyjának köszönhetően. Elvégezte Gébárton a Népi játszóházvezetői tanfolyamot.  Rábeszélésre nyugdíjba vonulása után nyitott egy népművészeti boltot kölcsönből, ahol elsősorban zalai alkotók munkáit árusították.

Zalaegerszeghez kötődő ajándékokat is készített, mivel nem volt leporello a városról, így ez is elkészült.

Nagy szerelme az idegenvezetés, öröm számára megmutatni az országot, a helyi értékeket az érdeklődőknek. De legszívesebben városunkat mutatja be az ide látogatóknak.
Jóleső érzés számára ilyenkor a leggyakoribb mondat amit hall, hogy milyen szép Zalaegerszeg.

Az Életet az Éveknek országos kulturális bizottságban Zala vármegyét képviseli. A feladata, hogy országos bemutatókon legyenek zalai szereplők.

2001-ben Zalaegerszegért díjat, 2011-ben Lokálpatrióta díjat, 2022-ben az Életet az Éveknek Országos Szövetség elismerő oklevelét kapta meg munkássága révén.

2025-ben a városért önzetlenül végzett társadalmi munkája elismeréseként Pro Urbe Zalaegerszeg díjat kapott.

Képgaléria

Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Széchenyi István (korábbi Dimitrov) Technikum

1969-ben Zalaegerszeg és az építőipar fejlődése szükségessé tette egy új, önálló iskola létrehozását, mely az Építőipari Szakközépiskola nevet kapta.  Új típusú, technikumi modellű osztályokat indítottak el a régiek mellett, így 11 tanulócsoporttal, 300 diákkal kezdődött az első tanév.

Az iskola fő céljai teljesültek, sikeres volt a beiskolázás. A Zala Megyei Állami Építőipari Vállalattal is szerződést kötöttek, azzal a céllal, hogy a tanulók termékeit (kéményajtókat, szegélylapokat, villámhárító betontuskókat, csőbilincseket, tűzcsapszekrényt) a cégnek értékesítsék. Az épületet raktárral, laborhelyiséggel bővítették.
Hamarosan megindult a levelező oktatás is.

Az intézmény 1972-ben nagyszabású ünnepségsorozat keretében vette fel a Dimitrov nevet.

Az iskola érdemei közé sorolható a felnőttoktatás felfutása, a levelező tagozaton tanuló hallgatók létszáma folyamatosan növekedett.
A 80-as években számos országos versenyen elért kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhettek.
Az oktatásban a felzárkóztató tevékenység és a tehetséggondozás is a főbb feladatok közé tartozott, de a 80-as évek második felében megkezdődött a technikusképzést bevezető műszaki szakközépiskolás oktatás.

1991-ben az oktatási intézmény felvette Széchenyi István nevét, így az új neve: Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola lett. Az egy hétig tartó Széchenyi Napok rendezvénysorozat végén emléktáblát avattak az aulában.

A megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően gimnáziumi osztályt indítottak, a 90-es évek végén elkezdődött a mestervizsgáztatás. Az évezredfordulóra számos fejlesztés valósult meg, építész mérőlabor is épült.

A Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola az országos középiskolák rangsorában a 40. helyet foglalta el, a képzés színvonala kiváló minősítésű volt.

A 2000-es évek is a fejlesztés és a szakmai fejlődés jegyében teltek. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen, a SkillsHungary és a Worldskills versenyen Abu Dhabiban, majd az oroszországi Kazanyban kiváló eredmények születtek.

Offner Márton megnyerte a SkillsHungary nemzeti döntőjét, ezzel jogot szerzett a 2022. évi WordSkills versenyen való indulásra, melyen 2023-ban ezüstérmet szerzett.

Vörös Balázs megnyerte az EuroSkills nemzeti válogatóját épületgépészet szakmában, így ő képviselhette Magyarországot Petersburgban, az EuroSkills 2023-as döntőjén.

Időközben az iskola épülete is korszerűsödött, elkezdődött a külső hőszigetelés modernizációja és gépészeti felújítása.

Az intézmény széleskörű és színvonalas képzési kínálata, a tehetséggondozásra fektetett hangsúly kiemelkedő az ország technikumai között.
A Széchenyi István Technikumot választók létszáma az utóbbi tanévekben folyamatosan nőtt, a technikum a felnőttek szakmai oktatásában résztvevőkkel együtt több, mint 550 fős közösség otthona.

A létszámemelkedés elsősorban a magas szintű oktatásnak, elkötelezett oktatóknak, a hangsúlyos pályaorientációnak, a gazdag tanulói programlehetőségnek köszönhető.

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Széchenyi István Technikumának tantestülete példaértékű, magas színvonalú munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város közösségi életének fejlődéséhez, ezért méltán kaphatta meg 2024-ben a Pro Urbe-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

József Attila Városi Tagkönyvtár

A József Attila Városi Tagkönyvtár a város egyik legrégebbi kulturális intézménye, amelynek alapjait már 1946-ban lerakták, majd 1963-ban megújult tartalommal újra alapították.

A város közművelődésének egyik kiemelkedő szaktudású formálója, az olvasás már a gyermekkorban való megszerettetése élharcosa, évente sok-sok kulturális rendezvény, irodalmi program megszervezője, megtartója a József Attila Városi Tagkönyvtár, amely jelenleg ugyan – egy korábbi átszervezés után – tagintézményként működik, de tevékenységében, programjaiban önálló.

A könyvtár jelentős társadalmi segítséggel épült, és 1963. augusztus 20-án nyílt meg a Gárdonyi utcában. A jogelőd nyilvános könyvtár alapítása 1946-ra tehető. Először városi könyvtárként működött, majd 1952-ben a körzeti könyvtárral egyesülve megyei könyvtárrá alakult. 1963-ban a városi tanács ismét önálló könyvtárat hozott létre, amely előbb a városi fiókhálózatot vette át a megyei könyvtártól, majd a nyolcvanas években a városkörnyéki települések hálózati gondozását is. Hamarosan zsúfolttá vált, bővítésre szorult, végül 1981-ben az akkori Városi Művelődési Központ épületébe költözött.

A landorhegyi épületben minden tevékenység egy térben történt: a tanulás, az elmélyültebb olvasás, a gyermekfoglalkozások, a rendezvények és a könyvtárosi munkavégzés egyaránt. Raktározási lehetőségeik is korlátozottak voltak. 2003-ban a Gönczi Ferenc ÁMK épülete, s benne a könyvtár is jelentős mértékű felújítás és bővítés után megújult. Új olvasóterem és raktár épült, leválasztásra került a gyermekkönyvtár és megvalósult a könyvtárba való akadálymentes bejutás is.

A könyvtár közvetlen vonzáskörébe tartozik a város nyugati lakóterülete – két általános, négy középiskola, két főiskola, négy diákotthon – mintegy húszezer lakossal. A helyi könyvtárhasználat mellett a város peremkerületein működő fiókkönyvtáraknak is a központja, valamint a zalaegerszegi kistérségi társulás könyvtárainak gondozója.

Az eligazodást és felvilágosítást számítógépes katalógus segíti, valamint 2000 óta számítógépen történik a kölcsönzés is. A rendszeres foglalkozások-, és egyéb programok népszerűek az iskolák, a gyerekek körében. A hagyományos, visszatérő nagyrendezvények (könyv-ünnepek, versmondó-, mesemondó verseny, őszi szakmai napok, az olvasás éve) mellett nagy látogatottságnak örvendenek az ismeretterjesztő programok is.
A „Mint kincset őrzöm” módszertani kiadványsorozat eddigi 13 kötete mellett megjelentettek egy ajánló bibliográfiát is a középiskolások kötelező és ajánlott olvasmányainak feldolgozásához, valamint egy könyvtár- és könyvtárhasználati vetélkedő rendezését segítő módszertani kiadványt „Ismerd meg a könyvtárat!” címmel.

A könyvtár feladata a Keresztury-hagyaték gondozása és szakmai felügyelete is.

A József Attila Városi Könyvtár 1963 óta szolgálja Zalaegerszeg város lakosságának könyvekkel, kulturális, művelődési-ismeretterjesztő programokkal való ellátását.

Ezen ismérvek alapján méltán kaphatta meg az intézmény 2024-ben a Pro Urbe-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Ruszt József

Ruszt József Isaszegen született 1937. július 4-én.  Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató, művészeti tanácsadó, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.

1982-től 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozott, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében is részt vett. 1989-ben megalapította a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztettek, hogy 1991-től ott működhessen

1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.

2000-ben költözött vissza Zala vármegyébe, Zalaszentgrótra.

Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak.

Díjak, elismerések:

• 1975: Jászai Mari-díj
• 1977: Érdemes művész
• 1985: Kiváló művész
• 1988: Zala Megyei Alkotói Díj
• 1989: Magyar Művészetért díj
• 1993: Kossuth-díj
• 1997: A Hevesi Sándor Színház örökös tagja

 

Színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én hunyt el.

 

Képgaléria:

 

Videógaléria:

Pályatársak, barátok, tisztelők részvételével felavatták Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítójának szobrát. Béres János szobrászművész alkotásával a színházlátogatók ezután a nézőtéri előcsarnokban találkozhatnak:

2014 óta Ruszt József nevét viseli a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtti tér. A színházalapító, Kossuth díjas rendező 1982 és 1988 között igazgatta a Hevesi Sándor Színházat. A teátrum 30 éves évfordulója alkalmából több programmal emlékeztek a legendás művészre:

Ruszt József, Kossuth díjas rendező, Isaszeg szülötte emléktáblájának átadása:

Dr. Sipos József

Dr. Sipos József 1947. augusztus 26-án született Zalaegerszegen, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1971-től a zalaegerszegi Kórház orvosa, 1986. július 1 – 2005. január 2. között a Patológia osztályvezető főorvosa volt.

Osztályvezető főorvosként iskolát teremtett. Míg az ország más kórházaiban a pathológia hiányszakma, addig Zalaegerszegen – az osztályvezető személyiségének, magas szakmai kvalitásának köszönhetően egy komoly szakmai kollektíva alakult ki, mely országos hírűvé vált. Magyar és külföldi tudományos fórumokon Dr. Sipos József több mint 250 előadással, tudományos közleménnyel szerepelt.

1983-ban megyei Alkotói Díjjal tüntették ki, valamint 1999-ben Romhányi György emlékéremmel tüntették ki.

Kiemelkedő tudományos és orvosi tevékenysége mellett 1993-ban oklevelet szerzett teológiai tudományokból.

Kiemelkedő orvosi és tudományos tevékenysége miatt 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Sipos József 2015. 01. 02-én hunyt el.

Dr. Tóth László

Dr. Tóth László 1965. márciusában végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az államvizsga előtt hat hónapos szakmai gyakorlatát a Zala Megyei Tanács VB. Titkárságán töltötte. A diploma megszerzését követően – 1965. április 1-től – a Zalaegerszegi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályán helyezkedett el, ahol jogügyi főelőadó munkakört töltött be.

1967. október 16-án rövid időre elhagyta a közigazgatást, igent mondott a Zala Megyei Sütőipari Vállalat megkeresésére, ahova jogügyi előadói munkakörbe hívták.

1970-ben ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett. A szakvizsga letételét követően a vállalat jogtanácsosaként dolgozott. 1973. augusztus 16-tól – visszatérve a közigazgatásba – a Zalaegerszegi Városi Tanács VB. Titkárságán került kinevezésre, ahol korábban jogi főelőadói, majd osztályvezető-helyettesi munkakört töltött be. 1977. július 1-jétől megbízást kapott az Igazgatási Osztály osztályvezetői feladatainak ellátására és ezt a munkakört látta el 1982. április 1-jéig, amikor a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára lett. Ebben a munkakörben dolgozott 1990-ig, a helyi önkormányzatok megalakulásáig. Ekkor pályázatot nyújtott be a jegyzői feladatkör ellátására, melyet elnyert. Dr. Tóth Lászlót Zalaegerszeg Város Képviselőtestülete 1990. november 28-án határozatlan időre – jegyzővé kinevezte.

Munkáját – jegyzőként is – szakértelemmel és a közigazgatás iránti elkötelezettséggel, a humánum jegyében végezte. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a törvényességre, a jogszabályi előírásoknak az önkormányzati és a hivatali munkában való következetes érvényesítésére. Kidolgozta és meghonosította a közgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes törvényességi kontrolljának rendjét, megvalósítva ezzel a testület által tárgyalandó anyagok tartalmi, formai, törvényességi szempontból való ellenőrzését.

Munkakapcsolata a tisztségviselőkkel – polgármesterrel, alpolgármesterrel -, a közgyűlés tagjaival és a bizottságok nem képviselő tagjaival is közvetlen, jó volt. Az ügyfelek sokszor elsőként őt keresték meg a problémáikkal, gondjaikkal, amelynek elintézésére nagy hangsúlyt fektetett.

Következetes szigorral várta el a hivatal dolgozóitól feladatuk pontos, precíz végrehajtását, de megértéssel, empátiával fordult emberi problémáik felé is, és lehetőségeihez mérten segítette azok megoldását. Fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, törődött azzal, hogy a hivatal dolgozói mind teljesebb szakértelemmel lássák el feladatukat.

Mindig hangsúlyozta az ügyintézési határidők pontos betartását, az ügyfelek elégedettségének kivívását. A hivatali tevékenység, az egyes eljárások szabályozottsága érdekében irányítása alatt bevezetésre került a Polgármesteri Hivatalban az ISO:9001 minőségbiztosítási rendszer. A szabványnak megfelelő működésről szóló tanúsítvány megszerzése az ő kitartó munkájának elismerését is tükrözi.

Emberi magatartása, szerény, közvetlen modora példa mindenki számára és sokat jelentett a munkavégzéshez nélkülözhetetlen, nyugodt munkahelyi légkör megteremtésében.

Dr. Tóth László több mint 30 évet töltött el a közigazgatásban, ebből folyamatosan, több mint 13 évig jegyzői munkakört látott el. Az okmányirodai és a kiemelt építéshatósági feladatok tekintetében – külön jogszabályban meghatározott illetékességi területen – a hatáskörök telepítésének kezdetétől a körzetközponti jegyzői teendőket is ellátta.

A közigazgatásban és a jegyzői munkakörben töltött évek alatt végzett tartósan kiemelkedő szakmai munkája alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Tóth László jegyzőt a címzetes főjegyzői címre terjesztette fel 2002-ben melyet meg is kapott.

2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el munkáját, valamint

2005-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Tóth László 2017-ben 75. életévében hunyt el.

Igazi István

Igazi István Mikekarácsonyfán született. Már az általános iskolában és Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós gimnáziumban bekapcsolódott a rendszeres sportolásba, ahol jó eredményeket ért el.

A ZTE-ben először a tartalék csapatnak, később 1963-tól az első csapatnak lett a tagja. Érettségi után Zalaegerszegen maradt, ahol főiskolai tanulmányait folytatva, matematika-fizika szakon szerzett diplomát, azt követően a Dr. Hamburger Jenő Általános Iskolában tanított 1998. augusztus 1-ig.

Aktív sportpályafutása alatt részese volt Zalaegerszegen az NB-II-ből feljutott csapatnak, majd azt követő NB-IB. siker együttesnek. Aktív sporttevékenységének befejezése után segédedzői képesítést szerzett. Ettől kezdődően a ZTE utánpótlás csapatainak munkájába is bekapcsolódott. Az itt végzett 25 évi munkája során fő feladatának tartotta az adott sportág megszerettetését, fejlesztését a sport tiszteletére való nevelést és a labdarúgás utánpótlás bázisának megteremtését.

Kezdeményezésére sikerült 1978-1979-ben a Landorhegyi Iskolában egy nagyméretű tornacsarnok megépítése, ezzel egy időben megalapozták, lerakták a testnevelés tagozat működésének alapjait. Működése alatt több alkalommal szerepelt labdarúgóival az Országos Diákolimpiák döntőjében, városi, megyei, területi labdarúgó tornákon.

Ezen időszak alatt saját nevelésű sportolói alkották a ZTE utánpótlás gárdáját közel fél száz labdarúgónak alapozta meg sport pályafutását. Közülük csak néhányat említünk meg.

Czigány Csaba, Preisinger Sándor, Lendvay Miklós, Kocsárdi Gergely stb.

Közben 1998-tól Andráshidára, az Öveges József ÁMK-ba került dolgozni. Itt egyik fő szervezője volt az Andárshidai LSC megalakításának. Felújították az elhanyagolt labdarúgó pályát és csapatuk benevezett a városkörnyéki labdarúgó bajnokság II. osztályába.

Ebben az osztályban lépésről-lépésre haladtak feljebb. Kétszer nyert bajnokságot a csapattal.

Edzői tevékenységét Andráshidán és Teskándon is eredményesen folytatja és jelenleg is sokat tesz a városkörzet testneveléséért és sportjáért.

A rendszerváltást követően két éven át a Sportbizottság tagjaként eredményesen tevékenykedett.

A sportéletben nyújtott kiemelkedő tevékenységeiért 2006-ban Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Szalai Annamária

Zalaegerszegen született, diplomáit 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda-pénzügyi szak, vállalkozás szakirányon szerezte. 2000-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen technika-mérnök- és tudománytörténeti doktori (PhD) képzésen vett részt.

1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda vezető lett.

1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóterem igazgatója volt.

1994-1998 között önkormányzati képviselőként, valamint 1998-tól 2004-ig országgyűlési képviselő tevékenykedett. 2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó tanárként, majd 2003-tól adjunktusként dolgozott.

2004-ben és 2008. március 31-én az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagjává választotta.

2010.augusztus 11-én Orbán Viktor miniszterelnök kinevezése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), majd a bel- és külföldön sokat bírált új médiatörvény által létrehozott Médiatanácsnak is elnöke lett

Mozinál dolgozó szakemberként a 90-es évek elején részt vett és alapvető érdemeket szerezett az országos ART Mozi hálózat kialakításában, valamint a zalaegerszegi ART Mozi megalapításában és működtetésében. A Magyar Mozgókép Alapítvány munkájához kapcsolódva jelentős érdemeket szerzett a megújult magyar filmművészet támogatási rendszerének kialakításában is.

A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem igazgatójaként neves magyar kiállítási helyszínekhez kapcsolódva országosan elismert kiállító teremmé tette a zalaegerszegi intézményt. Közéleti szerepvállalásaiban, országos dimenziókban is mindig alapvető feladatának tekintette a zalaegerszegi, zalai ügyek képviseletét. Kitartó lobbi munkája eredményeként és közreműködésével a megyeszékhely több milliárdnyi forráshoz jutott hozzá, melynek segítségével számos városfejlesztési elképzelésünk sikeresen megvalósulhatott.

Díjak, elismerések:

• 2007: Pro Urbe-díj, Zalaegerszeg
• 2012: Árpád pajzs-díj
• 2013: Posztumusz Életműdíj
• 2013: Posztumusz Zala megye díszpolgári cím

Szalai Annamária 2013. április 12-én hosszan tartó, méltósággal viselt betegségben elhunyt.

Képgaléria:

Videógaléria:

Szalay Annamária emlékfilm:

Meghalt Szalai Annamária:

Gábriel József

Gábriel József 1952. május 23-án született Söjtörön. Az általános iskolát Söjtörön, a középiskolát pedig Zalaegerszegen a Csány László Szakközépiskolában végezte.

Főiskolai tanulmányait a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatta 1970-74 között, majd 1980-ban diplomázott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán.

1980-tól a Művészeti Alap tagja volt, valamint 1984-ben a MAE-EKV (Mérite Artistique Européen – Europese Kunstverdienste) tagjai közé választotta. 1974-89 között a Deák Ferenc Szakközépiskola tanára volt, 1989-től szabadfoglalkozású művészként és az Ady Gimnázium óraadó művész-tanáraként dolgozott.

Számos önálló kiállítása mellett, hazai és nemzetközi kollektív tárlatokonn mutatta be munkáit.

Munkásságát nagyszámú hazai és nemzetközi díj és kitüntető cím fémjelzi:

• 1981: Fiatal Képzőművészek Stúdiójának díja
• 1982: Mouscron (Belgium), 5. Nemzetközi Plasztikai és Grafikai Kiállítás Ezüstérme, Chader-díj
• 1984: Mouscron (Belgium), 6. Nemzetközi Plasztikai és Grafikai Kiállítás Ezüstérme, a Művészeti és Folklór Tanács díja
• 1985: Zalaegerszeg, Zalai Tárlat díja
• 1987: Szőnyi-ösztöndíj
• 1990: Kaposvár, VII. Dunántúli Tárlat fődíja, Pro Arte Dunántúl érem
• 1994:Zalaegerszeg, Kulturális Nivódíj, Zalaegerszegért díj

Munkái középületekben és közgyűjteményekben is láthatóak.

Gábriel József egyéni hangvételű festményei és grafikái, témájukat tekintve legtöbbször az emberi érzelemvilág és az emberi kapcsolatok lírai, nemegyszer álomszerűen elvont, de mégis közérthető megfogalmazásai.

Kiemelkedő munkássága miatt 2007-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Gábriel József 2015. november 10-én hunyt el.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

2012-ben, születésének 60. évfordulóján jubileumi kiállítással köszöntötték Gábriel József festőművészt a Göcseji Múzeumban. A söjtöri születésű művész 20 évig Zalaegerszegen tanított és alkotott; közel 15 éve Amerikában él és dolgozik. Születésnapi kiállítását Balaicz Zoltán alpolgármester és Farkas Ferenc szobrászművész nyitotta meg: