Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Széchenyi István (korábbi Dimitrov) Technikum

1969-ben Zalaegerszeg és az építőipar fejlődése szükségessé tette egy új, önálló iskola létrehozását, mely az Építőipari Szakközépiskola nevet kapta.  Új típusú, technikumi modellű osztályokat indítottak el a régiek mellett, így 11 tanulócsoporttal, 300 diákkal kezdődött az első tanév.

Az iskola fő céljai teljesültek, sikeres volt a beiskolázás. A Zala Megyei Állami Építőipari Vállalattal is szerződést kötöttek, azzal a céllal, hogy a tanulók termékeit (kéményajtókat, szegélylapokat, villámhárító betontuskókat, csőbilincseket, tűzcsapszekrényt) a cégnek értékesítsék. Az épületet raktárral, laborhelyiséggel bővítették.
Hamarosan megindult a levelező oktatás is.

Az intézmény 1972-ben nagyszabású ünnepségsorozat keretében vette fel a Dimitrov nevet.

Az iskola érdemei közé sorolható a felnőttoktatás felfutása, a levelező tagozaton tanuló hallgatók létszáma folyamatosan növekedett.
A 80-as években számos országos versenyen elért kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhettek.
Az oktatásban a felzárkóztató tevékenység és a tehetséggondozás is a főbb feladatok közé tartozott, de a 80-as évek második felében megkezdődött a technikusképzést bevezető műszaki szakközépiskolás oktatás.

1991-ben az oktatási intézmény felvette Széchenyi István nevét, így az új neve: Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola lett. Az egy hétig tartó Széchenyi Napok rendezvénysorozat végén emléktáblát avattak az aulában.

A megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően gimnáziumi osztályt indítottak, a 90-es évek végén elkezdődött a mestervizsgáztatás. Az évezredfordulóra számos fejlesztés valósult meg, építész mérőlabor is épült.

A Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola az országos középiskolák rangsorában a 40. helyet foglalta el, a képzés színvonala kiváló minősítésű volt.

A 2000-es évek is a fejlesztés és a szakmai fejlődés jegyében teltek. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen, a SkillsHungary és a Worldskills versenyen Abu Dhabiban, majd az oroszországi Kazanyban kiváló eredmények születtek.

Offner Márton megnyerte a SkillsHungary nemzeti döntőjét, ezzel jogot szerzett a 2022. évi WordSkills versenyen való indulásra, melyen 2023-ban ezüstérmet szerzett.

Vörös Balázs megnyerte az EuroSkills nemzeti válogatóját épületgépészet szakmában, így ő képviselhette Magyarországot Petersburgban, az EuroSkills 2023-as döntőjén.

Időközben az iskola épülete is korszerűsödött, elkezdődött a külső hőszigetelés modernizációja és gépészeti felújítása.

Az intézmény széleskörű és színvonalas képzési kínálata, a tehetséggondozásra fektetett hangsúly kiemelkedő az ország technikumai között.
A Széchenyi István Technikumot választók létszáma az utóbbi tanévekben folyamatosan nőtt, a technikum a felnőttek szakmai oktatásában résztvevőkkel együtt több, mint 550 fős közösség otthona.

A létszámemelkedés elsősorban a magas szintű oktatásnak, elkötelezett oktatóknak, a hangsúlyos pályaorientációnak, a gazdag tanulói programlehetőségnek köszönhető.

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Széchenyi István Technikumának tantestülete példaértékű, magas színvonalú munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város közösségi életének fejlődéséhez, ezért méltán kaphatta meg 2024-ben a Pro Urbe-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

József Attila Városi Tagkönyvtár

A József Attila Városi Tagkönyvtár a város egyik legrégebbi kulturális intézménye, amelynek alapjait már 1946-ban lerakták, majd 1963-ban megújult tartalommal újra alapították.

A város közművelődésének egyik kiemelkedő szaktudású formálója, az olvasás már a gyermekkorban való megszerettetése élharcosa, évente sok-sok kulturális rendezvény, irodalmi program megszervezője, megtartója a József Attila Városi Tagkönyvtár, amely jelenleg ugyan – egy korábbi átszervezés után – tagintézményként működik, de tevékenységében, programjaiban önálló.

A könyvtár jelentős társadalmi segítséggel épült, és 1963. augusztus 20-án nyílt meg a Gárdonyi utcában. A jogelőd nyilvános könyvtár alapítása 1946-ra tehető. Először városi könyvtárként működött, majd 1952-ben a körzeti könyvtárral egyesülve megyei könyvtárrá alakult. 1963-ban a városi tanács ismét önálló könyvtárat hozott létre, amely előbb a városi fiókhálózatot vette át a megyei könyvtártól, majd a nyolcvanas években a városkörnyéki települések hálózati gondozását is. Hamarosan zsúfolttá vált, bővítésre szorult, végül 1981-ben az akkori Városi Művelődési Központ épületébe költözött.

A landorhegyi épületben minden tevékenység egy térben történt: a tanulás, az elmélyültebb olvasás, a gyermekfoglalkozások, a rendezvények és a könyvtárosi munkavégzés egyaránt. Raktározási lehetőségeik is korlátozottak voltak. 2003-ban a Gönczi Ferenc ÁMK épülete, s benne a könyvtár is jelentős mértékű felújítás és bővítés után megújult. Új olvasóterem és raktár épült, leválasztásra került a gyermekkönyvtár és megvalósult a könyvtárba való akadálymentes bejutás is.

A könyvtár közvetlen vonzáskörébe tartozik a város nyugati lakóterülete – két általános, négy középiskola, két főiskola, négy diákotthon – mintegy húszezer lakossal. A helyi könyvtárhasználat mellett a város peremkerületein működő fiókkönyvtáraknak is a központja, valamint a zalaegerszegi kistérségi társulás könyvtárainak gondozója.

Az eligazodást és felvilágosítást számítógépes katalógus segíti, valamint 2000 óta számítógépen történik a kölcsönzés is. A rendszeres foglalkozások-, és egyéb programok népszerűek az iskolák, a gyerekek körében. A hagyományos, visszatérő nagyrendezvények (könyv-ünnepek, versmondó-, mesemondó verseny, őszi szakmai napok, az olvasás éve) mellett nagy látogatottságnak örvendenek az ismeretterjesztő programok is.
A „Mint kincset őrzöm” módszertani kiadványsorozat eddigi 13 kötete mellett megjelentettek egy ajánló bibliográfiát is a középiskolások kötelező és ajánlott olvasmányainak feldolgozásához, valamint egy könyvtár- és könyvtárhasználati vetélkedő rendezését segítő módszertani kiadványt „Ismerd meg a könyvtárat!” címmel.

A könyvtár feladata a Keresztury-hagyaték gondozása és szakmai felügyelete is.

A József Attila Városi Könyvtár 1963 óta szolgálja Zalaegerszeg város lakosságának könyvekkel, kulturális, művelődési-ismeretterjesztő programokkal való ellátását.

Ezen ismérvek alapján méltán kaphatta meg az intézmény 2024-ben a Pro Urbe-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Ruszt József

Ruszt József Isaszegen született 1937. július 4-én.  Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató, művészeti tanácsadó, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.

1982-től 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozott, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében is részt vett. 1989-ben megalapította a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztettek, hogy 1991-től ott működhessen

1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.

2000-ben költözött vissza Zala vármegyébe, Zalaszentgrótra.

Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak.

Díjak, elismerések:

• 1975: Jászai Mari-díj
• 1977: Érdemes művész
• 1985: Kiváló művész
• 1988: Zala Megyei Alkotói Díj
• 1989: Magyar Művészetért díj
• 1993: Kossuth-díj
• 1997: A Hevesi Sándor Színház örökös tagja

 

Színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én hunyt el.

 

Képgaléria:

 

Videógaléria:

Pályatársak, barátok, tisztelők részvételével felavatták Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítójának szobrát. Béres János szobrászművész alkotásával a színházlátogatók ezután a nézőtéri előcsarnokban találkozhatnak:

2014 óta Ruszt József nevét viseli a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtti tér. A színházalapító, Kossuth díjas rendező 1982 és 1988 között igazgatta a Hevesi Sándor Színházat. A teátrum 30 éves évfordulója alkalmából több programmal emlékeztek a legendás művészre:

Ruszt József, Kossuth díjas rendező, Isaszeg szülötte emléktáblájának átadása:

Dr. Sipos József

Dr. Sipos József 1947. augusztus 26-án született Zalaegerszegen, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1971-től a zalaegerszegi Kórház orvosa, 1986. július 1 – 2005. január 2. között a Patológia osztályvezető főorvosa volt.

Osztályvezető főorvosként iskolát teremtett. Míg az ország más kórházaiban a pathológia hiányszakma, addig Zalaegerszegen – az osztályvezető személyiségének, magas szakmai kvalitásának köszönhetően egy komoly szakmai kollektíva alakult ki, mely országos hírűvé vált. Magyar és külföldi tudományos fórumokon Dr. Sipos József több mint 250 előadással, tudományos közleménnyel szerepelt.

1983-ban megyei Alkotói Díjjal tüntették ki, valamint 1999-ben Romhányi György emlékéremmel tüntették ki.

Kiemelkedő tudományos és orvosi tevékenysége mellett 1993-ban oklevelet szerzett teológiai tudományokból.

Kiemelkedő orvosi és tudományos tevékenysége miatt 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Sipos József 2015. 01. 02-én hunyt el.

Dr. Tóth László

Dr. Tóth László 1965. márciusában végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az államvizsga előtt hat hónapos szakmai gyakorlatát a Zala Megyei Tanács VB. Titkárságán töltötte. A diploma megszerzését követően – 1965. április 1-től – a Zalaegerszegi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályán helyezkedett el, ahol jogügyi főelőadó munkakört töltött be.

1967. október 16-án rövid időre elhagyta a közigazgatást, igent mondott a Zala Megyei Sütőipari Vállalat megkeresésére, ahova jogügyi előadói munkakörbe hívták.

1970-ben ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett. A szakvizsga letételét követően a vállalat jogtanácsosaként dolgozott. 1973. augusztus 16-tól – visszatérve a közigazgatásba – a Zalaegerszegi Városi Tanács VB. Titkárságán került kinevezésre, ahol korábban jogi főelőadói, majd osztályvezető-helyettesi munkakört töltött be. 1977. július 1-jétől megbízást kapott az Igazgatási Osztály osztályvezetői feladatainak ellátására és ezt a munkakört látta el 1982. április 1-jéig, amikor a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára lett. Ebben a munkakörben dolgozott 1990-ig, a helyi önkormányzatok megalakulásáig. Ekkor pályázatot nyújtott be a jegyzői feladatkör ellátására, melyet elnyert. Dr. Tóth Lászlót Zalaegerszeg Város Képviselőtestülete 1990. november 28-án határozatlan időre – jegyzővé kinevezte.

Munkáját – jegyzőként is – szakértelemmel és a közigazgatás iránti elkötelezettséggel, a humánum jegyében végezte. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a törvényességre, a jogszabályi előírásoknak az önkormányzati és a hivatali munkában való következetes érvényesítésére. Kidolgozta és meghonosította a közgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes törvényességi kontrolljának rendjét, megvalósítva ezzel a testület által tárgyalandó anyagok tartalmi, formai, törvényességi szempontból való ellenőrzését.

Munkakapcsolata a tisztségviselőkkel – polgármesterrel, alpolgármesterrel -, a közgyűlés tagjaival és a bizottságok nem képviselő tagjaival is közvetlen, jó volt. Az ügyfelek sokszor elsőként őt keresték meg a problémáikkal, gondjaikkal, amelynek elintézésére nagy hangsúlyt fektetett.

Következetes szigorral várta el a hivatal dolgozóitól feladatuk pontos, precíz végrehajtását, de megértéssel, empátiával fordult emberi problémáik felé is, és lehetőségeihez mérten segítette azok megoldását. Fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, törődött azzal, hogy a hivatal dolgozói mind teljesebb szakértelemmel lássák el feladatukat.

Mindig hangsúlyozta az ügyintézési határidők pontos betartását, az ügyfelek elégedettségének kivívását. A hivatali tevékenység, az egyes eljárások szabályozottsága érdekében irányítása alatt bevezetésre került a Polgármesteri Hivatalban az ISO:9001 minőségbiztosítási rendszer. A szabványnak megfelelő működésről szóló tanúsítvány megszerzése az ő kitartó munkájának elismerését is tükrözi.

Emberi magatartása, szerény, közvetlen modora példa mindenki számára és sokat jelentett a munkavégzéshez nélkülözhetetlen, nyugodt munkahelyi légkör megteremtésében.

Dr. Tóth László több mint 30 évet töltött el a közigazgatásban, ebből folyamatosan, több mint 13 évig jegyzői munkakört látott el. Az okmányirodai és a kiemelt építéshatósági feladatok tekintetében – külön jogszabályban meghatározott illetékességi területen – a hatáskörök telepítésének kezdetétől a körzetközponti jegyzői teendőket is ellátta.

A közigazgatásban és a jegyzői munkakörben töltött évek alatt végzett tartósan kiemelkedő szakmai munkája alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Tóth László jegyzőt a címzetes főjegyzői címre terjesztette fel 2002-ben melyet meg is kapott.

2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el munkáját, valamint

2005-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Tóth László 2017-ben 75. életévében hunyt el.

Igazi István

Igazi István Mikekarácsonyfán született. Már az általános iskolában és Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós gimnáziumban bekapcsolódott a rendszeres sportolásba, ahol jó eredményeket ért el.

A ZTE-ben először a tartalék csapatnak, később 1963-tól az első csapatnak lett a tagja. Érettségi után Zalaegerszegen maradt, ahol főiskolai tanulmányait folytatva, matematika-fizika szakon szerzett diplomát, azt követően a Dr. Hamburger Jenő Általános Iskolában tanított 1998. augusztus 1-ig.

Aktív sportpályafutása alatt részese volt Zalaegerszegen az NB-II-ből feljutott csapatnak, majd azt követő NB-IB. siker együttesnek. Aktív sporttevékenységének befejezése után segédedzői képesítést szerzett. Ettől kezdődően a ZTE utánpótlás csapatainak munkájába is bekapcsolódott. Az itt végzett 25 évi munkája során fő feladatának tartotta az adott sportág megszerettetését, fejlesztését a sport tiszteletére való nevelést és a labdarúgás utánpótlás bázisának megteremtését.

Kezdeményezésére sikerült 1978-1979-ben a Landorhegyi Iskolában egy nagyméretű tornacsarnok megépítése, ezzel egy időben megalapozták, lerakták a testnevelés tagozat működésének alapjait. Működése alatt több alkalommal szerepelt labdarúgóival az Országos Diákolimpiák döntőjében, városi, megyei, területi labdarúgó tornákon.

Ezen időszak alatt saját nevelésű sportolói alkották a ZTE utánpótlás gárdáját közel fél száz labdarúgónak alapozta meg sport pályafutását. Közülük csak néhányat említünk meg.

Czigány Csaba, Preisinger Sándor, Lendvay Miklós, Kocsárdi Gergely stb.

Közben 1998-tól Andráshidára, az Öveges József ÁMK-ba került dolgozni. Itt egyik fő szervezője volt az Andárshidai LSC megalakításának. Felújították az elhanyagolt labdarúgó pályát és csapatuk benevezett a városkörnyéki labdarúgó bajnokság II. osztályába.

Ebben az osztályban lépésről-lépésre haladtak feljebb. Kétszer nyert bajnokságot a csapattal.

Edzői tevékenységét Andráshidán és Teskándon is eredményesen folytatja és jelenleg is sokat tesz a városkörzet testneveléséért és sportjáért.

A rendszerváltást követően két éven át a Sportbizottság tagjaként eredményesen tevékenykedett.

A sportéletben nyújtott kiemelkedő tevékenységeiért 2006-ban Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Szalai Annamária

Zalaegerszegen született, diplomáit 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda-pénzügyi szak, vállalkozás szakirányon szerezte. 2000-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen technika-mérnök- és tudománytörténeti doktori (PhD) képzésen vett részt.

1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda vezető lett.

1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóterem igazgatója volt.

1994-1998 között önkormányzati képviselőként, valamint 1998-tól 2004-ig országgyűlési képviselő tevékenykedett. 2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó tanárként, majd 2003-tól adjunktusként dolgozott.

2004-ben és 2008. március 31-én az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagjává választotta.

2010.augusztus 11-én Orbán Viktor miniszterelnök kinevezése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), majd a bel- és külföldön sokat bírált új médiatörvény által létrehozott Médiatanácsnak is elnöke lett

Mozinál dolgozó szakemberként a 90-es évek elején részt vett és alapvető érdemeket szerezett az országos ART Mozi hálózat kialakításában, valamint a zalaegerszegi ART Mozi megalapításában és működtetésében. A Magyar Mozgókép Alapítvány munkájához kapcsolódva jelentős érdemeket szerzett a megújult magyar filmművészet támogatási rendszerének kialakításában is.

A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem igazgatójaként neves magyar kiállítási helyszínekhez kapcsolódva országosan elismert kiállító teremmé tette a zalaegerszegi intézményt. Közéleti szerepvállalásaiban, országos dimenziókban is mindig alapvető feladatának tekintette a zalaegerszegi, zalai ügyek képviseletét. Kitartó lobbi munkája eredményeként és közreműködésével a megyeszékhely több milliárdnyi forráshoz jutott hozzá, melynek segítségével számos városfejlesztési elképzelésünk sikeresen megvalósulhatott.

Díjak, elismerések:

• 2007: Pro Urbe-díj, Zalaegerszeg
• 2012: Árpád pajzs-díj
• 2013: Posztumusz Életműdíj
• 2013: Posztumusz Zala megye díszpolgári cím

Szalai Annamária 2013. április 12-én hosszan tartó, méltósággal viselt betegségben elhunyt.

Képgaléria:

Videógaléria:

Szalay Annamária emlékfilm:

Meghalt Szalai Annamária:

Gábriel József

Gábriel József 1952. május 23-án született Söjtörön. Az általános iskolát Söjtörön, a középiskolát pedig Zalaegerszegen a Csány László Szakközépiskolában végezte.

Főiskolai tanulmányait a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatta 1970-74 között, majd 1980-ban diplomázott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán.

1980-tól a Művészeti Alap tagja volt, valamint 1984-ben a MAE-EKV (Mérite Artistique Européen – Europese Kunstverdienste) tagjai közé választotta. 1974-89 között a Deák Ferenc Szakközépiskola tanára volt, 1989-től szabadfoglalkozású művészként és az Ady Gimnázium óraadó művész-tanáraként dolgozott.

Számos önálló kiállítása mellett, hazai és nemzetközi kollektív tárlatokonn mutatta be munkáit.

Munkásságát nagyszámú hazai és nemzetközi díj és kitüntető cím fémjelzi:

• 1981: Fiatal Képzőművészek Stúdiójának díja
• 1982: Mouscron (Belgium), 5. Nemzetközi Plasztikai és Grafikai Kiállítás Ezüstérme, Chader-díj
• 1984: Mouscron (Belgium), 6. Nemzetközi Plasztikai és Grafikai Kiállítás Ezüstérme, a Művészeti és Folklór Tanács díja
• 1985: Zalaegerszeg, Zalai Tárlat díja
• 1987: Szőnyi-ösztöndíj
• 1990: Kaposvár, VII. Dunántúli Tárlat fődíja, Pro Arte Dunántúl érem
• 1994:Zalaegerszeg, Kulturális Nivódíj, Zalaegerszegért díj

Munkái középületekben és közgyűjteményekben is láthatóak.

Gábriel József egyéni hangvételű festményei és grafikái, témájukat tekintve legtöbbször az emberi érzelemvilág és az emberi kapcsolatok lírai, nemegyszer álomszerűen elvont, de mégis közérthető megfogalmazásai.

Kiemelkedő munkássága miatt 2007-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Gábriel József 2015. november 10-én hunyt el.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

2012-ben, születésének 60. évfordulóján jubileumi kiállítással köszöntötték Gábriel József festőművészt a Göcseji Múzeumban. A söjtöri születésű művész 20 évig Zalaegerszegen tanított és alkotott; közel 15 éve Amerikában él és dolgozik. Születésnapi kiállítását Balaicz Zoltán alpolgármester és Farkas Ferenc szobrászművész nyitotta meg:

Zrínyi Miklós Gimnázium Tantestülete

A város első gimnáziumát évtizedek óta a legjobban működő, legeredményesebb középiskolák között tartják számon. A városi és megyei intézményekkel, több felsőfokú intézménnyel és egyesülettel kialakított közvetlen együttműködése, valamint külföldi partneriskolai kapcsolatai (Németország, Hollandia, Finnország, Erdély) széles körben tették elfogadottá. Felvételi-, érettségi- és versenyeredményei, s nem utolsó sorban szakmai munkája alapján rangot szerzett a megyében, s országosan is elismertté vált. A közvetlen munkán túlmutat, hogy ECL nyelvvizsgaközpontnak is helyt ad, a Gimnáziumok Országos Szövetségében tevékenyen képviselteti magát, és az Arany János Tehetséggondozó Program alapító intézményei közé tartozik. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta vállalja az írásbeli, szóbeli vizsgaközponti és javítóközponti feladatokat. A vármegye és egyúttal a város oktatásügyének irányítását segíti, több elismerést is kivívott szakemberei által (vizsgaelnökök, szakértők, szaktanácsadók, művésztanárok).

Dicséretesen őrzik a hagyományokat, ápolják az egykori híres tanáregyéniségek és diákok emlékét (szobrok, emléktáblák, alapítványok működtetése, Izsák Imre Gyula Természettudományi Verseny, sportversenyek, különféle díjak) Példamutató módon, folyamatosan jelennek meg az évkönyvek, kiadványokk is (Jubileumi évkönyv, Tablók könyve, Zrínyis füzetek, könyv Keresztury Dezsőről és Borbély Györgyről).

Az oktató- és nevelőmunka alapja az a céltudatosan kialakított struktúra, amelyben a nyolcosztályos képzés, valamint a nyelvi előkészítő osztályok indításával az öt osztályos képzés (emelt szintű matematika és idegen nyelvi osztályok) mellett jól megfér az Arany János Tehetséggondozó Program keretében indítandó egy-egy osztály, amely a hátrányos helyzetű gyerekeket karolja fel. Minden osztálytípusra jellemzően, a fakultatív oktatás előnyeit kihasználva tervszerű munkával készítik fel a tanulókat az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra, és ezzel egyidejűleg kiemelt feladatnak tekintik a tehetséggondozást is. A kiemelkedő képességű, kivételes tehetségű tanulókkal külön, rendkívül eredményesen foglalkoznak.

Az eredményes munka másik fontos feltétele, a szakmáját magas szinten tudó és szerető tanári kar. A tanárok között többen részesültek magas állami, társadalmi elismerésben és városi kitüntetésben kimagasló szakmai és pedagógiai munkájuk alapján.

A diák és tanár közös munkájának sikerét jelzik az országos kompetencia mérések eredményei, az intézmények „hatásosságát” mérő hozzáadott érték számítások, az érettségi és felvételi eredmények, a végzős tanulók által megszerzett nyelvvizsgák száma, de a Nemzetközi Diákolimpiákon, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken és a többi szaktárgyi, kulturális és sportversenyen való eredményes szereplés is. Nem csak a felvételi eredmények tekintetében, hanem valamennyi mutatóban az ország legjobbjai közé tartozik a Zrínyi Miklós Gimnázium.

A gimnázium rendszeresen szervez tehetséges diákjainak bemutatkozási, fellépési lehetőséget karácsonyi koncerteken, művészeti bemutatókon, egyéb iskolai rendezvényeken és ünnepségeken. Az 1975-ben létesített folyosógalériáján havi rendszerességgel ad helyet olyan kiállításoknak, amelyeken tehetséges egykori és jelenlegi diákok, tanárok, más művészek mutatkoznak be.

Jelentős társadalmi eseményei közé tartozott a városban az iskola fennállásának 100. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat, az új tornaterem és felújított alagsor avató ünnepsége 1998-ban, de a gimnázium és Zalaegerszeg jó hírét vitte a 2001-ben szervezett Közép-európai Informatikai Diákolimpia is. A városban fontos társadalmi eseménynek számít a Zrínyi Miklós Gimnázium alapítványi bálja, amelyet 1992. óta minden évben sikerrel szerveznek.

A Zrínyi Miklós Gimnázium kivételes teljesítményével évtizedek óta az ország legeredményesebb középiskolái közé tartozik. A folyamatosan magas színvonalon végzett oktató- és nevelőmunkája és elismerésre méltó közéleti tevékenysége alapján a Zrínyi Miklós Gimnázium Tantestülete Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült 2008-ban.

Molnár András

Történelem tanári és könyvtárosi oklevelét 1985-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nappali tagozatán, míg levéltárosi diplomáját 1990-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, levelező tagozaton szerezte.

1985. szeptember elseje óta megszakítás nélkül első munkahelyén a Zala Megyei Levéltárban dolgozik. 1990 előtt levéltári könyvtáros, attól kezdve pedig levéltáros volt. 1993. márciusától 1994. áprilisáig igazgatóhelyettesi feladatokat látott el, majd fő levéltárosként tevékenykedett. 1995. január 1-jétől az intézmény igazgatóhelyettese, később pedig megbízott igazgatója is lett.

Levéltárosként elsősorban a XIX-XX. századi közigazgatási iratok rendezésével, valamint a XIX. század történelme iránt érdeklődő kutatók kiszolgálásával foglalkozott, miközben a gyakorlatban is elsajátította a levéltári munka szinte valamennyi fázisát. A Balatoni úti raktárbázison elhelyezett iratanyag költöztetését, a végleges raktári rend kialakítását, és a raktárak anyagának felmérését már igazgatóhelyettesként irányította. A levéltár szakmai munkáját 1995. óta tervezi és felügyeli.

A Levéltárnak elsősorban tudományos kutatói, illetve tudományszervezői munkájával szerzett hírnevet, országos elismerést. 1998-ban és 1999-ben Zala vármegyében kezdeményezője és fő szervezője, a kulturális minisztériumnál pedig egyik szakértője volt az 1848-as megemlékezések, rendezvények és kiadványok létrejöttének.

A Levéltár népszerűsítése, valamint a történelmi ismeretterjesztés érdekében több kiállítás készítésében működött közre, néhányat pedig, így pl. a „Zalai honvédek a Donnál” c. vándorkiállítást önállóan szervezte. Számos előadást tartott és ismeretterjesztő televízió-, illetve rádióműsorokban is szerepelt. Irányításával készült el 1996-ban a zalai iskolák számára „Zala megye történelmi olvasókönyve”, ez évben pedig a „Zalai Millennium” c. cikksorozat önálló kötete. Mindezeken túl 76 tudományos ismeretterjesztő írása jelent meg különböző lapok – elsősorban a Zalai Hírlap – hasábjain.

Zala megye – kiváltképp Deák Ferenc – szellemi örökségének ápolásáért 1990. augusztus 20-án a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri dicséretben részesítette, 1999-ben pedig „Zalaegerszegért” díjat kapott.

2003-ban a Deák-év fő szervezője volt a vármegyében és országosan. 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át a kulturális minisztertől, 2007-ben fő szervezője volt a Batthyány-évnek a vármegyében és országosan is.

2008-ban Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Utóvédként a Donnál címmel mutatták be Molnár András és dr. Szabó Péter könyvét a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A szerzőpáros többek között korabeli hadiokmányokkal mutatja be a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetét. A két kötetes mű a Zalai honvédek a Donnál című képes album folytatása.

Interjú Molnár Andrással, a Zala megyei levéltár igazgatójával: