Dr. Mészáros Lajos

Dr. Mészáros Lajos 32 éves korában lett a Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa, egészen nyugdíjazásáig volt a kórház alkalmazásában. Közben igazgatóhelyettesként, illetve rövid ideig igazgatóként is tevékenykedett.

Dr. Mészáros Lajosnak része volt a zalai tuberkulózis felszámolásában. 10 éven belül a legjobb járványtani eredményt mutatta Zala Megye. Meghatározó szerepe volt abban, hogy manapság már Zalában is kevesen tudják, mily szörnyű kór elszenvedésétől védték meg az embereket a tbc-t felszámoló orvosok.

A tbc visszaszorulása új irányt szabott Dr. Mészáros Lajosnak. Az asztmás és daganatos betegek gyógyítása felé fordult. Ennek megelőzésére és diagnosztikájának felállítására, a gyógyítására munkacsoportjával terápiás modellt alkotott.  Ez a munkamódszer akkori viszonyok között nagymértékben elősegítette a betegség felismerését és kezelésében eredményességét.

A gyógyító munka mellett az orvostudományi ismeretek gyarapítását is feladatának tekintette. Komoly tudományos munkássága van az asztmás betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában.  100-nál több tudományos közleménye jelent meg részben magyarul, részben németül és angolul. Erre is figyelemmel, miután tudományos fokozatot szerzett, 1977-ben címzetes docense lett a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek.

Habár a szívbetegek gyógyítását a szívsebészet városba településétől számítjuk mi laikusok, az egészségtudomány történet feljegyezte, hogy Dr. Mészáros Lajos volt az első, aki Zala megyében szív-katéteres vizsgálatot végzett tüdő szívbetegség miatt a diagnózis felállítása érdekében.

Tudományos munkásságát Alkotói díjjal ismerték el 1983-ban Zalaegerszegen.

Nyugdíjazása után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Zalaegerszegi Egészségügyi Főiskola igazgatója lett. Igazgatás adminisztratív terhei mellett egyetemi tanárként oktatási tevékenységet is folytatott, mint emeritus professzor.

Amikor a Főiskolai Kar önálló Egészségügyi Karrá alakult oktatási főigazgatói beosztást kapott a négy képzési területen/ Pécs, Kaposvár, Szombathely, Zalaegerszeg/.

A POTE több alkalommal kitüntetésekkel ismerte el a munkáját. 1999-ben a Pro Universitate Díj arany fokozatát, 2001-ben a Battyányi-Strattmann díjat és 2006-ban Pro Sanitate kitüntetést kapta meg és mind emellett emeritus professzori kinevezéssel méltatták oktató munkásságát.

2001-ben Zalaegerszegért Díjat adományozott számára a város.

Dr. Mészáros Lajos korábbi gyógyító munkássága, oktatói, tudományos munkássága, és az egészségügyi főiskola elfogadottságáért végzett szervező munkája miatt 2018-ban Pro Urbe díjban részesült.

Dr. Mészáros Lajos 2023-ban, 91 éves korában hunyt el.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Beszélgetés az Egerszegi Esték című műsorban Dr. Mészáros Lajos, Pro Urbe-díjas professzorral:

Tombi Lajos

Tombi Lajos 1952. május 29-én született Szatinán. Nős, felesége Horváth Magdolna okleveles gyógyszerész. Két gyermek édesapja.

Tombi Lajos a sásdi Általános Iskolából a pécsi Komarov Gimnáziumba került és érettségizett 1971-ben. 1972 és 1978 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán folytatta tanulmányait és szerzett diplomát.

Szakmai életútja:

1978 – 1987 között a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer generál műszaki ellenőre, majd 1987-1989 között a Mezőterv szakosztályvezetője, vezető tervezője volt, nevéhez fűződött a Zala Megyei infrastruktúrális létesítmények tervezése.

1989-1990 között a Zala Megyei Tanács Műszaki Osztály környezetvédelmi, vízgazdálkodási főmunkatársa, majd 1991-1995 közötti időszakban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Feladata volt a kétmegyés régió szakági irányítása.

1996-1997 között a Hidroterra vállalatnál főmérnök, vezetőtervező, majd magántervezőként tevékenykedett 1997 és 1999 között az Inzsellér TL Bt-nél.

Zala Megyei Mérnöki Kamara tagja, 1997-1998 között titkára, a Kamara létrehozásában is szerepe volt.

1998-tól a 2010. évi önkormányzati választásokig Zalaegerszeg alpolgármestereként a város fejlesztéséért, üzemeltetéséért és infrastruktúrájáért volt felelős.

2010-2014 között önkormányzati képviselő, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési Bizottságának, Pénzügyi Bizottságának és Gazdasági Bizottságának tagja, a Kertvárosi Településrészi Önkormányzat vezetője.

A Közgyűlés 2010-2014 közötti választási ciklusra a város környezetvédelmi problémáinak feltárása, az ökováros koncepciójának kialakítása feladat ellátására tanácsnoknak választotta.

Részt vett a Kis-Balaton beruházás megvalósításában és Zalaegerszeg városfejlesztésében, továbbá több Zala megyei vízügyi, környezetvédelmi és közlekedési projekt tervezésében és megvalósításában.

Az évek során kiérdemelte a Kis-Balaton beruházásért kiváló szakmai elismerést, valamint a Honvédelmi Minisztérium – II. osztályú honvédelemért kitűntetést.

Magyar Demokrata Fórum Zala megyei elnöke 1996-2001 között, az MDF megyei választmányi tagja volt. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum Országos Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Zala Megyei Mérnöki Kamara, és a Pacsai Vadásztársaság tagja volt.

Tombi Lajos alpolgármesterként, illetve önkormányzati képviselőként kiemelkedő szerepet töltött be a 74-76-os főút Zalaegerszeget elkerülő szakaszának előkészítésében és megvalósításában, új regionális szilárd hulladéklerakó létesítésében Búslakpusztán, a Gébárti Szabadidőközpont kialakításában, az Aquapark megvalósításában, az önkormányzati bérlakás program megvalósításában, a ZALAISPA Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi hulladékgazdálkodási projekt megvalósításában, Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projektjében, a városkörnyéki, zártkerti területeken vezetékes ívóvíz beruházások megvalósításában, Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasútvonal rehabilitációs projekt megvalósításában, egy orvos egy munkahely fejlesztési program megvalósításában, sportlétesítmények fejlesztésében.

A városért nyújtott alázatos munkájáért Tombi Lajos Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetésben részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Beszélgetés az Egerszegi Estékben Tombi Lajos vízépítő mérnökkel, Zalaegerszeg egykori alpolgármesterével az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából kapott állami kitüntetése kapcsán:

Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára

A Levéltár Zala Vármegye legrégebbi közgyűjteménye, közvetlenül az 1732-ben megépült vármegyeház átadása után jött létre. Tudományos munkásságával az elmúlt évszázadok alatt kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a vármegye és a város története minden lokálpatrióta számára megismerhető legyen.

A 13. század óta őriz, nyilvántart és feldolgoz iratokat. Őrzi a zalai, zalaegerszegi múlt legbecsesebb ereklyéit. Több mint két évtizede külön szerződésben rögzített módon együttműködik Zalaegerszeg városával. Eltünteti a zalaegerszegi múlt fehér foltjait, tudományos konferenciák szervezésével és kiadványok közzétételével ismerteti meg a város lakóit szülőföldjük történetével, legfontosabb eseményeivel. A Zalai Gyűjtemény című kiadványsorozata már meghaladja a 80. kötetet, melyben több önálló műként, ill. tanulmányként kifejezetten a várossal foglalkozik. Tudományos alkotógárdája közreműködik a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat létrehozásában, megjelentetésében, amely a 15. köteténél tart. A város által támogatott neves évfordulók tiszteletére (a város első írásos említésének 770. évfordulójára, rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 110., 130 évfordulójára) önálló tudományos köteteket adott ki.

Munkatársi gárdája többségében felsőfokú végzettségű, zalaegerszegi kötődésű lokálpatrióta, akik tudományos munkásságukkal, országos ismertségükkel emelik Zalaegerszeg város tekintélyét. Kevés olyan példamutató együttműködés van intézmény és önkormányzat között, mint ami az elmúlt több mint 20 évben Zalaegerszegen kibontakozott a társadalomtudományi intézmény és a város önkormányzata között.

Egyes munkatársai (Molnár András, Káli Csaba stb.) országos kiadványok állandó megbecsült szerzői, tudományos konferenciák előadói. A városhoz kötődő neves személyiségek Deák Ferenc, Csányi László és mások életének, munkásságának országosan elismert kutatói.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend

A Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórendet képviselő nővéreket 1928-ban hívta Zalaegerszegre Mindszenty József apátplébános, hogy a leányok számára alapított iskolájukkal segítsék elő a város kulturális és hitéletének fellendítését. Az 1929 októberében felszentelt épületben 70 Notre Dame nővér közel húsz éven át szolgálta e célt. A zárdaiskolában elemi népiskola, polgári iskola, valamint tanítóképző működött, az internátusában 100 növendék lakott.

A Tanítórend Tanítóképzője, Polgári Leányiskolája és Elemi Iskolája 1948-ig működött, amikor is az államosítás véget vetett a magas színvonalú oktatásnak, majd következett a Rend tagjainak internálása, ami végül 1950-ben a közösség együttműködését is lehetetlenné tette. Az 1948-as államosításig 400 diák kapott tanítói oklevelet.

Az épületegyüttes a pártállami rendszerben közel 45 évig egyéb, nem köznevelési, közoktatási célokat szolgált. Az 1970-es évektől felsőoktatási intézményt fogadott be.

A 45 év kényszerű „szünet” után, a Rend visszakapta otthonát és 1993. augusztus 28-án ismét megnyithatta kapuit a Notre Dame Zárda és iskolája, ami Mindszenty József Általános Iskola néven kezdett működni. Az egyházi iskolák iránt jelentkező társadalmi igény és az általános iskola elért eredményei lehetővé tették, hogy a fenntartó az intézményben 1999-től kezdődően gimnáziumi képzést is bevezessen, majd pedig 2000-től a vidéki tanulók befogadására, kollégiumi ellátást is biztosítson. A Rend 2007. augusztus 31-től a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tagintézményeként átvette a Búcsúszentlászlói Széchenyi István Általános, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 1-8. osztályának fenntartói jogait.

A Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium római katolikus szellemiségű oktatási intézmény, Zala megye székhelyén, Zalaegerszegen működik. Zalaegerszeg térségében az egyetlen, egyházi jogi szervezet által fenntartott intézmény. Az épületegyüttes így 2016-tól tisztán köznevelési feladatok ellátását tudja szolgálni.

A Miasszonyunk Időskorúak Otthonának helyet adó, kezdetben az idős rendi nővérek, később Zalaegerszeg, és környékbeli idős emberek ápolására, gondozására alapított intézet is a Rend fenntartásában működött. A személyes gondoskodást nyújtó ápoló-gondozó otthon 2015-ben más helyre költözött, de maradt egyházi fenntartásban.

A botfai Erdődy-Hüvös kastély működtetése is a Rend feladata 2012 óta. A kastély jelenleg ifjúsági zarándokszállásként és erdei iskolaként működik. A kastély meghatározó szerepet tölt be a zalaegerszegi közösségek életében.

Az intézmény Zalaegerszeg város életében meghatározó szerepet tölt be mind az egyházi értékközvetítést tekintve, mind a minőségi oktató-nevelő munkát illetően. Az iskola nagy energiát fektet Mindszenty zalaegerszegi emlékének ápolásába is.

A Rend nemzetközi kapcsolatai révén hozzájárul Zalaegerszeg hírnevének öregbítéséhez, mind Európában, mind pedig a tengerentúlon. Zalaegerszeg adott otthont 2013-ban a Tanítórend világi tagjainak találkozójának, 2016 márciusában a Notre Dame Rend által fenntartott francia iskolák vezetői tartották éves értekezletüket városunkban.

A Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend 2019-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

A NYITOTT SZÍVVEL – SZERZETESÉLET MAGYARORSZÁGON -című műsor 30. részében mutatták be a Notre Dame Női Kanonok-és Tanítórend működését:

Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szervezete

Az eddigiektől eltérő, megújult szemlélet és szolgálati rend bevezetése alapozta meg azokat az eredményeket, melyeket a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság 2015. óta elért, segítve ezzel a megye és kiemelten a megyeszékhelyen élők szubjektív biztonságérzetének javítását.

 

A legbiztonságosabb 50 ezer fő feletti település címét 2018-ban az 1 000 lakosra jutó kiemelt bűncselekményeket, illetve a trendtől való eltérést alapul véve PRE-STAT, Portfolio adatai alapján Zalaegerszeg érdemelte ki.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság munkájának eredményeként megyénkben mára nincs fel nem derített rablás, élet ellenes cselekmény és járműlopás.

Zala megyében 2015-2019. között az összes rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 45,6 %-kal, ezen belül a kiemelten kezelt bűncselekményeké 53,8 %-kal csökkent. A betöréses lopások száma 71,1 %-kal, ezen belül a lakásbetöréseké 73,8 %-kal lett kevesebb. A bűnügyi felderítő munka eredményeként 13-20 évre visszamenően sikerül megoldani  emberöléses ügyeket.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság illetékeségi területén az összes rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2015-2019. között 41,7 %-kal, ezen belül a kiemelten kezelt bűncselekményeké 58,5 %-kal csökkent. A betöréses lopások számának alakulása meggyőző, 2015-2019 között 78,1 %-os csökkenést regisztráltak, ezen belül a lakásbetörések száma szintén 78,1 %-kal lett kevesebb.

A településeken végzett önkormányzati kérdőíves felmérések adatai alapján a rendőrség munkáját évről-évre jobban ítélik meg a Zala megyében élők. A felmérés eredményének átlaga folyamatosan javul, az 1-5 skálán 2015-ben 4,17, 2016-ban 4,36, 2017-ben 4,36, 2018-ban 4,4 értéket rögzítettek.

Fenti eredmények elérését segítette a megújult parancsnoki szemlélet és az innováció:

• Megnövelték a közterületen töltött időt, melynek köszönhetően kevesebb a közlekedési, valamint a közrend elleni szabályt sértők száma.
• Lovas-kutyás alegységet hoztak létre a közterületek rendjéért annak érdekében, hogy koordináltabb legyen a megyében a szolgálatellátás, valamint hatékonyabban tudjanak megjelenni a szükséges helyeken.
• A közlekedésbiztonság javítása érdekében új szervezeti elemekkel, helyszínelő csoporttal és balesethelyszínelő centrummal biztosítják a hatékonyabb munkavégzést és a gyorsabb reagálást.
• Újdonságként a Zalaegerszegi Tankerületi Központtal kötött megállapodás alapján tanrend szerinti KRESZ oktatás indult Zalaegerszegen, a Liszt Ferenc Általános Iskolában, az Öveges József Általános Iskolában és az Eötvös József Általános Iskolában.
• Finn módszeres kitereléses ellenőrzések eredményeként markánsan csökkent az ittasan járművet vezetők, s az így balesetet okozók száma.
• Az esetlegesen felmerülő helyi állampolgári igények, valamint prevenciós célok elérése érdekében a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban egyeztetett időpontokban járőrszolgálat szervezésére került sor.
• Különböző állami és társadalmi szervezetekkel, intézményekkel 82 új együttműködési megállapodást kötött a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve meglévő megállapodások felülvizsgálatára is folyamatos figyelmet fordítottak.
• Közreműködésük és az önkormányzati szerepvállalás nyomán közterületi térfigyelő kamerarendszerek újultak meg.
• A Magyar Labdarúgó Szövetség Biztonsági Bizottságával karöltve a polgárőrökkel közösen biztosítják a megyei labdarúgó pályák, köztük a Zalaegerszeg környéki megyei bajnokság rendjét is.
• Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának segítségével sikerült körzeti megbízotti irodákat kialakítani.
• Bűn- és baleset-megelőzési falat, illetve bűn- és baleset-megelőzési utcát alakítottak ki a zalaegerszegi Kis utcában, ahol iskola, óvoda és bölcsőde is található, ezzel is felhívva a figyelmet a prevenció fontosságára.
• A közlekedés rendjének javítása érdekében mozgó személygépkocsikba közlekedésbiztonságot sértő cselekményeket dokumentáló rendszert telepítésére is sor került.
• Police medic és defibrillátor oktatás keretében helyszíni munkát végző és ügyfélszolgálati munkatársaik életmentő készülékek használatára kaptak kiképzést, egyúttal a rendőrkapitányság épületében defibrillátort helyeztek el.
• Nemzetközi szerepvállalásukat támogatva 2017-2019. között szlovén és horvát rendőrök részére szerveztek nyári tapasztalatcserét bűnügyi technikai, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és határrendészeti szakterületen.
• Több éve a nyári szünetekben napközis és kreatív táborokat szerveznek Gébárton és Tormaföldén azért, hogy munkatársaik ez idő alatt is zavartalanul dolgozva biztosítsák a város és a megye rendjét, s ne keletkezzen hiány a közterületeken.
• Szerződést kötöttek a Zalaegerszegi Járási Egészség Fejlesztési Irodával a zalaegerszegi rendőrök jobb ellátásáért (pl.: melanoma szűrés, lapnoe therapia).

 Fejlesztések, felújítások, beszerzések

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 2015-2019. között összesen 1.045.754 000 forintot (műszaki területen 57. 493.000 forint, informatika terén 469.261.000 forint) fordított fejlesztésre, felújításra és beszerzésre, melyből a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság 207.198.660 forint (műszaki területen 118.374.000 forint, informatika terén 88.824.660 forint) értékben részesült.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon:

• ADSL kapcsolattal láttak el 9 körzeti megbízotti irodát,
• riasztóval és füstérzékelővel korszerűsítették a fegyvertároló helyiséget,
• szolgálati lakás hálózatot és biztonságtechnikát építettek ki,
• megszüntették az udvari kifeszített kábeleket és új nyomvonalat építettek ki,
• megtörtént a közrendvédelmi épület strukturált hálózatának fejlesztése,
• 65 amortizálódott számítógépet cseréltek le,
• 4 jelöletlen rendőrségi gépjárműbe GPS nyomkövetőt telepítettek,
• megteremtették a tófeji KMB iroda informatikai feltételeit,
• a fogdában éberségellenőrző rendszert építettek ki,
• 494 végpontot alakítottak ki az új Büntetőeljárási Törvény által megkövetelt hálózati rendszerhez,
• 65 darab számítógépes munkaállomást hoztak létre az új Büntetőeljárási Törvény által megkövetelt informatikai igények kiszolgálására és táv meghallgató helyiséget alakítottak ki,
• szintén az új Büntetőeljárási Törvény követelményei szerint úgynevezett Nova e-Szemle eszközöket szereztek be,
• vezeték nélküli (wifi) nyílt Internet elérést biztosítottak munkatársaiknak,
• felújították a szolgálatparancsnoki iroda kábelrendszerét,
• videokonferencia eszközöket telepítettek,
• új okostelefonokkal látták el a körzeti megbízottakat,
• nyílászárókat cseréltek,
• új központi fűtést építettek ki a járőr épületben,
• hőszigetelést kapott a járőr épület,
• felújították a járőrépület tetőszerkezetét,
• csapadék- és szennyvízcsatorna cserére is sor került,
• térburkolást végeztek, parkot építettek, az Ady utcai bejárat új kaput kapott,
• vizesblokkokat újítottak fel,
• korszerűsítették az Ady utcai épület fűtését,
• új burkoltot kapott a főbejárati lépcső,
• a Zalalövő Rendőrőrsön kazán cseréjét végeztették el,
• biztonsági áramforrást építtettek ki,
• felújíttatták a szolgálatparancsnoki irodát.

A fenti fejlesztések, felújítások és beszerzések mind az eredményesebb munkavégzést biztosítják.
Elmondható, hogy az évek alatt megváltozott a megyéhez és a megyeszékhely közösségéhez alakított viszony:
A rendőrség részt vesz a helyi társadalom közösségi életében.
Ennek keretében prevenciós programokkal állandó résztvevői az Egerszeg Fesztiválnak.
A Készenléti Rendőrség Zenekara 2013 óta rendszeres fellépője a Zalaegerszegi Fúvószenekari Találkozónak, és több rendőrnapi program keretében adott koncertet a megyeszékhelyen.
A színházi programok mecenatúrájaként rendőrnapi ünnepségeket rendszeresen a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban tartják, szinte nincs olyan előadás, melyen az állomány tagjai ne vennének részt.
Kulturális értéket közvetítve a balesethelyszínelés múltjából, egyenruhagyűjteményből, bűnügyi-technikai relikviákból és korabeli fegyverekből szerveztek kiállításokat.
Értékteremtő szándékkal 2018-ban a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság homlokzatán elhelyezték és felavatták Németh János Kossuth-díjas keramikus művész, a Nemzet művésze, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város díszpolgára „Sárkányölő Szent György” domborművét.
Az 1848/49-es szabadságharc eszméjéhez kötődve 2019-ben Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus- és festőművész „Száz magyar lovas” című tárlatából rendeztek kiállítást.
A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szervezeti kultúra érdekében tett lépéseinek előnyei a környezet biztonságát segítik.

Lelkiismeretes, áldozatos munkája elismeréseként a megyei rendvédelmi szerv „Pro Urbe Zalaegerszeg” kitüntető címet kapott 2020-ban.

 

Képgaléria:

 

Dr. Lepsényi Imre

1937. október 23-án született a Somogy vármegyei Vízváron.
Apja a 2. világháború áldozata lett így félárván nevelte fel édesanyja.

1948-ban költözött Zalaegerszegre. Általános iskolai tanulmányait a Jókai iskolában, a középiskolát a Teleki Blanka tanítóképzőben végezte kitűnő eredménnyel.

1956. szeptemberében került a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola magyar történelem szakára, és szerzett általános iskolai tanári oklevelet.
1967-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán középiskolai tanári diplomát szerzett, majd 1980. január 21-én ugyanott Bölcsészettudományi doktorrá avatták.

1963-ban kötött házasságot, melyből 2 gyermeke született.

Tanári pályáját végig Zalaegerszegen végezte. Első munkahelye a Petőfi Sándor Általános Iskola volt, ahol 4 évig tanított, majd a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Főiskola Zalaegerszegi tagozatának tanulmányi vezetője lett.
1964-ben került a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolába, ahol tanárként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott.
1973-ban az akkor alakuló Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez nevezték ki igazgatónak.
Tíz év múlva visszakerült a Közgazdasági Szakközépiskolába tanárnak, majd szakmai életútja befejezéseként 6 évre az iskola igazgatójának nevezték ki.

 

Kitüntetések:
1975 – Az oktatásügy kiváló dolgozója
1987 – Kiváló pedagógus
1994 – Zalai pedagógus díj
1994 –  Zalaegerszegért díj
2023 – Pro Urbe díj

1997-ben 40 év szolgálati idő után vonult nyugállományba.
2009. július 6-án kapta meg diplomaszerzésének 50 éves jubileuma alkalmából a Pécsi Tudományegyetemtől az Arany Oklevelet.

2023-ban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése Pro-Urbe kitüntetésben részesítette.

Képgaléria:

Videógaléria:

Összefoglaló kisfilm a díjátadóról:

Dr. Szalontai Tibor

A szakember az egyetem elvégzése után 1971 szeptemberében kezdett dolgozni a Zala Megyei Kórház Urológiai Sebészeti Osztályán és négy év múlva urológus szakorvosi képesítést szerzett. Szakmai előmenetelét az adjunktusi, majd a főorvosi kinevezés is jelezte. Egy megbízásból adódóan 3 évre Salomvárra került az ottani körzetből hiányzó háziorvost helyettesíteni, de ahogy lehetőség adódott újra vissza is tért a kórház urológiai osztályára.

Nyugat-európiai szakmai tanulmányútjain megismerkedett a perkután (bőr alatti) műtéti technikával, melynek első magyarországi művelői közé tartozott és tudását kollégáinak is átadta. A ’90-es évek végén ugyancsak külföldön figyelt fel a testen kívül keltett lökéshullámokkal történő vese- és húgyúti kőzúzásokra. Itthon az Újpesti Kórházban tanulmányozta a technikát és eleinte Budapesten biztosította a zalai betegek ESWL kezelését. 1995-től már kórházunk is alkalmazza a kőzúzást és Szalontai főorvos többezer beavatkozást végzett el.

Dr. Szalontai Tibor 2021-ben aranydiplomát vehetett át a Pécsi Tudományegyetemen. A latin nyelven kiállított díszoklevél tanúsítja, hogy urológiai osztályunk főorvosa 50 esztendeje végzett a képzőintézményben.

A zalai és zalaegerszegi polgárok köszönettel tartoznak dr. Szalontai Tibor orvosi és vezetői munkájának. Rengeteg új módszert és eljárásrendet vezetett be az évek során a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Urológiai Osztályán. Nyugdíjazása után is ugyanolyan alázattal és töretlen kedvvel folytatta és folytatja a munkáját mind a mai napig is.

Sok évtizedes példamutató orvosi és oktatói tevékenysége miatt 2022-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Rövid életrajzi összefoglaló:

Dr. Bérces Edit PhD.

Dr. Bérces Edit a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ kiváló nyelvész oktatója, Magyarország minden idők legeredményesebb ultrafutója. Karrierje során számos világcsúcsot állított fel és országos szinten 100 kilométertől 48 óráig szinte minden csúcsot tart. Kezdetben úszott, aztán triatlonozott, majd ezt fokozatosan felváltották a futóversenyek.

2000-ben 100 kilométeren világbajnokká avatták, valamint ugyanebben az évben az első női ultrafutóként egy nap alatt körbe futotta a Balatont. Többszörös világcsúcstartó, kétszeres világ- és Európa-bajnok.

2019-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play-életműdíját vehette át.

Eredményei:

• 100 kilométeres Európa-bajnokság 1. (2000)
• 100 kilométeres világbajnokság 1. (2000) (7:25:21)
• 24 órás világbajnokság 1. (2001)
• 24 órás Európa-bajnokság 1. (2002)
• Surgeres-i 48 órás pályaverseny 3×1. (2002, 2003, 2004)
• Bécs-Budapest Szupermaraton 2×1. (1997, 2000)
• Békéscsaba-Nagyvárad Szupermaraton 1. (1998)
• Békéscsaba-Arad futóverseny 1. (2000)
• Balaton Kör 4×1. (2000, 2004, 2005, 2006)
• Boston 100 kilométer 2×1. (1999, 2000)
• Fertő-tó Kör 4×1. (1997, 1998, 2000, 2003)
• Moráviai Ultramaraton 2×1. (2000, 2001)
• 100 mérföldes világcsúcs: 14:25:45 (2002)
• 24 órás pálya világcsúcs: 250,106 km (2002)
• 100 mérföld futópad világcsúcs: 14:15:08 (2004, ez az eredmény jobb volt, mint a férfi világcsúcs)
• 24 órás futópad világcsúcs: 247,2 km (2004, ez az eredmény jobb volt, mint a férfi világcsúcs)

Számos magyar rekordja a mai napig él.

A nemzetközi szövetségnél a világ legjobb női ultramaraton futója 2×1. (2000, 2002)

Az Ultramarathon World szaklapnál a világ legjobb női ultramaraton futója 1. (2002)

Az IAAF (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) kitüntetése (1998)

Képgaléria:

Videógaléria:

Interjú a Pro Urbe díjas dr. Bérces Edittel
 

Kiss Gábor

Több évtizedes, magas színvonalú, példaértékű könyvtárvezetői tevékenységéért, a könyvtár és a könyvtári rendszer modernizálásában vállalt kiemelkedő munkájáért, valamint a kulturális életben és a várostörténet kutatásában, népszerűsítésében betöltött meghatározó, közösségfejlesztő szerepének elismeréseként 2021-ben Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet kapott.

Kiss Gábor 1957-ben született Zamárdiban. Erősáramú épületvillamossági szakközépiskolában érettségizett, ezt követően az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát.

1982 óta a Zala megyei – jelenlegi nevén Deák Ferenc Megyei Könyvtár – munkatársa. 1989-ig a helytörténeti gyűjteményben dolgozott, tájékoztató és feltáró munkát végzett, bibliográfiákat és más történeti műveket szerkesztett. 1989 és ’92 között a könyvtár felnőtt olvasószolgálatát vezette – ekkor kezdődött a számítógépes kölcsönzés, bevezették az első online tájékoztató szolgáltatásokat, illetve megkezdték az önkormányzati könyvtári rendszer kiépítését.

Könyvtári munkája mellett Kiss Gábor az 1990-es önkormányzati választáson, mint kertvárosi jelölt indult és meg is nyerte a körzetét. A kampányban az „élhető városra” helyezték a hangsúlyt, jobbá szerették volna tenni a dolgokat. Akkoriban a Kertváros még egy alakulóban lévő városrésznek számított, amely fejlesztésre szorult.

1992 óta a könyvtár igazgatója, pályafutása során munkatársaival együtt nagyon sokat dolgoztak a könyvtár és a szolgáltatások modernizálásán. 1992 és ’95 között nagyszabású épület rekonstrukciót hajtottak végre, egyesítették a felnőtt és a gyermekkönyvtárat.

1995-től üzemel a könyvtárban a NIIF Zalaegerszegi HBONE-központja, mely 8 további közgyűjteményt szolgál ki internetkapcsolattal. 2000-től hozzáférhetővé tették a világhálón a teljes elektronikus katalógust, és számos közérdekű adatbázist, melyeket folyamatosan építenek. 2005-ben kezdték meg a könyvtári szolgáltatások kistérségi együttműködésben történő biztosításának megszervezését, jelenleg 3 kistérségben, 31 településen van szolgáltató könyvtár.

Igazgatói munkája mellett folyamatosan kutat és publikál is, részben könyvtárszakmai, részben történettudományi területen. Bejegyzett könyvtári szakértői engedéllyel rendelkezik, 2002 óta Zala vármegye vezető könyvtári szakfelügyelőjeként tevékenykedik.

Résztvevője a szakmai közéletnek is, 1982-ben lépett be a Magyar Könyvtárosok Egyesületébe. A ’80-as években a Zala Megyei Szervezet titkára, illetve az egyesület ellenőrző bizottságának tagja volt. 1992 és 2001 között pedig a Zala Megyei Szervezet elnöki tisztjét töltötte be, majd a Tanács tagja lett.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (továbbiakban: IKSZ) munkájába igazgatóvá választották, ezek után kapcsolódott be, így 1994 és 2002 között a Megyei Könyvtári Tagozat képviselője volt. 1999-től 2007-ig pedig az IKSZ alelnöki tisztjét is betöltötte. Jelenleg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik alelnöke.

Kiss Gábor főkönyvtáros, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója 2024-ben magas szintű állami kitüntetésben részesült, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.

Képgaléria:

Videógaléria:

Interjú a Pro Urbe díjas Kiss Gáborral

Dr. Szalai Zoltán

Zalaegerszeg 1247-es, első írásos említésének 775. évfordulója alkalmából május 13-án Városnapi ünnepi közgyűlésen Pro-Urbe díjban részesült Dr. Szalai Zoltán traumatológus főorvos, a Szidónia díj alapítója, aki 30 éve a ZTE csapatorvosa is.

A díjazott a volt Jugoszlávia területén született, ezért egyben horvát állampolgár is, de az orvosi egyetemet már Szegeden végezte. Szintén orvos feleségével, dr. Szittyai Borbálával, aki ugyancsak a Délvidékről származik, az egyetem után 7 évig Zomborban dolgozott, mint általános orvos. A délszláv háború közelsége és az egyetemi évek pozitív élményei hatására 1991-ben Magyarországra költöztek. A zalaegerszegi kórház traumatológiai osztályán helyezkedett el, ahol azóta is dolgozik. 1995-ben baleseti sebészetből szakvizsgázott, majd ezt követően 2004-ben megszerezte a kézsebészeti szakvizsgát is.

Dr. Laky Rezső révén került a ZTE kosárcsapatához, mint csapatorvos. Kezdetben dr. Bita Lászlóval ketten vállalták el az orvosi felügyelettel járó feladatokat. Majd a ’94–95-ös szezon bajnokságától kezdve már egyedül látta el a munkát. Maga a sport és a kosárlabda egyébként sem állt távol tőle, hiszen a középiskolában maga is kosarazott. Dr. Szalai Zoltán nemcsak orvosa, de szurkolója is a csapatnak, sosem érezte megterhelőnek a feladatait, mindig össze tudta egyeztetni, hogy a traumatológián végzett munkája és a sportbeli szerepvállalása ne ütközzön. Ebben a családja, Szidi lánya és a felesége is támogatták, akik szintén megszerették a csapatot, úgyhogy a kosárlabda lett náluk a kedvenc sportág. Szidi lányuk emlékére feleségével megalapították a Szidónia-díjat, amit minden évben egy fiatal kosárlabdázónak, egy, a Mindszenty-iskolában érettségiző diáknak és a nyári Kvártélyház színház egyik tagjának ítél oda az alapítvány.  Szalai doktor számára nem megterhelő, hanem inkább megtisztelő, hogy Magyarország egyik legismertebb, elit kosárlabdacsapatának lehet a tagja. Motiválja az, hogy kivegye a részét az közösen elért sikerből. Emellett természetesen a gyógyítás, az orvosi tevékenység is fontos a számára, mivel úgy érzi, ha segíteni tud az embereken, az is sikerélmény. Legfőbb vágya pedig egy újabb döntőt vívni és bajnoki címet ünnepelni a csapattal.

A díjazott több évtizedes kiemelkedő szakmai munkája és a sportéletben vállalt szerepvállalása révén 2022-ben kiérdemelte Zalaegerszeg város Pro-Urbe díját.

A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház a 2024. évi Semmelweis Nap alkalmából Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházért Emlékplakett” kitüntetéssel ismerte el több évtizedes, példaértékű munkáját.

Dr. Szalai Zoltán, a zalaegerszegi kórház nyugalmazott főorvosa 2024. szeptemberében hunyt el.

Képgaléria:

Videógaléria: